Pisztráng-Endlösung (Ívódíj)

szerző
Szily László
publikálva
1998/7. (02. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A magyar pisztránghorgászok elképedve fogadták, hogy két minisztérium közös rendelettel eltörölte a szivárványos pisztráng tilalmi idejét, így arra az ívás idején is szabad horgászni. A Narancs által megkérdezett minisztériumi főosztályvezető-helyettes arra hivatkozott, hogy a szivárványos pisztráng nem szaporodik Magyarországon, a horgászok érdekvédelmi szervezetének vezetője pedig arra, hogy úgyis kevés van belőle. A legtapasztaltabb hazai pisztrángtenyésztő szerint amellett, hogy a szivárványos bizonyíthatóan szaporodik legalább két patakban, az új szabályok veszélyeztetik az őshonos sebes pisztráng túlélését is.

A magyar pisztránghorgászok elképedve fogadták, hogy két minisztérium közös rendelettel eltörölte a szivárványos pisztráng tilalmi idejét, így arra az ívás idején is szabad horgászni. A Narancs által megkérdezett minisztériumi főosztályvezető-helyettes arra hivatkozott, hogy a szivárványos pisztráng nem szaporodik Magyarországon, a horgászok érdekvédelmi szervezetének vezetője pedig arra, hogy úgyis kevés van belőle. A legtapasztaltabb hazai pisztrángtenyésztő szerint amellett, hogy a szivárványos bizonyíthatóan szaporodik legalább két patakban, az új szabályok veszélyeztetik az őshonos sebes pisztráng túlélését is.

Éjfélre meguntuk az ország-városozást a Balkán Büfé galériáján, ezért új játékba fogtunk A.-val, a vérmes pisztránghorgásszal.

- Nemcsók János?

- Vödörbe betonozni a lábát, és bele a Dunába.

- A Wunderbaum feltalálója?

- Túl könnyű, újat kérek.

(Na most felbosszantom:)

- Aki kitalálta, hogy megszűnjön a szivárványos pisztráng tilalmi ideje?

A. ekkor görcsösen felmakogott, majd leírhatatlan gesztussal utalt a Halálhajó című scifihorror durvább jeleneteire. Amikor kissé lenyugodott, kéjes arckifejezéssel tervezgetni kezdte egy kis létszámú, de hatékony akciócsoport felállítását, melynek mindenre elszánt aktivistái lézerrel hegyezett hármashorgokat helyeznének el a földművelésügyi és környezetvédelmi minisztérium lépcsőjén.

A szivárványos pisztráng Észak-Amerikából betelepített faj, önfenntartó állományt nem alakít ki -indokolta a döntést Pintér Károly, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezető-helyettese. Az őshonos sebes pisztráng védelme megmarad - tette hozzá nyugtatólag.

A főosztályvezető-helyettes ezután részletesen elmagyarázta, hogy mi indokolta több más halfaj tilalmi idejének és legkisebb kifogható méretének megváltoztatását. A szivárványos pisztrángnál majdnem száz évvel később betelepített amur például azért úszta meg, mert - bár idegenszívű - megeszi a hínárt, ami hasznos, mármint az, hogy megeszi. Szegény szivárványos legfeljebb tegzeslárvákkal vagy legyekkel érvelhetne.

A tilalmi időkről és a védett fajokról az FM és a KTM együttes rendeletben, míg a legkisebb kifogható méretekről az FM saját hatáskörben dönt. Az agrártárca a témáról egyeztetett az érdekvédelmi szervezetekkel, így a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (MOHOSZ) is - nyugtatott meg Pintér Károly.

Nem sérül az érdek, mert a hazai vizekben alig van szivárványos pisztráng, ami nem is őshonos, így védelme értelmetlen. Ezt nem Zétényi Zsolt, hanem Orbán Ferenc, a MOHOSZ ügyvezető elnöke nyilatkozta a Narancs kérdésére. Orbán szerint Magyarországon nincsenek olyan gyors folyású, hideg vizek, amelyekbe érdemes lenne szivárványost telepíteni, ezért az állat "nem szerepel a MOHOSZ közvetlen terveiben".

