2019. április 29-én a fiatalon elhunyt névadó, Hazai Attila 52. születésnapjának előestéjén adták át a Nyitott Műhelyben az idei Hazai Attila-díjat. Az idei már a negyedik alkalom volt, hogy kiosztották az elismerést, melyet ezt megelőzően Bartók Imre, Tóth Kinga és Orcsik Roland nyert el.
A szakmai zsűri döntése nyomán ebben az évben Nemes Z. Márió vehette át a díjat. (A költővel korábban hosszabban is beszélgettünk többek között a posztmagyarságról, a hungarofuturizmusról és Kerényi Imréről.)
| ||
A Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére 2012 őszén, az író halálának évében jött létre édesanyja, Hazai Éva kezdeményezésére. Az alapítvány célja a hagyaték gondozása mellett, hogy – egy magát megnevezni nem kívánó támogató jóvoltából – évente 1 000 000 forint pénzjutalommal járó elismerésben részesítsen egy pályakezdő vagy középgenerációs írót, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló szerző, jelentős művel hívta fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság.
A díjat kiosztó alapítvány elnöke Garaczi László, a kuratórium tagja az alapító Hazai Éva, továbbá Berta Ádám, Németh Gábor, Sarankó Márta és Szegő János. A döntésben a kuratórium és az általuk felkért zsűri működött közre, melynek tagjai: a legutóbbi díjazott Orcsik Roland, valamint Gaborják Ádám, Nagy Gabriella és Szüts Miklós.
A díjazottat laudáló György Péter úgy fogalmazott: „A világ, amelyre Nemes Z. Márió utal, s amelynek honi ismertetésében tagadhatatlanul nagy, pontosabban úttörő szerepe van, nyersen szólván a biokémiai metamorfózisok végtelen sorának jeleneteit állítja elénk, de ez már nem modern, nem posztmodern, de nem is poszt-társadalom, azaz nincsenek benne etikai és erkölcsi evidenciák, konszenzusok, a transzhumanizmus nem etikai, hanem túlélési kérdés, az emberi lények humanoidok, zombik, ezerféle változatai a testnek, de a modern társadalom már nem létezik többé. […] [Nemes Z. Márió] a Biotrash Manifestóban értekezik a gyilkosság, a szemét, a szar kérdéséről, a pornográfia és a nemzet kérdéséről. Ó, mennyi tabu egyszerre, mennyi egymást erősítő abszurd durvaság, finoman, végtelen eleganciával előadva. Hódolatom.”
Megkérdeztük a díjazottat, hogy mit tud mindehhez hozzáfűzni. A következő szöveget kaptuk tőle:
Regnum Marianum
„A mi jövőnk a hervadás, fogyás, kiégés. Halálraítéltek hosszú sora vagyunk itt a földön s mindenki végig nézi elődei kivégzését.”
Madách Imre
Mars a hungarofuturizmus egyik elsődleges célpontja, hiszen a bolygó természeti adottságai, különösen a vörös vasoxidban gazdag por és homok, már korán élénk érdeklődés tárgyát képezték a forradalmi tanácsban. Kossuth többször is ölre ment a Kun Béla vezette hungarokommunistákkal abban a kérdésben, hogy páncélvonattal próbáljunk-e a bolygó felszínén landolni, vagy a tradicionális, csodaszarvas alakú vezérhajóval, mely már a szíriuszi kalandok során is jó szolgálatokat tett? Végül a két forradalmi szárny kompromisszumot kötött, és a mozgalom sötét anyagból megformált fekete piramisokkal érkezett meg a bolygóra.
Miért volt ez stratégiailag és ideológiailag is szükséges lépés? Mária népének otthoni elfajzása egyfelől, az imperialista hatalmak acsarkodása másfelől, különösen kényes politikai helyzetet eredmnyezett. Kossuth nem vállalhatta tovább a harcot a rovarszerű szkatofilekkel, akik beszivárogtak sorainkba, hiszen a párt vezérkarát teljesen kicserélték hibridekkel. Orbánban se bízhattunk már, nyelve helyett fekete péniszhez hasonló szájszervek ágaskodtak kifelé a nemzet éjszakájába. Amikor szkatofilek megpuccsolták a forradalmi tanácsot Kossuthot is majdnem megtermékenyítettek, de vezérünknek emberfeletti erővel mégis sikerült kivágnia magát a nyálkás keresztények tömegéből. Szerencsére a szovjet-magyar űrprogram erőforrásai még rendelkezésünkre álltak, és a megmaradt fajtiszta bajtársakkal sikerült beindítani a fekete piramisokat.
Külső űr és belső politika, erre esküszünk, miközben negatív katedrálisként hullunk a forradalom bolygója felé, mely megváltja a magyar DNS-t.
Kalocsa-kráter! Eger-kráter! Kálmán Tódor-kráter!
Elfelejtett testvérek és fosszilis posztmagyarok!
Mindjárt ott vagyunk!
A Földről elüldözhettek minket az imperialista hatalmak, akik már évezredek óta csonkítják népünk testét. De Mária országa nem geográfiai fogalom. Mária országa a faj kódja, melyet űrhajóink programozására használunk. A fekete piramisokat szívünk ősi pátosza hajtja, és ez a biotechnológiai katarzis fogja megtermékenyíteni a marsi sivatagokat is. Mária országát nem tudták elorozni Orbán rovarjai, hiszen a hibridekben elfajzik a tisztán gyöngyöző kód, ezért nem értik a csillagösvényeink mozgását, a csodaszarvas hipersztrádáját. A faj szakított a nemzettel.
Mars a magyar kozmosz része lesz! – kiáltja Kossuth az anyahajó kapitányi hídjáról. Új Budapestet alapítunk az Olympos Monson, mert a régi, bűnös, szajha ölét elözönölte a sötét reakció. Újbudapest gyönyörű zikkuratjaiban felzeng majd a győzelmi ének: Regnum Marianum! Bús huszárok magjából épített óriásbaktérium: Regnum Marianum! Griffmadarak tojáséjszakája: Regnum Marianum! Édesanyám koporsókatedrálisa: Regnum Marianum! Elfelejtett testvérek és fosszilis posztmagyarok!
Mindjárt ott vagyunk!
(A Regnum Marianum eredetileg a szabadkai Symposion folyóiratban jelent meg.)
_top_story_lead_focuspoint_70x70.jpg?key=42124295e8f74589e7ab38202ecf8110)
