A váci vasútállomásra beszéltük meg a randevút. A peronon először egy csapat bóbitás királypingvinnel találkoztam, komoly arckifejezéssel billegtek a Vendéglátó Vállalat 387. sz. Italboltja felé. Aztán észrevettem A.-t, akivel ismeretlenül, e-mailen keresztül beszéltük meg a menyhalazást. Bár még sohasem találkoztunk, nem lehetett eltéveszteni. Nem csak azért, mert rajta kívül, ismeretlen okból, csak pingvinek tartózkodtak az állomáson. A horgászokat kivéve senki sem hord ujjatlan, fényes ízeltlábú-dzsekit.

Van jobb, mint a horgászat: Pecalistnek hívják. A széles látókörű, a modern technika minden vívmányát alkalmazó horgász kattint az egérrel, és véreres szemével olyanokat olvashat, hogy "a langyos szélvízen küsz és bodri is akadt gilinyó-darabkára".

Zárt közösség, nehéz lehet bekerülni, gondoltam, ezért az első napokban okoskodó leírásokkal tömtem tele a levelesládákat. Értekeztem a Bentán használatos botokról, a menyhalazásról, a folyóvízi úszós horgászatról, különös tekintettel a márna téli szokásaira. A beilleszkedésért bármire képes lennék, ezért új barátaimnak azt is bevallottam, hogy legszívesebben büdös heringfilével menyhalazok. Ez hozott össze A.-val.

Nem volt nagy dolog összejönnünk, mert minden sorából sütött, hogy talán még nálam is jobban ismeri ezt a klónozott ebihalra emlékeztető halfélét, ráadásul számtalan jó helyet tud a Dunán és az Ipolyon.

Fenekező felszerelést dobtunk be élő kishallal és heringfilével csalizva.

A parton jól elbeszélgettünk. Elmeséltem a legutóbbi márnás tapasztalataimat - a híd leszakadása miatt a vasúti forgalom Magyarország és Szlovákia között szünetel -, A. pedig menyhalas élményeit ecsetelte.

Jó két óra elteltével A. botja megrezzent, aztán teljes hosszában remegni kezdett. Tapasztalt barátom bevágott, majd egy jó hatvandekás menyhalat húzott a partra. Ekkor olyan esemény történt, ami - ha nem tudnám, hogy egy igazi veterán menyhalasról van szó - kételyeket ébresztett volna bennem. A. ugyanis többszörös családapa létére az állat láttán először furcsa, szögletes mozdulatokkal ugrándozni kezdett a fagyos, meredek partoldalban, majd "menyusmenyusmenyusmenyus!" visítással eltűnt a sötétben. Amikor visszatért, még mindig izgalmi állapotban lehetett, hiszen jó ideig nem tudott mást mondani, mint hogy "eznemlehetigaz!". Később én is fogtam egy majdnem akkora menyhalat, de az eset óta nyugtalan vagyok. A következő hétvégére ugyanis márnázást beszéltünk meg, és nem tudom, hogyan fogok reagálni, ha életemben először márnát látok.

Szily László

A Pecalistre való feliratkozáshoz a majordomo fsz.bme.hu címre kell küldeni e-mailt, a subject helyére nem szabad írni semmit, a szöveg helyére viszont azt kell, hogy subscribe pecalist. Az archívum a http://www.fsz.bme.hu/mlists/pecalist/ címen található.