Schmidt Máriáék adhatják ki a Berlinben őrzött Kertész Imre-naplókat

Sorköz

Úgy tudjuk, már készül az első kötet, de a már kiadott magyar Kertész-kötetek kiadási joga is átkerülhet Schmidtékhez.

Jogerősen Schmidt Mária alapítványa lett kertész Imre szerzői jogainak kezelője: a Kertész intézet kiadhat eddig ismeretlen Kertész-naplókat, akár életműkiadásba is kezdhet, ha akar. A Berlinben őrzött teljes hagyatékról viszont nem kaphatnak másolatot. Részletek a friss Magyar Narancsban olvasható cikkünkből.

A szűk négy éve működő, a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKTTKK) berkein belül egymilliárdos állami támogatással az író szellemi hagyatékának gondozására alapított Kertész Imre Intézetben (KII) folyó szakmai munkáról, szakemberi gárdájáról, terveiről még mindig keveset tudni. Orbán Viktor a bruttó 762 millióért vásárolt, és a Garancsi-féle Market Zrt.-vel további kétmilliárdért felújíttatott Benczúr utcai villában kialakított székház október 10-i megnyitóján azonban már „atombomba jellegű” Kertész-idézetekkel támaszthatta alá, miért nincs olyan, hogy „multikulturális társadalom”, és hogyan mételyezte meg Európát a „liberális szellem”. Orbán erősen egyoldalú, ideológiai alapú Kertész-értelmezése nem valami mellékes történés a KII életében, hanem maga a cél: hiszen mi másért bízta volna meg a kormány a NER emlékezetpolitikájának alakításáért felelős történészt a hagyaték kezelésével, miközben az állam az adófizetők pénzéből éppen ilyen feladatokra tartja fenn a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), a Magyar Tudományos Akadémia vagy az Országos Széchényi Könyvtár vonatkozó részlegeit.

De mi történt az emléktábla-avatások, a Schmidt-nyilatkozatok, az Orbán-beszédek és a villafelújítás árnyékában a KII-ben? Nos, egyebek közt egy zárt körű konferenciával, honlapjuk elkészítésével foglalatoskodtak – hogy kik, az továbbra sem világos, a honlap ugyanis nem sorolja fel a munkatársakat. (…) A KII eddigi legjelentősebb teljesítménye az, hogy 2019 elejére megszerezték Kertész szerzői jogait, így már kiadhatnak kéziratban maradt szövegeket, például a Berlini Művészeti Akadémia (Akademie der Künste, Berlin – AdK) által őrzött naplókat. A KII 2020 közepe óta birtokolja a magyar nyelvű Kertész-kiadványok túlnyomó többségének jogait is, a Kertész és kiadója, a Magvető között létrejött szerződések többsége lejárt, s jelenleg a kiadó Schmidt Mária főigazgatóval tárgyal a szerződések meghosszabbításának lehetőségéről.

A friss Magyar Narancsban olvasható cikkben alaposan körbejárjuk, mi következik abból, hogy Schmidték javára döntött a bíróság — például az, hogy kiadhatnak eddig kiadatlan naplóanyagokat. Utánajártunk annak is, milyen hagyatékrészeket őriz az Intézet Petritől, Sziveritől, és beszéltünk Pilinszky János unokaöccsével a KII állítása szerint most előkerült Pilinszky-hagyatékrészről, de a berlini archívum Kertész-kutatóját is megkérdeztük a kiadatlan Kertész-naplókról. Vegye meg az újságot, érdemes, vagy fizessen elő online!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."