Hatodik lett Adolf Balázs és Hajdu Jonatán kenu kettese 500 méteren

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. augusztus 8.

Sport

Jó kezdés után hatodik helyen futott be a magyar hajó a döntőben. 

Bátor kezdés után a hatodik helyen végzett az Adolf Balázs, Hajdu Jonatán kenu kettes 500 méteren a párizsi olimpián.

Az idén összetérdelt egység – amelynek mindkét tagja volt már korábban olimpián, s a júniusi Európa-bajnokságon hajszállal maradt le a dobogóról – kedden két pályát is ment, az előfutamból nem tudott közvetlenül a középfutamba jutni, így reményfutamra kényszerült, amelyet magabiztosan oldott meg. Csütörtökön az első pályáján taktikus versenyzéssel második lett, ezután pedig kétszülhetett a két órával később rendezett döntőre.

A fináléra bombaerős mezőny jött össze, magyar szempontból óriási bravúrnak tűnt az éremszerzés. Három éve, Tokióban még 1000 méteren zajlott a páros szám, most már 500-on, melyen a Peter Kretschmer, Tim Hecker német duó a vb-címvédő, míg a Liu Hao, Ji Bo-ven kínai kettes vb-második volt tavaly. A semleges színekben szereplő orosz Zahar Petrov, Alekszej Korovaskov egységből utóbbi másik párral Eb-t nyert júniusban Szegeden. A Gabriele Casadeli, Carlo Tacchini olasz páros az Eb-n hajszállal előzte meg a magyar párost, a brazil hajóban pedig ott térdelt az olimpiai és világbajnok Isaquias Queiroz.

Remekül indultak meg a magyarok, a kínaiak és az oroszok mögött stabil harmadikak voltak féltávnál, de a hajrára elfáradtak és több hajó eléjük került. Kis különbséggel a hatodik helyen értek célba, az első három helyen a kínaiak, az olaszok és a spanyolok végeztek. A magyarok kevesebb mint fél másodperccel maradtak le a dobogóról.

A befutás után teljes kavarodás volt, többször rossz eredményt írtak ki, a magyarokat például harmadiknak jelölték, de aztán megszületett a valós, hivatalos végeredmény.

A magyar hajó remek versenyzéssel szép hatodik helyet harcolt ki.

Három éve a férfi kenu párosok még 1000 méteren versenyeztek, Adolf akkor Fejes Dániellel 11. lett.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.