Japán miniszterelnök-helyettes: az Olimpia el van átkozva

  • narancs.hu
  • 2020. március 19.

Sport

40 évente beüt a krach.

Jelen állás szerint Abe Sindzó japán miniszterelnök és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) is elszánt az iránt, hogy az idei tokiói Olimpiai játékok július 24-én menetrendszerűen megkezdődnek. A játékok felett azonban gyűlnek a viharfellegek: még csak a kvóták 57%-a kelt el, de az egész sportvilág megállt a fertőzés hatására; ráadásul a Japán Olimpiai Bizottság alelnöke is megfertőződött.

Aszó Taró, az ország miniszterelnök-helyettese a CNN szerint egyenesen arról beszélt: az Olimpiai játékok egyszerűen meg vannak átkozva. A politikus szerint az eseményt 40 évente keresztülhúzza valamilyen globális probléma: az 1940-es nyári Olimpiát Tokióban, a téli játékokat Szapporóban rendezték volna, a II. világháború azonban mindkettőt elsodorta; az 1980-as nyári játékokra pedig az USA Szovjetunió elleni bojkottja vetett árnyékot.

"Most ismét itt vagyunk, 40 év múlva. A média szeretné, ha azt mondanám, hogy az Olimpia el van átkozva - de tényleg ez a helyzet" - nyilatkozta Taró.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.