Új kiadót indít a Móra

  • narancs.hu
  • 2023. február 1.

Sorköz

A Trend Kiadó kötetei kimondottan a felnőtt olvasókat célozzák meg.

Trend Kiadó néven indított imprintet a Móra Könyvkiadó. Míg utóbbi elsősorban gyerekkönyveiről ismert, az új kiadó kötetei kimondottan a felnőtt olvasókat célozzák meg – derül ki a Könyvesmagazin interjújából, amit Pacskovszky Zsolt főszerkesztővel készült. 

Pacskovszky szerint „a Móra széles spektrumú kiadó ugyan, babakorú, óvodás, iskolás és középiskolás gyerekeknek-kamaszoknak egyformán jelentetünk meg kiadványokat, a pancsolókönyvektől kezdve a meséken, meseregényeken és edukációs anyagokon át a nagykamaszoknak szóló regényekig, 18 éves kornál azonban megáll kínálat, miközben több olyan klasszikus szerző életművét is gondozzuk, akik felnőtteknek is írtak”. 

A főszerkesztő hozzátette, megoldást kellett találniuk ez utóbbi művek megjelentetésére, így jött létre első lépésként, néhány éve a Móra Plusz sorozat, amelybe egyes Molnár Ferenc-, Erich Kästner- és Fekete István-művek kerültek. „De hiába a Plusz megjelölés, a Móra szó némi zavart kelthet a fejekben, mivel a névhez alapvetően mégiscsak a gyerekirodalmi kiadványok kapcsolódnak”. 

Tehát az az elgondolás vezetett az új kiadó létrehozásához, hogy jobban elkülöníthetővé váljanak a mórás és a felnőtteknek szóló könyveik, másrészt az a cél, hogy teljessé tegyék a kiadói spektrumunkat, „tematikusan ne csak az első pancsolás és az első kamaszkori szerelem között mozogjunk”.

„Ez a vágy kiadói oldalról nézve nem egyedi, csak éppen mi fordított utat járunk be most, mint mondjuk a francia Gallimard kiadó, amely annak idején azért hozta létre a Gallimard Jeunesse-t, hogy a kiadói csoport kínálata a gyerekkönyvpiacot is lefedje. Ami a Trend Kiadó leendő köteteit illeti: azt szeretném, ha a sokszínűség jellemezne minket, amit a műfajokra és kiadványtípusokra is értek” – mondta Pacskovszky Zsolt. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.