Hatodik lett Adolf Balázs és Hajdu Jonatán kenu kettese 500 méteren

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. augusztus 8.

Sport

Jó kezdés után hatodik helyen futott be a magyar hajó a döntőben. 

Bátor kezdés után a hatodik helyen végzett az Adolf Balázs, Hajdu Jonatán kenu kettes 500 méteren a párizsi olimpián.

Az idén összetérdelt egység – amelynek mindkét tagja volt már korábban olimpián, s a júniusi Európa-bajnokságon hajszállal maradt le a dobogóról – kedden két pályát is ment, az előfutamból nem tudott közvetlenül a középfutamba jutni, így reményfutamra kényszerült, amelyet magabiztosan oldott meg. Csütörtökön az első pályáján taktikus versenyzéssel második lett, ezután pedig kétszülhetett a két órával később rendezett döntőre.

A fináléra bombaerős mezőny jött össze, magyar szempontból óriási bravúrnak tűnt az éremszerzés. Három éve, Tokióban még 1000 méteren zajlott a páros szám, most már 500-on, melyen a Peter Kretschmer, Tim Hecker német duó a vb-címvédő, míg a Liu Hao, Ji Bo-ven kínai kettes vb-második volt tavaly. A semleges színekben szereplő orosz Zahar Petrov, Alekszej Korovaskov egységből utóbbi másik párral Eb-t nyert júniusban Szegeden. A Gabriele Casadeli, Carlo Tacchini olasz páros az Eb-n hajszállal előzte meg a magyar párost, a brazil hajóban pedig ott térdelt az olimpiai és világbajnok Isaquias Queiroz.

Remekül indultak meg a magyarok, a kínaiak és az oroszok mögött stabil harmadikak voltak féltávnál, de a hajrára elfáradtak és több hajó eléjük került. Kis különbséggel a hatodik helyen értek célba, az első három helyen a kínaiak, az olaszok és a spanyolok végeztek. A magyarok kevesebb mint fél másodperccel maradtak le a dobogóról.

A befutás után teljes kavarodás volt, többször rossz eredményt írtak ki, a magyarokat például harmadiknak jelölték, de aztán megszületett a valós, hivatalos végeredmény.

A magyar hajó remek versenyzéssel szép hatodik helyet harcolt ki.

Három éve a férfi kenu párosok még 1000 méteren versenyeztek, Adolf akkor Fejes Dániellel 11. lett.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.