Kártérítést kérnének az orosz sportolóktól, ha állampolgárságot váltanak

  • narancs.hu
  • 2023. július 21.

Sport

Ilyen törvényjavaslatot készít elő az orosz Állami Duma Testnevelési és Sportbizottsága.

A dokumentum szövege szerint a visszatérítés azokat a válogatott sportolókat érintené, akik úgy döntenek, hogy más országok zászlaja alatt indulnak a nemzetközi versenyeken – számol be az Euronews.

Az ilyen szándékot legtöbbször az vezeti, hogy Oroszországot és sportolóit kizárják vagy korlátozzák a világversenyeken, és a jól kiképzett és esélyes versenyzők nem jutnak lehetőségekhez a világ sportpályáin. 

„Ez az adófizetőink pénze, amit nem szabad elpazarolni” – mondta Dmitrij Szviscsev, az Állami Duma Testkultúra és Sport Bizottságának elnöke. „Csak azok mentesülhetnek, akik önerőből fizették a felkészülést, vagy még nem voltak válogatottak.”

A törvénytervezetet az Összoroszországi Ritmikus Gimnasztika Szövetség elnöke és a válogatott vezetőedzője, Irina Viner is támogatja. Szerinte teljesen ésszerű arra kötelezni a sportolókat, hogy térítsék meg a válogatottban elvégzett edzéseikre, orvosi kezelésekre és más ellátásokra fordított állami pénzeszközöket, beleértve a sportösztöndíjakat és a lakástámogatásokat is.

Nem mindenki ilyen lelkes a hazafias ötlettől.

Többen felvetették, hogy az elgondolás diszkriminatív is,

hiszen az élsakkozók kinevelése nem kerül sokba, viszont ők a kereseti ranglista élbolyában vannak. Ezzel szemben egy nehézatléta vagy egy öttusázó felnevelése igen drága, viszont kevesebbet keresnek vele.

Mások azt mondják, hogy a váltságdíjat képtelenség pontosan kiszámolni, annyi minden tartozik bele, és sok kiadás összekeveredett más költségekkel, például a repülőjegyekkel, egy edzőtábor díjaival vagy az orvosi költségekkel, és sok egyéb mással.

2022-ben, az ukrajnai háború kitörése után az orosz és fehérorosz sportolókat ideiglenesen felfüggesztették a legtöbb nemzetközi versenyen való részvételből. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) csak 2023 márciusában engedélyezte, hogy versenyezhetnek, de semleges zászló alatt és nemzeti himnusz nélkül.

Az elmúlt évben legalább 204 orosz sportoló változtatta meg állampolgárságát, köztük 141 sakkozó.

A zászló alatt különösen Alexandra Kosztejnyuk említhető (Svájc), aki az orosz sakk történetének egyik legsikeresebb sportolója, női világbajnok – írja az Euronews.

A NOB októberi ülése előtt nem várható döntés az orosz és a belorusz sportolók ügyében, addig a két ország sportolói semleges színekben vehetnek részt versenyeken. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.