Kulcsár Krisztián: "Senki ne gondolja, hogy a Karmelitában döntik el, mikor legyen egy bajnokság"

  • Simon Andrea
  • 2020. június 5.

Sport

A jövő évre halasztották el a tokiói olimpiát – a kétszeres olimpiai ezüstérmes párbajtőrözőt a döntés körülményeiről és következményeiről faggattuk. Megkérdeztük arról is, hogyan vészeli át a válságot a magyar sport, és vajon jót tesz-e, ha a kormány önti rá a pénzt. Ízelítő a friss Magyar Narancsnól.

A friss Magyar Narancsban, amely csütörtöktől kapható az újságárusító helyeken, interjút közlünk a Magyar Olimpia Bizottság elnökével. Részleteket a beszélgetésből, amelyet Simon Andrea készített:

Magyar Narancs: Mi zajlott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kulisszái mögött? Kívülről úgy tűnt, Thomas Bach NOB-elnök elég sokáig totojázott, mire bejelentette, hogy az olimpiát 2021-re halasztják.

Kulcsár Krisztián: Minden a függöny előtt zajlott és zajlik. A NOB több körben, teljeskörűen egyeztetett a sportolói bizottsággal és az olimpiai mozgalom három pillérével: a saját tagságával, a nemzetközi sportszövetségekkel és a nemzeti olimpiai bizottságokkal. Esetenként száz résztvevős beszélgetések zajlottak. Március közepén az országok egymás után vezették be a pandémiával kapcsolatos intézkedéseiket. Ekkor még jóval az olimpia előtt voltunk, a kvalifikációk sem voltak még veszélyben, de a NOB elkezdte végiggondolni a lehetőségeket.

false

 

Fotó: MTI/Mohai Balázs

 

Április közepét jelölték ki a döntés időpontjául, de a közvélemény részéről olyan nyomás nehezedett rájuk – és nyilván a japánokra is, ahol akkor még nem is ütötte fel a fejét a járvány –, hogy végül kénytelenek voltak korábbra hozni. Az eljárás végső soron alapos és gondos volt, amiben nincs is semmi meglepő – elég belegondolni abba, hogy micsoda erőforrásokat emésztett föl már eddig is a szervezés, vagy hogy világszinten az olimpikonok 70 százaléka csak egy olimpiára jut ki.

MN: Ön mit képviselt?

KK: A NOB feltétel nélküli támogatását. Nem lett volna helyes azokat a szakembereket az esetleges kételyeimmel vagy aggodalmaimmal gyengíteni, akiknek a napi munkájuk, hogy az olimpiai játékok ügyét vigyék, és naprakészek a részletekkel. Valószínűtlennek tűnt, hogy az olimpiát elhalasztják, erre a történelemben soha nem volt példa. (...)

MN: A hazai finanszírozási rendszert hatékonynak találja?

KK: Biztos, hogy lehet rajta javítani. Közhelyes, de attól még igaz, hogy mi nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni az eredmények következetes számonkérésére. Teljesítménykényszer nélkül a források hasznosulása – ami a sportban nagyon is mérhető és eredményességnek hívják – esetlegessé válik.

MN: És azt, hogy a politika ennyire belefolyik?

KK: Senki ne gondolja, hogy a Karmelitában döntik el, mikor legyen a triatlonosok magyar bajnoksága, vagy milyen válogatási elvek alapján dől el a vívók olimpiai utaztatása. (...)

A teljes interjút a Magyar Narancs csütörtökön megjelent friss számában találja, a lapot keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő rá itt.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”