Az erő vele volt: Kótai Mihály első címmérkőzése

szerző
Para-Kovács Imre
publikálva
2002/22. (05. 30.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Belépek az Elektromos Népfürdő utcai csarnokába, és minden átmenet nélkül egy Mándy-novellában találom magam. Mert azt még önök sem képzelhetik, hogy 2002-ben van Budapesten olyan hely, ahol egy szurkoló azt kiabálja: Nem a barátnőd, ne simogasd!, miközben gyerekek műanyag székeken ücsörögnek, és komplett családok veszik a bátorságot, hogy ellátogassanak egy sportrendezvényre. Nos, ilyen az irodalmon kívül csak professzionális ökölvívógálán lehetséges.

Belépek az Elektromos Népfürdő utcai csarnokába, és minden átmenet nélkül egy Mándy-novellában találom magam. Mert azt még önök sem képzelhetik, hogy 2002-ben van Budapesten olyan hely, ahol egy szurkoló azt kiabálja: Nem a barátnőd, ne simogasd!, miközben gyerekek műanyag székeken ücsörögnek, és komplett családok veszik a bátorságot, hogy ellátogassanak egy sportrendezvényre. Nos, ilyen az irodalmon kívül csak professzionális ökölvívógálán lehetséges.Nem kifejezetten a szervezést dicséri azonban az egyetlen büfé, ahová tulajdonképpen lehetetlen eljutni, mert a sorban állás alatt lezajlik a egész rendezvény. Kívülről rendelek valami folyadékot, és lepofátlankodom az első sorba, valamivel Kovács István és Erdei Zsolt mellé. Délalbán diszkófunky szól. Nagy pillanat következik, leül mellém Lányi Zsolt, és e szavakkal üdvözli Kovács Istvánt: Egyszerre hagytuk abba a szakmát. Istenem, tényleg. Bár, ha egy kicsit belegondolok, Chacón és a Kossuth téri hakni ellenére is mintha Kokó sokkal jobban jött volna ki ebből a dologból, mármint a szakmából, nem beszélve a jövőről, ami maximum portási állásokat tartogat Szeremley Huba szállodájában a kisgazdák számára. De a dátum tényleg stimmel.

A Polish Box Promotion

vastagon benne van a magyar ökölvívásban. Több magyart nyomnak, mint az Universum, és hajlandóak Budapestre hozni a meccseket, ami rendes dolog. Talán csak a médiakapcsolataik gyöngébbek a német cégénél, mert a mérkőzéseket a Sport 1 adja, ami azért nem csinál Isaurát olyan sebességgel egy bokszolóból, mint valamelyik kereskedelmi tévé.

Pedig a program erős: Agnieszka Rylik, a lengyel női világbajnok készül WIBF világbajnoki címét megvédeni Ragan Pudwill ellen, Kótai Mihály pedig a WBC (Bokszvilágtanács) interkontinentális övéért küzd a dél-afrikai William Gare-rel.

Kótai felhozása egyenletes volt, elmúlt meccsein nem kellett megvernie nyugdíjas kecskepásztorokat és álruhás trafikosokat, ellenfelei ökölvívóra emlékeztettek, ami nagy előny lesz a későbbiekben, azaz most, néhány perc múlva, mert egyelőre Surman Zoltán dolgozik a szorítóban. Surman sokkal meggyőzőbb, mint eddig bármikor, szisztematikusan bünteti könnyűsúlyban Anton Vontszemut, akinek olyan neve van, hogy állítólag 17 éves koráig ő sem hitte el, és akkor is csak beletörődni volt hajlandó. Technikai K. O. a 3. menetben, rettenetes és szórakoztató menetelés a pofonok völgyében. Miközben mellettem az egyik oldalon egy érdekes arcú ember üvölt folyamatosan, a másik oldalon Lányi Zsolt mondogatja szabatos és szakszerű megjegyzéseit. Nocsak, egy sportszakértő, Deutsch Tamás meg viszi a kasszát.

Csábi Bettina nem lép fel, pedig a plakáton beígérték. A bajai szépségkirálynő a hírek szerint Ausztriába igazolt, a Boxteam Vienna színeiben folytatja, ami szomorú, mert harmatsúlyban a második a WIBF slágerlistáján, és látványelemnek is borzasztóan erős. A veszteség súlyát

Agnieszka Rylik

tompítja, a lengyel világbajnoknő, aki ugyancsak vonzó. A női bokszban kétpercesek a menetek, és tíz menet egy címmérkőzés. Az ellenfél, Ragan Pudwill valamivel félelmetesebb, mint a korábban látott kihívók, de ő is csak a 4. menetig bírja, aztán a földön marad. Rylik a meccs után azonnal kijön az öltözőből, és leül közénk (VIP, bocs!). Elé térdelek egy fényképezőgéppel, és azonnal nővé változik, a mosolyától kétségbeesetten tápászkodni kezd lappangó libidóm, de a következmények végiggondolása lecsöndesíti (hajnali kettőkor rúzsos alsónadrágban haza, otthon egy ideges bokszvilágbajnok). Arcán semmi nyom, azaz nem sikerült őt rendesen megütni a négy menet alatt.

