KÖNYVMELLÉKLET - Interjú

„Tágabb volt a világunk”

Kada Júlia műfordító

Sorköz

A világirodalom számos jelentős művét fordította le magyarra, és 25 évig szerkesztette a Nagyvilág versrovatát. Munkái között a legkülönfélébb szerzők művei szerepelnek Agatha Christie-től kezdve a Nobel-díjas Kazuo Ishiguróig.

Magyar Narancs: Bár fordítóként ismerjük, első munkahelye a Magyar Televízió volt, ahol a drámai és irodalmi osztály szerkesztőjeként dolgozott.

Kada Júlia: Angol–magyar tanári szakot végeztem, és tulajdonképpen már az egyetemen eldőlt, hogy elsősorban nem tanítással, hanem valamilyen módon az irodalommal szeretnék foglalkozni. A televíziónál akkor még heti két nap adásszünet volt, de bővíteni akarták az adásidőt, ezért felvettek három frissen végzett egyetemistát, ezek közül voltam az egyik. Eredetileg forgatókönyvterveket kellett volna javasolnunk és a forgatókönyvek elkészítését gondoznunk. Segédkeztünk egy olyan irodalmi vetélkedősorozat munkálataiban is, amelynek minden adása a világirodalom egy-egy nagy korszakával foglalkozott. Ezek bevezetője mindig a korszak egy jelentős írójáról szóló tévéjáték volt, és zsűrijében az adott korszak irodalmának legelismertebb szakértői szerepeltek. Ma már elképzelhetetlen lenne egy ilyen jellegű műsor. De hamar kiderült, hogy egyelőre nincs pénz az adásidő bővítésére, így nem lesz szükség ennyi emberre. Gondoltam, ha már ott vagyok, megtanulom a szakmát, ezért egy ideig szkripterként dolgoztam a produkciókban. Vezettem tehát a forgatási naplót, és mindig azt reméltem, egyszer majd megkérdezi valaki, hogy egy adott jelenetben hol volt a hamutartó, vagy melyik oldalon állt a szék. Ilyesmit nem kérdeztek, de ott kellett lennem a filmek vágásánál is, ami szerintem a filmkészítés legcsodásabb fázisa, az ember szeme előtt születik és áll össze a film. A vágószoba a mai napig hiányzik.

MN: A Magyar PEN Club csak egy kitérő volt?

KJ: A tévénél két év után kilátástalannak éreztem a helyzetemet. A PEN Clubhoz kerültem, amelynek épp Sőtér István volt az elnöke, Kéry László a főtitkára. Indítottunk egy műfordítói programot, a meghívott angol, amerikai, francia költőknek készítettünk nyersfordításokat, és megbeszéltük velük. Az így készült fordítások, többek között Weöres Sándor, Pilinszky János, Nagy László, Juhász Ferenc és Orbán Ottó versei később angol, amerikai és francia folyóiratokban és kiadóknál jelentek meg. Fél évvel később, ’67-ben kerültem a Nagyvilághoz, a versrovat vezetőjének.

MN: Mi vonzotta a műfordításban?

KJ: Az egyetem utáni első évben megjelent a Nagyvilágban egy fordításom az angol William Sansom novelláskötetéből, a kötetről írt kritikámmal együtt. Ez volt az első, így kezdtem. Nem volt egyetlen kiemelkedő, meghatározó élményem, egyszerűen szerettem fordítani. Háromféle okból szeret meg az ember egy könyvet. Az első, hogy irodalmi remeklésnek tartja. Ilyenek voltak számomra Kazuo Ishiguro regényei, akinek én közöltem először egy novelláját a Nagyvilágban. A novellát én fordítottam, akárcsak az író The Remains of the Day című regényét, melynek címe szó szerint úgy hangzott volna, hogy „ami még hátra van a napból”. Ilyen címmel persze nem lehetett kijönni, így a könyv az Európa Kiadónál A főkomornyik szabadsága címmel jelent meg, ahol a „szabadság” egyaránt jelenti a vakációt és a cselekvés szabadságát. A film azonban Napok romjai címen került a mozikba, az új kiadások ezt használják. Aztán szerethetünk egy könyvet azért, mert szívesen időzünk a figurái közt. Ilyen volt Penelope Fitzgeraldnak a BBC második világháborús korszakáról szóló, Emberi hangok című regénye, amelynek szereplői zseniális, hóbortos emberek, akik a világ minden nyelvén hallgatják a rádiót és közvetítik az igazságot. Végül azért is megszerethető egy mű, mert sokat tanul belőle az ember: ilyen volt nekem például Gita Mehta regénye, A maháráni, amely India függetlenné válásának időszakáról szól.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.