I. Magyar Geocaching Fesztivál és Verseny: A kis dobozok tizenöt pontja

  • Linder Bálint
  • 2002. május 16.

Sport

A hét végén rendezték meg Tatán az első geocaching fesztivált, ahol az országszerte elrejtett "kincsesládák" után kézi GPS-szel és mohó tekintettel kutató (Mókusok a dobozzal. Magyar Narancs, 2001. szeptember 13.) játékosok ezúttal a tájfutóversenyek mintájára szervezett futamon tették próbára erőnlétüket és navigációs képességeiket. Egy szűk év alatt a pihent agyú high-tech játék kész mozgalommá nőtte ki magát,

Mióta az ország első geoládáját tavaly nyáron az egri vár másolatánál egy Skeptix néven bemutatkozó játékos elrejtette, és földrajzi koordinátáit publikálta a neten, a játék egyre népszerűbbé vált. Az őszi esőzések után az erdei ládák gombamód kezdtek szaporodni, hat hónappal később az ország földrajzi középpontján, Pusztavacson lerakták a századikat, ami egyben a mozgalom emléktáblája is lett. Az ország legszebb kirándulóhelyein ma 230 láda akad (számuk hetente négy-öttel nő), és ezekre hétről hétre 3-500, egymással interneten konzultáló természetbarát és országjáró vadászik. A központi weboldal (www.geocaching.hu) így a megtalálási és elrejtési beszámolók révén lassan

online útikönyvvé bővül,

ahol az adott környék számottevő látnivalóit képekkel együtt ajánlják. Ha Magyarország más fejlettségi mutatóiban már nem is vezet utcahosszal a volt keleti blokk országai között, geocaching tekintetében stabilan őrzi vezető helyét, legfeljebb Észtország szoríthatja meg.

"Egyszerűen kellenek találkozók" - vonja meg a vállát Kumin Ferenc, a tavaszi seregszemle egyik szervezője, aki szerint a tatai Öreg-tó környékére telepített verseny csak ürügy, hogy az interneten napi kapcsolatban álló több száz játékos végre az életben is összefusson, és együtt zsezsegjen. A verseny rajt- és célállomásán a játékosok szorgalmasan ismerkednek, jobbára internetes nickneveiken szólítva egymást. Sokan nyakukban digitális fényképezőgéppel, egyenpólóban és -sapkában, hónuk alá csapott laptoppal és derekukra tekert kábelekkel álldogálnak (PC-ről töltik be a GPS-be a környék térképét), és repkednek a műholdas helyzetmeghatározással kapcsolatos kifejezések is. A versenyre

egyéni és családos

kategóriában mintegy kétszázan neveztek. A feladat, hogy a tó környékén - a tájfutóderbik mintájára - lerakott tizenöt pontot találják meg, ami - az útvonalválasztás függvényében - 15-18 kilométer, sárban és csalánban gazdag túrát jelent. Ezúttal nem ajándékok, hanem egy-egy koordináta és pont begyűjtése a cél, az azonos pontszámúak között pedig az idő dönt.

"Sok pontot megtaláltunk, de még mindig nem találtunk meg eleget" - lihegi a verseny negyedik órájában a parti nádasból kihuppanó sáros, ám vidám brigád vezetője, majd néhány perc múlva egy áthatolhatatlannak tűnő lakópark mélyén eltűnnek a szemünk elől. Idős asszonyok, hátizsákban ülő gyerekek ugyanúgy felbukkannak a tó körül, mint kigyúrt navigációs készséggel és vádlival bíró magányos harcosok. A mozgalom meghatározó figurája, Varga György - vgyuri - a versenyzők doyenje, akit civilben hőlégballonversenyek bírájaként ismernek, késése miatt csak sereghajtó lehet, magányos alakját, amint erőltetett menet közben a nyakában lógó, kartonnal körbeárnyékolt képernyőjű laptopját fürkészi, messziről felismerni.

Láthatóan jól érzi magát mindenki, és elégedett a hazai GPS-piac döntő többségét uraló kft. tulajdonosa is. Mivel a piac gyakorlatilag üres, a kereslet viszont nagy a műholdas alapon működő helyzetmeghatározó berendezésekre, a haszon sem marad el. A bevételek nagyobb részét persze az olyan nagy megrendelések, mint az autópálya-építések, olajfúró tornyok, csővezetékek, adótornyok és rakéták telepítésével kapcsolatos munkákhoz vásárolt készülékek teszik ki, ahol a pontosabb és gyorsabb helyzetmeghatározásnak pénzben kifejezhető értéke van. Az addig szerény

lakossági kereslet

a geocaching felfutása óta a borsos árak ellenére hatványozottan nő, a legtöbb eladott kézi berendezést az autós navigációra (annak ellenére, hogy itthon az utcaszintű útvonaltervezéshez szükséges adatbázis még nincs!) és játékra egyaránt használható darabok teszik ki. Egyes extrém sportok művelői, mint a sárkányrepülők, a hőlégballonosok, a Párizs-Dakarról álmodó motorosok is ellátogatnak a boltokba, de a hajós GPS-t is veszik, főleg az adriai és balatoni vizekre.

*

A beérkezők sorra rogynak le a fűbe. "Mióta megvettük a GPS-t, a férjemnek is van motivációja a kirándulásra" - újságolja egy kétgyermekes anya, hogyan lett családtag a GPS, és nevetve meséli, hogy a gyerekek húsvétkor már GPS-szel akarták megtalálni a tojást a kertben. "Ha nincs ez a geocaching, komolyan mondom, hülyén halok meg, sose tudtam volna meg például, hogy Egerszalókon mésztufa van" - szól közbe az apa, aki bevallása szerint még üzleti útjai során is mindig szakít időt arra, hogy a környék kincsesládikáit rendre levadássza.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.