Salman Rushdie: A véleménynyilvánítás szabadsága ma súlyos veszélyben van

Sorköz

Úgy véli, rosszabb a helyzet, mint az ő életében valaha. Először szólalt meg nyilvánosan, mióta támadás érte.

Salman Rushdie indiai születésű brit-amerikai író először szólalt meg nyilvánosan azóta, hogy tavaly augusztusban egy New York-i irodalmi fesztiválon súlyosan megsebesítették.

Az író a Freedom to Publish-díjat kapta meg hétfőn a Brit Könyvdíjak átadásán, a ceremónián elhangzott

videóüzenetében arra figyelmeztetett, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága ma súlyosabb veszélyben van Nyugaton, mint az ő életében valaha.

A Freedom to Publish-díjjal a szervezők azoknak az íróknak, könyvkereskedőknek és kiadóknak az elkötelezettségét ismeri el, akik a fenyegetések ellenére is kiállnak az intolerancia ellen.

Rushdie úgy fogalmazott: "mióta élek, még nem volt kitéve ekkora fenyegetésnek a nyugati országokban a véleménynyilvánítás és a publikálás szabadsága". Az író elmondta, hogy jelenleg az Egyesült Államokban, ahol tartózkodik, a könyvtárak és iskolai gyermekolvasmányok is ki vannak téve a támadásoknak. Ezek maga a könyvtár eszméje ellen irányulnak – folytatta, és hangsúlyozta, hogy miközben ez rendkívül riasztó, figyelni kell rá, és keményen fel kell lépni ellene.

Rushdie bírálta a kiadókat, amelyek a politikai korrektségre, a mai "érzékenységre" hivatkozva a több évtizedes olvasmányokat, mások mellett Roald Dahl és Ian Fleming regényeit is cenzúrázzák. Mint mondta, a kiadóknak hagyniuk kellene, hogy a könyvek a saját korukat képviseljék.

"Ha ezt nehéz elviselni, ne olvassák, olvassanak egy másik könyvet" – tanácsolta az író.

Rushdie ellen 1989-ben Irán akkori legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah olyan vallási határozatot (fatvát) adott ki, amelyben a megölésére szólította fel a muszlimokat az Iránban istenkáromlás miatt betiltott könyve, a Sátáni versek miatt. Rushdie fejére több millió dolláros vérdíjat tűztek ki, így évekig bujkálnia kellett.

British Book Awards (Nibbies) arany töltőtollhegyet mintázó díjait először 1990-ben adták át Londonban, az év könyve díjat 1994 óta ítélik oda. Az idei fődíjat a Menopausing című nem-fikciós kötetért Davina McCall és Naomi Potter kapta. Az év szépirodalmi műve R. F. Kuang Babel című regénye lett. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.