Halász Bencéé az ezüstérem kalapácsvetésben

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. augusztus 4.

Sport

A szombathelyi atléta 79,97 méteres dobással lett második vasárnap este Párizsban.

A kalapácsvető Halász Bence 79,97 méterrel ezüstérmet szerzett vasárnap a párizsi olimpián a kanadai Ethan Katzberg mögött. 

A szombathelyi klasszis a 18 fős magyar atlétikai csapat éremvárományosaként érkezett a francia fővárosba és a selejtezőből 76,90 méterrel magabiztosan, hatodikként biztosította helyét a 12-es döntőben.

A kétszeres világbajnoki bronzérmes versenyző egyike volt annak az öt dobónak a vasárnapi döntőben, akik idén már 80 méter fölé kerültek, a római Európa-bajnokságon 80,49 méterrel szerzett ezüstérmet. Rajta kívül a Rióban bronz, Tokióban aranyérmes, Európa-bajnok lengyel Wojciech Nowicki (80,95), az Eb-3. ukrán Mihajlo Kohan (80,76) és az ötszörös világbajnok Pawel Fajdek (80,02) számított ez alapján éremesélyesnek, míg a toronymagas favorit a budapesti világbajnok Ethan Katzberg volt. A kanadai kalapácsvető ebben az évben már 84,38 métert is dobott, aminél csak nyolcan értek el jobb eredményt a világon.

Katzberg azonnal az első dobással nyomatékosította, hogy az aranyéremért jött: 84,12 méterrel gyakorlatilag már ekkor megnyerte a számot.

A szombathelyi atléta, aki ezen a napon ünnepli 27. születésnapját, 77,58 méterrel kezdett, ezzel az ötödik helyen állt az első sorozat után, majd másodjára javított és 78,84-cel előre lépett negyediknek. Katzbergen kívül Kohan (79,39) és a Tokióban ezüstérmes norvég Elvind Henriksen (79,18) volt előtte. Ők mindketten rontottak harmadikra, Halász viszont telibe találta a 80-as vonalat (79,97 m), amivel ezüstérmes pozícióba lépett előre.

A negyedik sorozattól már csak a legjobb nyolc folytathatta, fordított sorrendben. A magyar versenyző szinte megismételte előző dobását, nagy kiáltással küldte útjára a kalapácsot, amely ismét a 80-as szalagnál landolt (79,94). Előtte riválisai nem tudtak javítani és egyre inkább úgy tűnt, hogy nem lehetnek veszélyesek rá.

A sorrend az ötödik sorozatban sem változott, Halász ekkor 77,66-ot ért el.

Következett a zárókör, melyben Nowickinak be kellett érnie a hetedik, Fajdeknak pedig az ötödik hellyel, majd a negyedik Henriksen érvénytelen dobása után biztossá vált Halász érme, őt követően pedig Kohan sem tudott javítani. Mindez azt jelentette, hogy a Dobó SE sportolója már legalább ezüstérmesként léphetett utolsó kísérleténél a dobókörbe, 79,82-vel búcsúzott, majd örömébe nagyot bokszolt a levegőbe.

Halász Bence a magyar kalapácsvetés tizedik olimpiai érmét szerezte, legutóbb Pars Krisztián állhatott dobogóra, aki 2012-ben, Londonban diadalmaskodott. Magyar atléta Halászt megelőzően Rióban állhatott ötkarikás dobogóra legutóbb. Nyolc éve Márton Anita nyert bronzérmet női súlylökésben.

 A címlapképen Halász Bence látható a verseny után. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.