A futballvilág elesett - de fel tud-e állni még a lefújás előtt?

  • Szabó Ádám
  • 2020. március 20.

Sport

Állnak a bajnokságok, a BL, az EL, csúszik az EB - senki nem tudja, a szünetnek milyen hatásai lesznek a futballra. A versenynaptárat egészen biztosan át kell rajzolni, hosszabb távon pedig klubok mehetnek tönkre.

Január 22-én a Nemzetközi Olimpiai Bizottság lefújta két, Vuhanban tervezett selejtezőjét: a bokszmeccsekre a jordániai Ammánban, a női futballmérkőzésekre pedig Sidney-ben került sor néhány héttel később. Ezek voltak a koronavírus első, sportot érintő esetei – kevesen gondolták volna, hogy két hónappal később az egész sportvilág kollektíven fejre áll.

A lefújt és elhalasztott események térben és időben is lekövették a vírus terjedését: januárban még csak Kínát érintették az intézkedések (a helyi futballszövetség szünetet hirdetett, a nankingi fedett pályás atlétikai vébét egy évvel elhalasztották), majd következtek az ázsiai országok: sorba mondták le a golf-, rögbi-, kosárlabda és birkózótornákat.

Február végén a vírussal együtt érkeztek Európába

a sportot érintő halasztások: először csak az észak-olasz elsőosztályú futballmeccsek maradtak el, de már gyűltek a viharfellegek a többi csapat és mérkőzés felett is.

A madridi stadion üresen

A madridi stadion üresen

 

Az olaszok egyre több futballmeccset tettek zártkapussá, a példájukat pedig más európai bajnokságok is követték – közben viszont a Premier League március 5-én még mindig csak a meccsek előtti kézfogások betiltásánál járt; három nappal később az UEFA hivatalosan is meghozta az erről szóló rendelkezését.

A szurkolók épp csak kezdtek volna hozzászokni az üres stadionokhoz, mikor az olasz futballszövetség már pedzegette: lehet, hogy nem fogják tudni időben befejezni a bajnokságokat. Pár napon belül aztán felpörögtek az események: Timo Hubers (Hannover), Daniele Rugani (Juventus), Manolo Gabbiadini (Sampdoria), Mikel Arteta (vezetőedző – Arsenal), Callum Hudson-Odoi (Chelsea), a Fiorentina két játékosa, a svájci futballszövetség elnöke, a Valencia 5 játékosa is pozitív tesztet produkált.

A koronavírus berobbant a futballvilágba

A megbetegedések hírére villámtempóban fagyasztották be a bajnoki küzdelmeket – az olasz mellett megállt a német, a francia, az angol és a spanyol bajnokság is. Utóbbiban ráadásul már halálos áldozata is van a vírusnak: az Atletico Portada Alta ifjúsági csapatának mindössze 21 éves spanyol edzője hunyt el a fertőzésben, aki a megbetegedés mellett leukémiában is szenvedett.

A magyar NB1-ben március 11-én jelentették be a zártkapus meccseket – ekkor az 55 UEFA-tagállam közül rajtunk kívül mindössze 5 másikban folytak még összecsapások. Március 16-án az utolsók között végül a magyar bajnokság küzdelmeit is felfüggesztették. Jelenleg mindössze két ország van, ahol nem rendeltek el szünetet: Kazahsztánban, valamint Törökországban, ahol még március 17-én is játszottak (Göztepe-Rizespor), pénteken pedig a tervek szerint sor kerül a Fenerbahce-Kayserispor összecsapásra is – igaz, egy ideje már ott is nézők nélkül zajlanak a meccsek. Jon Obi Mikel-nél, a Trabzonspor BL-győztes játékosánál be is telt a pohár, bejelentette, hogy otthagyja a csapatát.

A koronavírus természetesen a nemzetközi tornákat is érinti: az eredetileg június 12-én kezdődő Copa America küzdelmeit 2021-re halasztották, március 17-én pedig bejelentették, hogy az Európa-bajnokság is csúszik egy évet.

A Valencia - Atalanta meccs az üres Estadio Mestalla stadionban március 10-én

A Valencia-Atalanta meccs az üres Estadio Mestalla stadionban március 10-én

Fotó: UEFA/Getty Images / MTI/EPA

 

Így azonban ütközni fog a női Európa-bajnoksággal, a férfi U21-es EB-vel, valamint a FIFA Klubvilágbajnoksággal – utóbbi lenne az első, ilyen formában megrendezett, átalakított torna, amire ráadásul Kínában kerülne sor. Kele János futballszakíró szerint elkerülhetetlen, hogy sor kerüljön párhuzamos, vagy kvázi-párhuzamos eseményekre: a futball EB nyilván prioritást élvez, de valamit kénytelen lesznek beáldozni. Az elhalasztott bajnoki meccsek ugyanis olyan dominóhatást indítottak be, aminek következményeit egyelőre csak sejteni lehet.

Minden borulhat

Az események hatására az UEFA két munkacsoportot hozott létre. Az egyik feladata, hogy a feje tetejére álló bajnoki menetrendek és selejtezőmérkőzések között rendet tegyen.

„A jövő nyári EB már a VB-selejtezőket is befolyásolhatja, hiszen június elején már elkezdődnek a 2022-es selejtezőmeccsek. Ráadásul a Nemzetek Ligája 4-es döntőjét is ’21 nyarára tervezték, így várhatóan az is csúszik. Az UEFA-nak a válogatott mérkőzések mellett a bajnokik miatt is főhet a feje: egyelőre június 30-ig adott időt a szezon befejezéséig. Mindez a jelenlegi helyzetben optimista forgatókönyvnek tűnik – ha azonban nem tudja tartani ezt a futballvilág, szinte minden borul” – magyarázza Kele János. A fociban ugyanis a szerződések többsége június végéig szól –

senki nem tudja, mi történik, ha nem fejeződnek be addig a küzdelmek.