A harcos érdekvédő emlékezete szerint a tilalom feloldását az FM javasolta, a MOHOSZ pedig elfogadta, mert a kompromisszum révén a rendeletbe a horgászoknak kedvező bekezdéseket tudott becsempészni. Egy rosszmájú compóhorgász szerint Orbán a törvénynek arra a rendeletére gondolhatott, amely a MOHOSZ-nak adja a halászati jogot minden bányatavon, tározón és holtágon, ami annyit tesz, hogy ha valaki megvesz egy földet, amelyen van egy bányató, kénytelen beengedni a horgászszövetség embereit, hogy telepítsenek, halásszanak vagy eljátsszák a midwayi csatát.

Magyarországon szaporodik a szivárványos - mondja Hoitsy György pisztrángtenyésztő és halfauna-kutató. Hoitsy tizenöt éve foglalkozik halfauna-kutatással, és ugyanennyi ideje telepít pisztrángot észak-magyarországi vizekbe. Az általa bérelt pisztrángnevelő telep a szilvásváradi mellett a legnagyobb az országban. A szivárványosnak - csak az általam jól ismert környéken - két patakban van állandó állománya - mondja. Az egyik a Kecső, a Jósva felső folyása, ahol, annak ellenére, hogy a Jósvába nyolc éve nem telepítettek, minden évben fogható ivadék. A szivárványos pisztráng másik rendszeres ívóhelye a Garadna.

Hoitsy György szerint az idei évtől érvényes új szabályok legalább ennyire veszélyeztetik az őshonos sebes pisztrángot is, ráadásul az orvhorgászoknak kedveznek. A rapsicok tilalmi időben ezentúl nyugodtan mondhatják az esetleg feltűnő halőrnek, hogy szivárványosra mennek.

A sebes pisztráng tilalmi ideje az új szabályok szerint jócskán lerövidült, az eddigi hét hónap helyett csak három hónapon keresztül, december 31-ig tart. Bizonyítani tudom, hogy a sebes január közepén még ívik. A tejes (hím) példányokkal ellentétben az ikrások ilyenkor is kapnak -dühöng Hoitsy. Az Északi-középhegység karsztos-andezittufás területein ebben az időszakban ráadásul általában kevés a víz. A pisztrángok ugyanilyen körülmények közt is leívtak a bokáig érő patakokban, de mostantól nem védi őket tilalom, úgyhogy a rapsicok kézzel-lábbal fogják kifogni őket - teszi hozzá.

Az ismert pisztrángtenyésztő azt ugyan érthetőnek tartja, hogy a szabályok az őshonos fajokat védik, de úgy érzi, túlzás volt ennyire átesni a ló túloldalára. A. ennél erősebben fogalmazott.

Szily László

Szivárványos pisztráng

A szivárványos pisztráng észak-amerikai faj, kontinensünkre telepítéssel került a múlt század végén. (Magyarországra 1885-ben - a szerző). Nagy előnye a sebes pisztránggal szemben, hogy kevésbé igényes a víz hőfokára, oxigéntartalmára, tisztaságára, a vízfenék talajának keménységére. Jól megél a nyáron akár 22-23 fokosra felmelegedő völgyzárógátas tározókban, kavicsbányatavakban, még a kisebb vízszennyeződéseket is elviseli. Hazánkban számos olyan völgyzárógátas víztároló létesült, amelyek alkalmasak lehetnek a nemes ragadozó halfaj meghonosítására. Néhány víztárolónkban a telepítés már szép eredményre vezetett.

Forrás: Antos Zoltán: Horgászok kézikönyve

szerző
Szily László
publikálva
1998/7. (02. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...