A Fővárosi Nagycirkuszban a részben fogyatékkal élő gyermekekből álló közönség viharos tapssal jutalmazza a porondról levonuló mazsoretteket. Fesztivál van, a kiskorúak a műsor után tovább vegyülnek, hogy eltanulják a bohócok, artisták egyszerűbb mutatványait. Szolid dobpergés, a konferanszié a Roll Dance Budapest Kerekesszékes Kombi Táncegyüttest szólítja, hat ember élére vasalt fellépőruhában gördül, sétál középre. A polka ritmusára a három "vegyes" páros egyenlő oldalú háromszöget formálva mozog szinkronban. Lépés előre, gördülés hátra és vissza; az állók egyik keze a levegőben, a partneré a keréken - a párosok másik kezükkel egymást tartva fordulnak meg tengelyük körül. Aztán rövid szóló, kalaplengetéssel, párcsere, majd a háromszög együtt forog. A vége felé apró baki, de egy széles mosollyal a táncos máris visszatér a "kerékvágásba". A pár perces műsort ováció fogadja.
Kerekes székes tánc egy évtizede van Magyarországon, a kizárólag mozgáskorlátozottakból álló Gördülő Tánccsoport ("Két lábra állsz!", Magyar Narancs, 2000. március 9.) országszerte ad műsorokat. Olyan együttes azonban, melyben a kerekes székes táncosok járó emberekkel ropják együtt, csak a Roll Dance Budapest 2001-es megalakulása óta létezik. Jelenleg hét páros próbál szabad idejében, évente hetven-nyolcvan alkalommal lépnek fel a nyugdíjasotthontól a céges nagyrendezvényig. Néha ingyen, néha nem. Fix gázsijuk nincs, minden házigazda annyit ad, amennyit a pénztárcája enged. "Arra a rendezvényre nem szeretünk menni, amit kizárólag mozgáskorlátozottaknak szerveznek. A mi táncunk az integrációról szól" - mondja a fellépés után Ványi Tibor, az együttes vezetője, aki szerint ennek a hozzáállásnak is köszönhető, hogy egyre több az ilyen esemény. Kombi táncból huszonöt éve rendeznek versenyeket is, de a pesti csapat ilyet nem szervez. "Ott csak az örül, aki nyer. Ezek ráadásul a pénzről szólnak, ahol egy székes mellé betesznek egy kiöregedett profi táncost, és az szó szerint elvonszolja. Némelyiknek még tetszik is, hogy ide-oda repítik, és nem veszi észre, hogy nem partnerként kezelik" - indokol az együttes vezetője.
Az ötletet Antal Katalin, az együttes koreográfusának szülei hozták Németországból. Gyorsan szerveztek egy fellépést is, életük első műsorát két hét alatt kellett összerakni, a felkészülést egy importált videokazetta segítette. Azon viszont csak az alapokat tanították, a koreográfiában saját fantáziájukra kellett hagyatkozniuk. Magát a táncot egy-egy páros könynyen elsajátítja, ahhoz kell idő és türelem, mire az egész formáció együtt mozog, az egyik koreográfiát két hét, a másikat egy év megtanulni. A tánc lényegében hasonló manővereket kíván a székben ülőtől, mint az életben, csak persze más ritmusban. A dolog persze akkor látványos, ha
megvan az összhang,
a kerekes székes ezenfelül akkor elégedett, ha szépen fordul, elegánsan tartja a karját. Elvileg minden táncnak létezik átirata, a négyszögmozgást egyenes vonalú mozgással és forgással helyettesítik. Székes oldallépés nyilván nincs, az álló ilyenkor kisebbeket lép, ezt testtel követi le a székben ülő. A kétórás repertoárban mára standard és latin táncok, modern fantáziák, szóló- és formációs táncok is szerepelnek, mi több, palotást, csárdást és hastáncotis előadnak, de például a tangót hanyagolják, nekik az túl merev. "A kezdet nem volt könnyű, nagy volt a drukk, hogy miként fogad a közönség. Amikor például először ide jöttünk, azt gondoltuk, hogy na, itt tényleg mi leszünk a cirkuszi attrakció" - emlékszik vissza Katalin, a társulatot azonban a fogadtatás teljesen megnyugtatta. A lány sem volt korábban koreográfus, ahogy a többiek is mind itt kezdtek táncolni. Rozbora Andrásnak azóta ez az élete. "Kinyílt a világ, és én is vidámabb vagyok. Több bizalommal közelítek a járó emberekhez. A tánc kihozza a mozgáskorlátozott embert a sarokból."
"Gyere, megmutatom, hogy táncolj velem" - bátorít Ivanova Daniela. "Itt az álló irányít, ha fiú, ha lány. Ha te hibázol, én is. Emellett főleg magadra kell vigyáznod, hogy el ne gázoljalak" - figyelmeztet jókedvűen. "Nem, nem karolsz át - hárítja el a közeledést -, feltartod a kezed, mintha megadnád magad, én azt megfogom, te pedig stabilan állsz, és ellentartasz." Ez különösen forgásnál fontos, amit Daniela gyors mozdulattal demonstrál, bágyadt tartásnak, löttyedt álldogálásnak tényleg nincs helye. "Az alap nem nagy kunszt. Ha te előreindulsz, én hátramegyek, ha hátralépsz, húzol magaddal, érzéssel." Meg is próbálom, de kicsit vehemensen, Daniela leállít, és megmutatja, hogy nem az egész felsőtesttel, izomból kell tolni, hanem csak a két tenyérrel, közben tartásomat is egyenesre és a körülményekhez igazítja. Az otthon betárazott mozdulatokat elővéve teszek pár lépést, és már szinte csacsacsázunk is. (Amikor csak egy kézzel fogják egymást, a székben ülő felsőtesttel követheti a másik mozdulatait.) Katalin, a koreográfus átveszi a helyemet, és megmutatja, hogy ha valaki tud is táncolni, akkor milyen tetszetősen kanyarodik és fordul vele a székben ülő. Jive következik, aztán egy kis keringő. Daniela kedvence a szamba és a rumba, de mutat egy rövid ízelítőt a barátnőjével közösen előadott hiphopprodukcióból is: egész felsőteste kígyózik. Teljesen partiképes.
