Az ügynök halásza

  • 1997. április 10.

Sport

A hideg és rettenetes szél miatt mostanában úgysincs kapás, ezért az elmúlt hétvégén a perverziónak akartam áldozni: azt terveztem, hogy elviszek horgászni egy bölcsésznőt Ercsibe. A dologból végül nem lett semmi, az viszont kiderült, hogy Twin Peaks közelebb van Pesthez, mint gondolnánk.
A hideg és rettenetes szél miatt mostanában úgysincs kapás, ezért az elmúlt hétvégén a perverziónak akartam áldozni: azt terveztem, hogy elviszek horgászni egy bölcsésznőt Ercsibe. A dologból végül nem lett semmi, az viszont kiderült, hogy Twin Peaks közelebb van Pesthez, mint gondolnánk.

"Ron Dempsey ráhuppant a bárszékre, aztán mézes mosolyt vetett a platinaszőke mixernőre: - Egy dupla tequilát jég nélkül. A lány visszamosolygott, kacsintott és peremig teletöltötte a vastag talpú poharat. Vörös bársonyruhája úgy dudorodott elöl, mintha két görögdinnyét rejtett volna alá. Deadwood City mégsem annyira reménytelen koszfészek, gondolta Ron, aztán megkérdezte: - Hallott harangozni egy bizonyos Nicky Faldóról? - A lány arcáról leolvadt a mosoly. - Sosem hallottam róla. - Ron megesküdött volna, hogy egy pillanatra páni félelem villant föl a szemében."

Spencer D. Jonathan Véres kaktuszának első bekezdésénél semmi sem adhatja vissza jobban a hangulatot, ami Ercsiben fogadott minket, amikor szombat délelőtt napijegyet akartunk venni a magánkézben lévő helyi Duna-holtágra. A horgászbolt tulajdonosának arca valósággal megfagyott, amikor az engedély felől érdeklődtünk. "Én olyant nem akarok árulni" - mondta érthetetlenül feszülten. Ez egy horgászboltostól legalábbis meglepő reakció volt. A bolt előtt álldogáló cejgruhás polgár a holtág tulajdonosát szidta, amiért az pár napja lehalászta a víz egy részét. Egy időközben beeső egykori önkormányzati képviselő kárörömtől felvillanyozva elmagyarázta, hogy a több tóból álló holtágrendszer kezelőjétől - akit a jelek szerint Ercsi egy emberként utál - a bíróság szabálytalanságok miatt elvette a legjobbnak tartott víz halászati jogát, és visszaadta azt a településnek. Most már igazán kíváncsiak voltunk, milyen víz az, ami akkora indulatokat korbácsol. Ezt viszont csak órák múlva tudhattuk meg, mivel az ercsi polgárok egyik helyről a másikra küldözgettek, de napijegyet sehol sem kaptunk. Meglepő módon a tóparton sem, a tulajdonos halásztanyájánál, ahol a gyengébb karakterek két gyermekmedence-méretű haltelelőből kilóra is foghatnak halat. Délután kettőre 750 forintért végre megszereztük az áhított enegélyt a Nirvána nevű kocsmában, ami mellett közben háromszor elmentünk. A holtág - pontosabban egymástól kisebb földgátakkal elválasztott, félkörben elterülő tórendszer - a Duna árterében fekszik, a gáton futó régi 6-os út mellett. Több bennszülött egybehangzó állítása szerint tele van csukával, ponttyal, amurral, jásszal, keszegfélékkel, és rengeteg benne a törpeharcsa is. Az állításokat ellenőrizni nem tudtuk, mert - szokás szerint - pont másnap érkeztünk. Ez, mint tudjuk, mindig így van. A helyiek elbeszélése alapján látom magam előtt, ahogy pénteken a falu apraja-nagyja a holtágon fogott pontyokkal dobálja egymást, a menők Zippo helyett jászkeszeggel gyújtanak rá, a fogváltó kisdedek félkilós törpeharcsát rágcsálnak, a kátyúkat pedig húszkilós csukákkal tömik be. Szombatra véget ért a bacchanália, reggelre elsöpörték a pikkelyeket is, a vendéghorgászokat pedig a keserű realitás fogadta: ketten négy óra alatt fogtunk két bulimiás törpeharcsát meg egy aprócska dévért. A reményt azért nem szabad feladni: a környező ártéri erdő gyönyörű, a víz tiszta és mély, a horgászat végén pedig gúnyos pofával lassan elvitorlázott előttünk egy ponty.

Szily László

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."