Ha azt látjuk, hogy ismerősünk kizárólag esőben jár kirándulni, kánikulában felhúzza az ablakot a kocsiban, csak októbertől júniusig iszik tejet, és hűtőszekrényben tárolja a plüssállatait, magyarázatként elfogadhatjuk a szénanáthát is.Lehet, hogy a természet csak a gátlástalan pusztításra válaszol, amikor a parlagfű, a fekete üröm, a közönséges oroszlánfog, a szagos borjúpázsit, a szőrös disznóparéj vagy épp a libatop orrunk alá dörgöli allergiát okozó virágporát. Orrfolyás, tüsszögés, szemgyulladás és viszketegség: igazán mértékletes bosszú az esőerdőkért.
A statisztikák szerint a lakosság 20-25 százaléka küzd az allergiával, ami valószínűleg túlzás, bár úgy tűnik, ennek ellenére sokan alábecsülik a probléma jelentőségét. Dr. Nékám Kristóf professzor, az Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnöke szerint a beteg önmagáról alkotott képe és a szakszerű diagnózis nem minden esetben fedi egymást, sok szénanáthás nem is tartja magát betegnek. Persze akadnak olyan szakemberek is, akik úgy gondolják: allergiás nátha nem létezik, csak a "divatból nyavalygók" érzékenysége erősödött fel.
Annyi bizonyos, hogy valami történt, hiszen a primitív törzsek még csodaszerként használták a virágport, sőt még az 1960-as években is - táplálékkiegészítőként - kifejezett kultusza volt Amerikában és Európában.
"Soha nem érintkeztünk annyiféle anyaggal, mint napjainkban - magyarázza Nékám professzor. - Ilyen tömegben - akár károsak, akár ártalmatlanok - válaszreakcióra kényszerítenek minden organizmust. Normál működés esetén a bőrünk két oldalán dúló ádáz harcból mit sem érzékelünk, ami azt jelenti, hogy az immunrendszer jól végzi a dolgát. Ekkora dózisnál megzavarodik azonban a rendszer, képtelen kezelni a helyzetet, különbséget tenni jó és rossz hatás között. Így allergénné válhatnak olyan, alapjában véve természetes anyagok és hatások is, mint a pollen, a gombaspóra, a hideg vagy épp a napfény. A kellemetlen tünetek, a viszketés, a váladékozás, a tüsszögés tulajdonképpen a hárítás mellékhatásai, amelyeket a felszabaduló hisztaminok okoznak. A civilizációs szennyező anyagok képesek megváltoztatni a virágporok fehérjeszerkezetét is, ami szintén közrejátszik abban, hogy a békés természetű pollent egyszer csak megszállja az ördög."
Az allergenitás nem egyes anyagok sajátja, a megjelölés csak az adott beteggel való viszonyban értelmezhető. Vagyis bármi okozhat allergiát - Magyarországon leginkább a parlagfű (Magyar Narancs, 2002. május 9.), a fekete üröm és a poratka ürüléke.
A tény, hogy az immunrendszer nem felejt (újra és újra felismeri az egyszer már közömbösített káros anyagot), eredetileg a hatékonyságot szolgálta. Ám ez mára visszaüt, hiszen rögzülnek a téves felismerések is. Az allergiás ezért nem tud kijönni a körforgásból, és minden nyáron szenved az amúgy teljesen ártalmatlan pollentől. Ez a bevésődés genetikai szinten is megtörténik, ezért
az allergia örökölhető
Húsz százalék az esélye, ha az egyik, és ötven, ha mindkét szülő allergiás. A megelőzést szolgálja, ha a csecsemő minél tovább él anyatejen, sőt egyes gyermekorvosok szerint akik télen születnek, kevésbé veszélyeztetettek. A legfontosabb kockázaterősítő tényező mégis a dohányzás. Dr. Madarasi Anna, a Budai Gyermekkórház gyermekgyógyásza elmondta: helyes, ha a háromévesnél kisebbeket nem adják közösségbe, mivel ekkor a nyálkahártya-védelem még nem alakul ki. Később inkább káros a steril környezet, mert a védekezéshez szükség van tanulóingerekre. "Nem véletlen, hogy a szénanáthások nagy része szellemi foglalkozású városi lakos, mivel náluk nem alakul ki természetes ellenállás, mint az efféle hatásoknak gyerekkortól kitett vidékieknél."
A gyerekek allergiájának jellege is változhat, de felnőtteknél a tünetek csökkentése és gyengítése a legtöbb, ami a virágzó rétek elkerülésével, napi hajmosással, gyógyszereléssel elérhető. De megfelelő kezelés nélkül a tüneti időszak őszig is eltarthat, ráadásul a beteg egyre több növénnyel szemben lesz érzékeny, mivel az immunrendszer nehezen különbözteti meg a hasonló fehérjeszerkezetű anyagokat. Ha a szénanáthában szenvedő elhanyagolja betegségét, akár asztma is kialakulhat. Aminek kínzó hatásaitól pedig már a társadalom is szenved, hiszen egy felnőtt kezelése évi 275 ezer forintba kerül, gyerekeknél pedig - a szülők kieső munkabérével együtt - ez elérheti a 475 ezret is.
