I. Indián Játékok - Veresegyház: Manitour

  • Para-Kovács Imre
  • 2001. július 12.

Sport

Verőczy Alex, az indiánjátékok hazai meghonosítója minden bizonnyal jó dologba nyúlt, amikor az úszók, öttusázók és kenusok országába importálta ezt a sportágat. Az indiánjátékok ugyanis nem áll másból, mint úszásból, futásból, kenuzásból és íjászatból, azaz kifejezetten magyar sport, leszámítva azt, hogy ezúttal nem hátrafelé kell nyilazni, mint őseink tették, hanem előre, ami már csak azért is előnyös, mert részben nem öljük meg társainkat, részben pedig nem kell állandóan menekülnünk ahhoz, hogy az ellenséget találjuk el.

1. Indián Játékok - Veresegyház

Verőczy Alex, az indiánjátékok hazai meghonosítója minden bizonnyal jó dologba nyúlt, amikor az úszók, öttusázók és kenusok országába importálta ezt a sportágat. Az indiánjátékok ugyanis nem áll másból, mint úszásból, futásból, kenuzásból és íjászatból, azaz kifejezetten magyar sport, leszámítva azt, hogy ezúttal nem hátrafelé kell nyilazni, mint őseink tették, hanem előre, ami már csak azért is előnyös, mert részben nem öljük meg társainkat, részben pedig nem kell állandóan menekülnünk ahhoz, hogy az ellenséget találjuk el.

Elvárások

Hülye újságíró persze azzal a prekoncepcióval indul, hogy időre skalpolás, bölényvadászat, kínzócölöpön való körbebaltázás és egyéb finomságok várják, miközben tudja, hogy nem ez lesz, de az utazás alatt bizsergető bugyutaságban legalább elképzeli az ő indiánjátékait, amikor a bulgárföldi lakótelep kutyaszaros homokozójában műanyag baltával lehetett verni a kövér és kissé autista Attila fejét, hogy az önbizalom növekedjék, a szocializáció pedig haladjon.

De persze nem, az indiánjátékok semmi Blöffölő Bill és az ő bikája jellegű produkciót sem adnak a nagyérdeműnek, hanem kőkemény sportot: lábtempó nélküli úszást, nyilazást (előre), aztán homokon futást, majd kenuzást tartogat a résztvevőknek, akik nem amatőrök, hanem kőkemény profik, akik láttán komolyan elgondolkoztam, hogy talán hiba volt izmok helyett hasat növesztenem, mert a kedvesem titkolhatatlan tesztoszteron-izgalommal a szemében fejtegette, hogy a nyilazó csákány karján hogy feszülnek meg a bi- és tricepszek. Hiába magyaráztam neki, hogy ostoba és felesleges tevékenység izmokat növeszteni egy olyan korban, amely az elmét becsüli a legtöbbre, mégis észrevettem a szemében egy gyönge elhajlást az erős (azaz büdös és állatias) férfiak felé.

A verseny maga

A plébekkről bejátszott dobolás alatt indiánok táncoltak a füstgép előtt, inkább hitelesen, mint nevetségesen, bár nem kérdeztem meg erről senkit, főleg indiánokat nem, akik egyébként is országunkban tanulják a lóról nyilazást valahol máshol, úgyhogy inkább hallgassanak, mert tüzes víz ide, tüzes víz oda, ennyire elfelejteni az ősök örökségét, akik a lovat sem ismerték, azért nem lehet. Indiánok, indiánok, aztán nincs rá rím, úgyhogy nézzünk vissza inkább a tóra, ahol a női versenyzők startolnak.

Reggel van, negyven fok, aki most képes futni, az már alapjáraton is győztes, de egy Fatima nevű hölgy éppen megérkezésünkkor teszi valahanyadik körét, olyan állapotban, hogy a szcientológusok sem javasolnák neki egy komolyabb szívműtét elvégzését. Futott, melege volt, de a szemében valami olyasmi látszott, amitől minden betanított szobaértelmiségi visszariad: ez a lány hisz abban, hogy az ép testben ép lélek lakozik, azaz nem lehet neki bemesélni, hogy Heidigger azt írta: a maga sírját ássa, aki erős, a maga mennyországát építi, aki elhajol maga elől, oszt elengedi az evés és élet démonait.

Szabályok

Először úszás, aztán ha kikapaszkodnak a partra az indiánok, célba kell nyilazniuk. Amint találnak, futhatnak, de ha ellövik az összes nyílvesszőt, már vége is a versenynek. A futásnál nem lehet kilépni a homokról, mert akkor megint bünti. Futás, nyilazás, futás, nyilazás - mindez negyven fokban, miközben a közönség a veresegyházi Haldorádó-tó partján ülve, jéghideg sörökkel a kezében figyeli a szenvedésüket.

A tó partján egyébként kiváló kisvendéglő található, ahol a pacal- bográcsgulyás-pörkölt háromszög mellett más kellemes meglepetések is találhatók.

De eközben futnak a lányok és a fiúk, majd miután megkerültek minden totemoszlopot, végre kenuba ülhetnek, hogy befussanak a játék végét jelképező bóják közé.

Szerintem

az indiánjátékok hibátlan hétvégi szórakozás, csupán néhány dologban kellene felturbózni, hogy látványosabb, követhetőbb legyen. Az elején lenyomott úszás rövidsége miatt annyira lényegtelen, hogy tulajdonképpen semmit sem jelent a verseny végkimenetele szempontjából, ezért a távot érdemes lenne növelni. A nyilazás fontos és értékes indiánszempont, de egy kicsit nagyobb céllal és kevesebb próbálkozással sokkal kevesebb jelentősége lenne a verseny egészében, ezért talán előfordulhatna az is, hogy a versenyzők együtt futnak, ami a látványosságon elég sokat nyom. A kenuzás megint látványos és izgalmas, ha nem egyesével eveznek a csákányok és a lánycsákók, hanem a kicsit összehangoltabb versenyszámok miatt előfordulhat, hogy többen indulnak egyszerre, még annak rovására is, hogy időhátrányok számbavételével induljanak, aztán az evezés közben kelljen ledolgozni azt.

Para-Kovács Imre

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.