Szexkézikönyv fiúknak, amit a lányok is bátran forgathatnak

Sorköz

Egy könyv, ami a másik ember tiszteletéről éppoly kiemelt fontossággal beszél, mint a praktikus tudnivalókról.

Felvilágosult, részletes, empatikus, tabudöntögető, kamasz fiúknak szóló könyv jelent meg immár magyarul is, amely közérthető stílusban, komplex módon, szépelgés vagy trágár szavak használata nélkül, a nyelvi buktatókat elkerülve, keresetlen őszinteséggel oszt meg gyakorlati tudásbázist a szexualitásról.

Mindez bizonyos élethelyzetekben kétségkívül életmentő lehet. Mert mi van akkor, ha nincs, aki megválaszolja az olyan kérdéseket, mint hogy „Normális a péniszem?”, „Hová lett a merevedésem?”, „Hogy döntsem el, ki tetszik nekem?”. Segédletként, egyfajta mankóként szolgálhat Inti Chavez Perez kötete a pubertáskorú gyerekeknek. S nem csak a fiúknak. Lányok is bátran olvashatják, nekik is tartogathat hasznos információkat a könyv.

false

A szerző a szexuális felvilágosítás elismert szakembere Svédországban, oktató, aki iskolákban beszél a szerelemről és a szexről. A szexedukáció a magyar iskolákban nem kötelező. Nincs rá mód és idő az erkölcstan- és a testnevelésórák között. Így ha nem akad egy gondoskodó tanár, aki magára vállalja a nemi tájékoztatást, vagy nem hív szaksegítséget a verbális beavatáshoz, előfordulhat, hogy a diákok legfeljebb biológiaórán találkoznak a témával, akkor is csak csekély és óhatatlanul felszínes formában leginkább hormonokról, nemi szervekről hallanak.

Nyilvánvaló, hogy a mai szexuális kultúrában a gyerekeket már jóval azelőtt érik különféle hatások, hogy éretté válnának a téma tárgyalására, megélésére, így nem feltétlenül van reális képük a szexualitásról, és a szerelemről akkor még nem is beszéltünk. A könyv nagy erénye, hogy a közbeszéd elidegenített képe helyett természetes érzelmek testi kifejeződéseként fogalmazza meg a szexet. S a szerző kifejezetten bátorít is: butaság nem kipróbálni dolgokat, nyilván ésszel. Arra tanít, mit jelent férfinak lenni.

Bár Chavez Perez némiképp megengedő a szerelemmel kapcsolatban, határozottan a pornó ellensúlyozására törekszik, megerősítvén azt a bizonyított tényt, hogy az első számú ihletforrásnak tekintett pornó nagyban járul hozzá a nők negatív, fájdalmas vagy akár megalázó szexuális élményeihez, mert aránytalan viszonyokat közvetít az intim együttlét ábrázolása során. A szerző igyekszik meggyőzni a tinédzsereket, hogy a felnőttfilmekben látottak nem a valóságot mutatják, az élő szituációk normális esetben nagyon másképpen alakulnak.

Inti Chavez Perez előad

Inti Chavez Perez előad

Fotó: Facebook/Inti Chavez Perez

Respekt tán legnagyobb érdeme, hogy a másik ember tiszteletéről éppoly kiemelt fontossággal beszél, mint a praktikus tudnivalókról. Nem tabusítja az odafigyelésről, közös megegyezésről folytatott, illetve folytatandó kommunikációt. Úgy vezet be a szexualitás rejtelmeibe az első próbálkozástól a komoly párkapcsolatig, hogy közben szól testbeszédről, kanosságról, maszturbálásról, flörtölésről, csókolózásról, erogén zónákról, előjátékról, orális és anális szexről, szűzhártyáról, terhességről, ahogy a zaklatásról és az erőszakról is. Vagyis segít eligazodni az igenek és nemek bonyolult rengetegében, amihez egy korrekt kis igen és nem jelzésekről szóló, a felismerési módjukat egyszerűvé tevő lista is rendelkezésre áll.

Chavez Perez azt sem kerüli meg, hogy a szerelem, intimitás, szex nem csak ellentétes nemű emberek között lehetséges, külön fejezet foglalkozik a nemi identitással. Ahogy a homofóbiáról is nyíltan értekezik a szöveg. Egyértelmű, hogy ezt a könyvet kötelező olvasmánnyá kellene tenni szakirodalomként nemcsak az érintett fiataloknak, de a szüleiknek is.

Fordította: Kiss Gábor. Corvina, 2019, 218 oldal, 2990 Ft

(Cikkünk eredetileg a Magyar Narancs hetilap 2019. november 21-i számában jelent meg, most újraközöljük teljes terjedelmében online is.)

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.