Az allergia annyiféle panaszt okozhat, hogy az éppen aktuális tünetek nyomán fül-orr-gégészek, pulmonológusok, bőrgyógyászok és belgyógyászok foglalkoznak a gyógyításával, kevés az allergológiai rendelés. Légúti allergia esetén leggyakrabban vérvétellel vagy bőrpróbával (prickteszt) mutatják ki, hogy melyik anyag okoz gondot. A teszt során mesterségesen ingerlik a bőrt, úgy, hogy körülbelül húszféle gyanúsítható anyagkeveréket karcolnak bele. Dr. Liktor Bálint, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház fül-orr-gégész főorvosa szerint azonban nem mindig sikerül kimutatni, melyik a felelős, bár ez végeredményben nem befolyásolja a kezelést, ugyanis a gyógyszerek nem allergénspecifikusak. "Az antihisztamin tabletták és spray-k sokadik generációja van már a piacon. Ezek a tünetek nagy részét képesek mérsékelni, és kevésbé okoznak álmosságot. A helyileg alkalmazható kortikoszteroidok hatásosabbak, sokan mégis idegenkednek tőlük, pedig a mellékhatások ezeknél is elenyészőek. Kevés helyen van lehetőség immunterápiára, amely képes csökkenteni az allergiás választ. Ám súlyos szövődmények fordulhatnak elő az alkalmazása során, ezért nem terjedt el."
A gyógyszerekkel ellentétben a gyógyhatású készítmények forgalmazásához elég azt bizonyítani, hogy az anyag rövid távon nem káros, így ma allergiaellenes szerként szinte bármi árusítható.
Noha a gyomok korlátlanul irthatók, Magyarországon hiányzik a megfelelő szervezeti háttér, nincsenek kampányok, pedig ha volnának, a botanikusok szerint a parlagfű és a fekete üröm is néhány év alatt eltűnne az országból.
A főváros
1995-ben programot hirdetett a parlagfű visszaszorítására. A virágzási időszakhoz igazodva évente legalább háromszor kaszálják a közterületeket. A parkok, vízpartok, temetők és üres telkek azonban a 33 ezer hektárból csak kétezret tesznek ki. Mivel egy edzett virágporszem akár több száz kilométerre is képes eljutni, nagy a többi tulajdonos felelőssége.
Budapesten tavaly csaknem ötezer esetben küldtek felszólítást a hatóságok, és egyikből-másikból állítólag bírság is született. Dr. Bíró Eszter koordinátor szerint míg területükön megállt a terjedés, másutt egyre több a parlagfű.
A településeken kívül a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó növény-egészségügyi állomások alkalmazottai, a gyomfelügyelők kötelesek bejárni a veszélyes területeket, ám megyénként csak három-négy felügyelő tevékenykedik, velük pedig gond nélkül elbánik a parlagfű, ami azt is jelenti, hogy a városban élők sem örvendezhetnek sokáig letarolt rétjeiknek.
Dr. Kiss Levente és csapata az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében inkább a parlagfű természetes ellenségében bízik. Mivel nálunk ilyen nincsen a természetben, azt a rozsdagombafajt importálnák, amely 1999-ben Nyugat-Európában már okozott kellemetlen perceket a növénynek, bár a behozatal ellen szól, hogy a néhány szakkönyv szerint ez a gombafajta is hajlamos allergénként viselkedni.
Kempf Zita
Parlagfű-információs vonal: 470-4747; Budapest önkormányzatának információs vonala: 327-1686, parlagfű a hálón: www.parlagfu.hu, www.joboki.hu, www.szenanatha.hu
Pollencsapda
Májusban adta át az ÁNTSZ felügyelete alá tartozó Aerobiológiai Hálózat a tizennegyedik ún. pollencsapdát. Egy, a fák koronája fölé erősített ipari porszívót kell elképzelni, amiben vazelinnel bekent szalag fog fel minden vackot a levegőből. Különleges meteorológiai szituációban, például szélvihar idején akár kétóránként is elemzik mikroszkóp alatt a zsákmányt. Az analízis alapján készülnek a televíziós időjárás-jelentések "pollenhírei", amelyekből az allergiára hajlamosak felkészülhetnek a veszélyre. Az előrejelzések szerint június közepén a fekete üröm, ezt követően pedig a parlagfű ideje jön el.
Érdekesség, hogy tavaly, amikor a hirtelen jött kánikulában az egész országban szinte minden egyszerre borult virágba, a pécsi és szegedi allergiásokon előbb mutatkoztak a tünetek, mint például a nyíregyháziakon vagy a budapestieken.
Vannak azonban olyan allergiát okozó dolgok, a toll, az állatszőr, a penészgomba vagy a poratka, amelyek egész évben veszélyt jelenthetnek, így aztán róluk a meteorológusok sohasem emlékeznek meg.
Pollenszezon
március április május június július augusztus
mogyoró x x
nyár x x
fűz x x
nyír x x
bükk x
tölgy x
hárs x x x
pázsitfüvek x x x
réti csenkesz x x x
rozs x
kukorica x x
lándzsás útifű x x x
fehér libatop x x
üröm x x
parlagfű x x