„Csak Angliában 69 játékos van, akinek ekkor jár le a kontraktja. Egyelőre fogalmunk sincs, velük mi lesz. Az amerikai major sportokkal ellentétben az európai fociban nincsenek kollektív, csak egyedi szerződések, így a liga senkit nem kényszeríthet játékra” – magyarázza a szakíró.

Az UEFA-t tehát szorítja a június végi határidő – egyre kevésbé tűnik azonban reálisnak, hogy a hátralévő meccseket ennyi idő alatt le lehet játszani: az angol bajnokságban 92, a spanyolban 110, az olaszban pedig 124 összecsapás van még hátra; és akkor még nem beszéltünk a Bajnokok Ligája 17, és az Európa Liga 23 maradék meccséről.

Csőd, elbocsátások, rablógazdálkodás

Az elmaradt mérkőzések és lejáró szerződések miatti jogi hercehurca mellett legalább ennyire fontos, ha nem fontosabb a rendkívüli helyzet okozta gazdasági kár – az UEFA másik munkacsoportja ezeket igyekszik majd mérsékelni.

false

 

Az elmúlt napokban óriási felháborodást keltett Angliában, hogy a korábban a profi ligákat is megjáró, jelenleg az ötödik osztályban játszó Barnet-nél bejelentették: a háttérszemélyzet tagjait elbocsátás fenyegeti, ugyanis ha továbbra is áll a bajnokság, nem fogják tudni fizetni őket.

„Egyre több csapatnak kell majd elgondolkodnia, meddig tudják, vagy meddig akarják fizetni az edzőket, a játékosokat így, hogy nem játszanak mérkőzéseket, azaz nem hoznak hasznot. Elsősorban a háttérstáb tagjai kerülhetnek veszélybe, az orvosok, fizikoterapeuták, dietetikusok, statisztikusok. Ha azonban a kényszerszünet tovább húzódik, a kluboknak azt a kérdést is fel kell tenniük, hány edzőre van szükségük, ha az edzések is szünetelnek” – magyarázta Kele János. Az elmaradó meccsnapi és kereskedelmi bevételeket, valamint tévés közvetítési jogokat minden klub megérzi. A számítások szerint a Premier League-ben a hátralévő meccsek elmaradása

egymilliárd euró feletti veszteséget termelne,

de a francia bajnokságban is meghaladná a 400 millió eurót. A legrosszabbul persze a kisebb klubok járnánakk, őket érintené legérzékenyebben a kiesés: nemcsak a meccsnapi bevételek hiányoznak nekik jobban, de számukra létkérdés, sikerül-e feljutniuk a topligába, vagy épp bent maradnak-e; elcsípnek-e egy BL vagy EL-helyet vagy nem. Mindenki érdeke tehát, hogy a mostani bajnokságot így vagy úgy, de sikerüljön befejezni.

„Csak Angliában 200 millió font múlik azon, egy csapat az első- vagy másodosztályban játszik-e. És akkor még nem beszéltünk arról, mi lesz az átigazolási piaccal. Teljesen felborul? Drágábbak lesznek a játékosok, mert rövidebb idő lesz az értékesítésükre? Egyáltalán: mikor nyílik majd és mikor zárul az átigazolási ablak? Nem használják-e majd ki a helyzetet a gazdagabb csapatok, akik kevésbé szenvedték meg az elmaradó bevételeket? Mi van, ha lerabolják majd a kisebb csapatokat, akiknek muszáj értékesíteni a játékosaikat, ha életben akarnak maradni? Indokolt-e külső beavatkozás, például egy segélyalap létrehozása a klubok megsegítésére? Ha igen, kinek kell finanszíroznia – a gazdagabb csapatoknak, az UEFA-nak, esetleg a FIFA-nak? Ezekre a kérdésekre senki nem tudja a választ.” Kele szerint ráadásul a gazdasági mellett ott vannak a sportszakmai aggályok is: ha nem tudják befejezni a bajnokságokat, hogyan hirdetnek győzteseket?

„A West Ham United felvetette, hogy az egész szezont töröljék. Ez talán még annál is igazságtalanabb lenne, mint jelenlegi állásnál végső helyezéseket hirdetni” – teszi hozzá a szakíró. Minden azon múlik tehát,

sikerül-e teljesíteni a bajnokságokat

az UEFA által megszabott június 30-i dátumig. Július első hetében ugyanis már kezdődnek is a következő Bajnokok Ligája-sorozat selejtezői. Pedig még a mostani küzdelmek sem fejeződtek be – a hírek szerint az UEFA munkacsoportja most azon dolgozik, hogy a június 21-i EL-, és június 27-i BL-döntőre menetrend szerint sor kerüljön.

„Oda-visszavágó helyett semleges pályán megrendezett egy mérkőzéses összecsapás jöhet, a legjobb négy között pedig akár mini-tornára is sor kerülhet. Az UEFA szerint minden megoldás az asztalon van, a lényeg, hogy beférjenek az időkeretbe”. Az eurószázmilliók miatt ugyanis játékosok és csapatok sorsa is múlhat ezen.

Nyugtassa magát Naranccsal a keserű otthonlét idején!

Továbbra se érjék be a napi hírek özönével, hanem pillantsanak mögéjük! S tegyék ezt velünk! Járjunk együtt a dolgok végére! Kedves olvasóink, vészhelyzet van, s ilyenkor mindennél fontosabb a tisztánlátás. Ezért jó szívvel javasoljuk, hogy továbbra se érjék be a napi hírek özönével, hanem pillantsanak mögéjük! S tegyék ezt velünk!

Figyelmébe ajánljuk