KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Ki tud többet a Szovjetuniónál?

Szergej Lebegyev: Augusztus gyermekei

Sorköz

A „nemzedéke legjobbjának” kikiáltott 40 éves szerző regénye a Szovjetunió felbomlását követő zavaros időkben játszódik. Lebegyev ebben a zavarosban töltötte tinédzseréveit, mégsem kezd nosztalgiázni, anekdotázni, pedig lenne miről. 

Inkább azokra a titkokra – árulásra, feljelentésre, kollaborációra stb. – fókuszál, amelyek, bár a legtöbben próbálják örökre elfelejteni, szinte minden 20. századi orosz családtörténet szerves részei.

Az Augusztus gyermekei orosz családjában főleg a háborúban eltűnt nagypapa személye körül nincs minden rendben, és a titkok azután sem tárulnak fel, hogy az özvegy – ő valaha egy pártlap szerkesztője volt – a halála után vaskos „családregényt” hagy utódaira. „A nagymama nem volt jelen ebben a szövegben. Aki beszélt, a családi örökség levéltárosa, egy jóindulatú elbeszélő volt, de eleven embernek nem akadt nyoma. Elbújt, elrejtőzött a sötétben” – jegyzi meg szomorúan a történetet elbeszélő unoka, aki mégsem csalódott: „Egészen megdöbbentett az ötlet szépsége: éppen az előhívott emlékek bősége révén rejteni el valamit.” A döbbenetet hamarosan lelkesedés váltja fel, és a huszonéves főhős pedig – hallván az idők szavát – a titkok nyomába ered. De nemcsak a családi titkok nyomába. Miután kiderül, van tehetsége az efféle rejtélyek kibogozásához, és a kilencvenes évek elejének Oroszországában fizetőképes kereslet is mutatkozik e szolgáltatás iránt, hamar megveti a lábát a piaci résben. Csakhogy e munka nemcsak levéltári kutatásokból áll, ezért hősünknek olyan sztalkerré kell válnia, aki nemcsak a „zóna” könyvtáraiban mozog otthonosan, hanem az egész területén, és nemcsak ismeri annak szokásait – elsősorban a korrupciót –, de alkalmazkodni is tud hozzájuk. Így aztán be is járja szépen az egykori Szovjetuniót. A könyv jól megírt, hátborzongató pikareszk kalandos és vérfagyasztó epizódokkal. Annak a züllési folyamatnak a leírása, amely 1991 augusztusában a Dzerzsinszkij-szobor ledöntésével kezdődött, és az 1996-os elnökválasztással ért véget. De az igazi dráma sem marad el: Lebegyev ifjú hősének – aki mindig a maximális szolgáltatást nyújtja – rá kell döbbennie, hogy hiába tartozik a szobordöntögetők közé, hiába gondolja magát a ’91-es augusztus „gyermekének”, a demokrácia letéteményesének; tetteivel azt bizonyítja, hogy ő is csak azokon a hangszereken tud játszani, mint a korrupt politikusok, titkos ügynökök, gengszterek. Le sem tagadhatná, hogy Sztálin unokája.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.