Halász Bencéé az ezüstérem kalapácsvetésben

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. augusztus 4.

Sport

A szombathelyi atléta 79,97 méteres dobással lett második vasárnap este Párizsban.

A kalapácsvető Halász Bence 79,97 méterrel ezüstérmet szerzett vasárnap a párizsi olimpián a kanadai Ethan Katzberg mögött. 

A szombathelyi klasszis a 18 fős magyar atlétikai csapat éremvárományosaként érkezett a francia fővárosba és a selejtezőből 76,90 méterrel magabiztosan, hatodikként biztosította helyét a 12-es döntőben.

A kétszeres világbajnoki bronzérmes versenyző egyike volt annak az öt dobónak a vasárnapi döntőben, akik idén már 80 méter fölé kerültek, a római Európa-bajnokságon 80,49 méterrel szerzett ezüstérmet. Rajta kívül a Rióban bronz, Tokióban aranyérmes, Európa-bajnok lengyel Wojciech Nowicki (80,95), az Eb-3. ukrán Mihajlo Kohan (80,76) és az ötszörös világbajnok Pawel Fajdek (80,02) számított ez alapján éremesélyesnek, míg a toronymagas favorit a budapesti világbajnok Ethan Katzberg volt. A kanadai kalapácsvető ebben az évben már 84,38 métert is dobott, aminél csak nyolcan értek el jobb eredményt a világon.

Katzberg azonnal az első dobással nyomatékosította, hogy az aranyéremért jött: 84,12 méterrel gyakorlatilag már ekkor megnyerte a számot.

A szombathelyi atléta, aki ezen a napon ünnepli 27. születésnapját, 77,58 méterrel kezdett, ezzel az ötödik helyen állt az első sorozat után, majd másodjára javított és 78,84-cel előre lépett negyediknek. Katzbergen kívül Kohan (79,39) és a Tokióban ezüstérmes norvég Elvind Henriksen (79,18) volt előtte. Ők mindketten rontottak harmadikra, Halász viszont telibe találta a 80-as vonalat (79,97 m), amivel ezüstérmes pozícióba lépett előre.

A negyedik sorozattól már csak a legjobb nyolc folytathatta, fordított sorrendben. A magyar versenyző szinte megismételte előző dobását, nagy kiáltással küldte útjára a kalapácsot, amely ismét a 80-as szalagnál landolt (79,94). Előtte riválisai nem tudtak javítani és egyre inkább úgy tűnt, hogy nem lehetnek veszélyesek rá.

A sorrend az ötödik sorozatban sem változott, Halász ekkor 77,66-ot ért el.

Következett a zárókör, melyben Nowickinak be kellett érnie a hetedik, Fajdeknak pedig az ötödik hellyel, majd a negyedik Henriksen érvénytelen dobása után biztossá vált Halász érme, őt követően pedig Kohan sem tudott javítani. Mindez azt jelentette, hogy a Dobó SE sportolója már legalább ezüstérmesként léphetett utolsó kísérleténél a dobókörbe, 79,82-vel búcsúzott, majd örömébe nagyot bokszolt a levegőbe.

Halász Bence a magyar kalapácsvetés tizedik olimpiai érmét szerezte, legutóbb Pars Krisztián állhatott dobogóra, aki 2012-ben, Londonban diadalmaskodott. Magyar atléta Halászt megelőzően Rióban állhatott ötkarikás dobogóra legutóbb. Nyolc éve Márton Anita nyert bronzérmet női súlylökésben.

 A címlapképen Halász Bence látható a verseny után. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.