Háromnegyed 10-kor aztán jön

Kótai Tornádó Mihály

A Fekete Vonat élőben nyomja a Kótai Tornádó Mihály című számot, Kokó a kék sarokhoz megy, ahol már ott van Szabó Öcsibácsi Imre és Veres Rettentő László is. Az ellenfél, William Gare magasabb Kótainál, és még sohasem volt földön. A hangulat végre olyan, mint amilyen egy komolyabb összecsapáshoz illik, az emberek felállva ordítanak, de Gare olyan nyugodt, mintha saját konyhájában készülődne egy nem túl bonyolult rakott teve elkészítéséhez.

Az első menetek szorgalmas ütlegeléssel telnek, Kótai egyszerű kombinációi után Gare csóválja a fejét. Kiegyenlített küzdelem enyhe Kótai-fölénnyel, de engem idegesít a dél-afrikai nyugalma, olyan, mintha képtelenség lenne megrendíteni, persze már a Fidesz-kormányról is ezt hittem, és tessék, mi lett a vége. Bal oldali szomszédom folyamatosan és egyenletesen azt üvölti, hogy Egyeneseket üssél, csak egyeneseket! Egyeneseket üssél, csak egyeneseket! - aztán Madár is bekapcsolódik, Kótait nyugtatja.

A 10. menetben szomatizálni kezdek, amikor Gare olyan lendülettel kezd támadni, hogy attól még Lányi Zsolt is megijed, pedig ő már látott egyet és mást, elég, ha csak a köztársaságielnök-választásra gondolunk. Kótai bírja, válaszolgat, de ez a menet elúszott. A 11. azután végre úgy alakul, ahogy az elvárható, Gare-en végre meglátszik a folyamatos igénybevétel. Földön végre a trópusi gaz, mellettem Mogyoró, a Fekete Vonat menedzsere úgy ugrik talpra, hogy megsüllyed a terem.

Gare feláll, de már nem a régi.

Az utolsó menetben már tudja, amit mi csak utána: Kótai megnyerte első címmérkőzését. Innentől tulajdonképpen egyszerű a dolog. Tornádó ezzel a mérkőzéssel a BoxRec világranglistáján három helyet lépett előre, jelenleg a 46. (William Gare maradt a 91.), és azért idézem pont ezt, hogy

a szerénység jelentőségére

figyelmeztessek. Annak az útnak a végén tudniillik, amelyen Kótai elindult, Oscar de la Hoya és Vargas ácsorog, akik rettenetes rekorddal uralják a nagyváltósúly (amerikaiul ezt light middleweightnek hívják) csúcsait. Megverésük jelenleg nem időszerű, de a jövőben persze minden lehetséges. Addig is csak nagyon keményen 46-ról 41-re, aztán 38-ra és így tovább, amíg el nem fogy az egész kásahegy. Ha komolyan gondolja Kótai Mihály, hogy nagy bajnok lesz, akkor mostantól minden egyes rohadt napon dolgoznia kell, miként azt egy fogsorilag kihívott drukker mondta: hogy a szar is izommá alakuljon benne.

Para-Kovács Imre

KótaiMihály

(17 győzelem, 0 vereség, 10 K. O.)

Alias KO-tai/Tornado

Lakóhely Budapest

Születési hely Nyíregyháza

Súlycsoport nagyváltósúly

Világranglistán 49Született 1976. 08. 12.

Magasság 1,70 m

Edző Szántó Imre

Menedzser Veres László,

Olaf Schröder

Polish Box Promotion

A PBP 1998-ban alakult, és hamarosan Kelet-Európa első profiboksz-promóterévé nőtte ki magát: 2000-ben már elnyerte "Az év új promótere" címet. Náluk bokszol Albert Sosnowski, a nehézsúlyú csoda, Agnieszka Rylik, a világbajnok, Iyona Guzowska és Jacek Bielski amatőr Európa-bajnok. A londoni Matchroom Boxing Ltd.-vel (Prince Naseem Hamed) szoros kapcsolatban próbálják összegyűjteni a kontinens legjobbjait. Itt dolgozik Olaf Schröder, aki 1999-ben az év menedzsere lett.

szerző
Para-Kovács Imre
publikálva
2002/22. (05. 30.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...