Alga, csak alga

  • Szily László
  • 1998. október 1.

Sport

"Szerintem ötezer egyáltalán nem sok egy ilyen algapakolásért" -mondtam a csajomnak, és elindultam a kétnapos horgászversenyre. Kicsit bántott, hogy egy szóval sem búcsúzott el, sőt még csak el sem mosolyodott. Az ajtóból visszanéztem. Az arca továbbra is zöld volt és rezzenéstelen. Hajnali fél hatkor már a Balaton-parti Sellő büfé pultjánál álldogáltam csapattársammal, a Rasta Business című lap főszerkesztőjével. A főszerkesztő egy palack Bomba energiaitalt próbált a szájába tölteni, de a feje a korai időpont miatt annyira rezgett, hogy a doppingszer nagy részét a mögötte unicumozó versenybíróra locsolta. A verseny első fordulója hatkor kezdődött.
"Szerintem ötezer egyáltalán nem sok egy ilyen algapakolásért" -mondtam a csajomnak, és elindultam a kétnapos horgászversenyre. Kicsit bántott, hogy egy szóval sem búcsúzott el, sőt még csak el sem mosolyodott. Az ajtóból visszanéztem. Az arca továbbra is zöld volt és rezzenéstelen. Hajnali fél hatkor már a Balaton-parti Sellő büfé pultjánál álldogáltam csapattársammal, a Rasta Business című lap főszerkesztőjével. A főszerkesztő egy palack Bomba energiaitalt próbált a szájába tölteni, de a feje a korai időpont miatt annyira rezgett, hogy a doppingszer nagy részét a mögötte unicumozó versenybíróra locsolta. A verseny első fordulója hatkor kezdődött.

"Egy kokapepszit. Verseny előtt nem iszok" - motyogta a pultoscsajnak egy reménytelenül lepukkant, az órák óta tartó absztinenciától véreres szemű horgász. A büfében a versenybírón, az absztinensen és rajtunk kívül egyetlen vendég ült, és homlokát ráncolva olvasott. "Biztos szakirodalmat" -mondtam a főszerkesztőnek, de nem gondoltam komolyan. Odalopóztam a vendég mögé, és belekukkantottam a könyvébe. "...rövid nyeletés után gyengéden, de határozottan vágjunk be..."

R., a főszerkesztő annyira fel volt dobva, hogy hajlandó volt beevezni a nádas előtti horgászhelyig. Előző nap ugyanis szabályos, géppel címzett olvasói levelet kapott. Más lapnál ez nem annyira meglepő, de a Rasta Businesst ("az üzleti élet és a rasztafári kultúra lapját") kizárólag R. Lövőház utcai házának lakói között terjesztik. (Az olvasótábor R. szerint pozitívan fogadta az először "ragasztvány" formájában megjelenő újságot, de az őt is meglepte, hogy az első emeleten lakó S. Ferenc tüchtig levelében állandó rovatok bevezetését javasolta.)

Még a parton, a rajthelyek sorsolása közben odajött hozzánk a verseny egyik szervezője. "Ötvenre kell etetni casterre dúsított kaját, aztán folyamatosan csúzlizni rá ragasztott pinkit." R. majd megszakadt a röhögéstől, mire elmagyaráztam neki, hogy a caster a csontkukac még undorítóbb, bebábozódott formája, a pinki meg a horgászboltosok zseniális marketingtrükkje, mert nem más, mint egy normálisnál kisebb, pirosra festett kukac, amit kétszer annyiért árulnak. Aztán azt is elmeséltem, amikor ötödikben az egyik osztálytársam megsúgta, hogy "a Popeszku Gabi már baszott kotonnal". Én szörnyülködve bólogattam, hogy ez aztán durva, mert a kotonról azt képzeltem, hogy az valami perverz népcsoport, aztán másnap titokban megkérdeztem a Végh Gyurit, akinek orvos volt az apja. A valóság nem ábrándított ki, sőt közeledni próbáltam Popescu Gabihoz. Gabi érettebb, gyakorlatias férfiakra vágyhatott: végighallgatta a viccesnek szánt felvezető mondataimat, felnézett a plafonra, aztán villámgyorsan szájba vágott, és kiment rágyújtani.

R. bólogatott egy kicsit, aztán azt mondta, hogy szép-szép, de ő azért mégis inkább rám hagyná a pinki ragasztását.

Hiába etettünk szúnyoglárvával is, hiába kötöttünk fel egészen vékony zsinórt kis horoggal, a háromórás verseny alatt nem fogtunk egy darab halat sem. A végét jelző dudaszóra kiemeltem a felszerelést a vízből. A horgon a szúnyoglárva mellett egy egészen kicsiny bagolykeszeg fityegett.

"Láttam, hogy dudaszó után fogtad" - dörrent rám az úr hangja. Körbenéztem. Egy sertésfejű versenyző volt a szomszéd csónakból. A hatás kedvéért meglepő dolgot művelt: vádlón a mellemnek szegezte húsos mutatóujját. Ezen annyira meglepődtem, hogy egykedvűen visszapöccentettem a vízbe a zsákmányt.

"Nem fogja elhinni, hogy most sem fogtam semmit." A csajom azonban egyáltalán nem törődött a halakkal. A helyében én sem tettem volna. Az arcát ugyanis még mindig kemény, zöld algakéreg fedte. (Azóta szerencsére találtam egy szervesoldószer-specialistát.)

Szily László

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.