Kellemetlenek ezek a péntek esti vidéki bokszgálák; az ember vagy nem bír időben elindulni, vagy elindul, és a csúcsforgalomban derül ki, hogy mégsem időben. Most például az uniós Komjáthi László már le is tusolt a román versenyző feletti kiütéses győzelem örömére, a második párban pedig a svéd Kishamed, Jagemar Siamak törött orral próbálja menteni a menthetőt egy másik román ellen, mire beesünk.
"Most mér´ szedi szét őket, a profiban nincs ilyen szétszedés!" - lamentál a bírói ténykedés miatt egy vérre szomjazó szekszárdi. Pedig a vért megkapta: percekig törlik a padlót Siamakék után. Közben szét lehet nézni: a szekszárdi sportcsarnok nincs tele, elég vigasztalan a fénytechnika, a hang sem dübörög úgy, mint legutóbb Pápán, meg a közönség sem. A rendezvény puszta léte is bravúr, a TV 2 ugyanis az utolsó utáni pillanatban mondta vissza a közvetítést. A szponzorok ennek megfelelően köszönték, nem kérték, és hogy a baj ne járjon egyedül, vagy legalábbis kis létszámú csoportban, a TV 2 kérése volt a mai nap, amikor ballagás van, így a fél város családi körben ünnepel, amihez valóban méltatlan körítés volna vér és verejték. Az Unió az utolsó pillanatban adta el a szajrét az Eurosportnak, de az a magyar harcosok népszerűsítése szempontjából mint halottnak a csók: csak az nézi, akit már úgyis érdekel, felvételről.
Matolcsi is mintha szomorúan kezdene, egykedvűen bokszolgat az áldozattal, mintha edzésen lenne, hol van már a pápai Raging Bull? Matolcsi persze még ebben a melankolikus állapotában is közveszélyes: az első menet végén kiütéssel győz.
Az Uniónak nemcsak arab, hanem horvát svéd versenyzője is van. Milan Mirkovic a második meccsét vívná, iskolázott bokszoló, de semmi különös, viszont hátul kirepedt a nadrágja, és a jelek szerint
csak herevédőt
hord, alsógatyát nem. Ugyanakkor mind az első, mind a második menet végén azt hiszi, hogy a tíz hátralevő másodpercet jelző klopfolás a gong, megy is a piros sarokba, miközben a másik ütné hátulról, ha már máshogy nem fér hozzá. Erre mondja Füzesy Zoltán mesteredző, látod, ezért kell zenére edzeni, hogy meg tudd különböztetni a hangokat, de csak hülyéskedik. Aztán a harmadikban Mirkovic megelégeli a vesszőfutást a rohadt gonggal, és inkább kiüti a sporttársat.
Végre láthatom az Unió másik svédjét, Sharam Foughanit, akit nem lát el semmilyen eposzi jelzővel a szpíker - a múltkori tehetséges srác Izraelben van, helyettese pedig csak életkorban veszi fel a versenyt a kikiáltókirállyal, Michael Bufferrel. Foughani komoly ember, még egy-két ilyen meccs, és nem lesz könnyű ellenfelet venni neki a román áldozatpiacon. Sokfélét üt, és mindet szépen, jól reagál az ellenfél mozdulataira, jó lenne egy hasonlóan jó bokszoló ellen látni, mert ezt a palit hamar kiüti.
Szili Zoli bevonulására végre megjön a nép hangja, a helyi hős ballagáskor is helyi hős. A közönség véleménye megoszlik, egy frusztrált háziasszony azt sikoltja, adjál neki, adjál neki, mások fékeznék a lendületet: nem kell sietni, Zolika! Szili a háziasszony pártjára áll: Farid Bennecer az első menetben lemészárolódik. Ha ez így megy, nyolc óráig lefut a teljes program.
Az első főmeccs a dél-afrikai Mike Bernardo világbajnokicím-védése. Bernardo úgy néz ki, mint a nehézsúlyú világbajnok, ahogy a komputer elképzeli. Ménkű nagy, semmi felesleg, csak izom, kopasz fej előreugró szemöldökcsonttal - brrrr!
Rémisztő,
ahhoz kétség nem fér, amerikai kihívója le is késte a gépet.
"Tudod, milyen lehetett az a lekésés, egyszerűen megijedt tőle a csávó" - informál Teszler Vendel, az Unió sajtósa. Aki helyette ugrott be, az meg későn vette észre, hogy lejárt az útlevele, állítólag. Persze, lejárt. Hát, félelmetesen néz ki az arc, ez tény.
Végül egy cseh srác, Daniel Jerling vállalta a kihívó hálátlan szerepét, dacára annak, hogy Jerling alulról nyaldoshatja a nehézsúly határát, Bernardo majd egy fejjel nagyobb. ´k már kapnak tűzijátékot is, Bernardo csípős lőporszagban kászálódik a ringbe, ahol az alapos szemle valamelyest lágyít a zord külsőn. Nadrágja egyik szárán a szponzor neve, a másikon kereszt és Psalm 27 felirat. Bernardo karizmatikus keresztény lehet, az illető zsoltár jegyzékszáma pedig valószínűleg azért került a gatyóra, mert abban van a Ha hadsereg áll is velem szemben / szívem akkor sem remeg. Na ja. És most még csak nem is hadsereg, hanem egy látványosan kisebb faszi áll vele szemben, már kezdenék is ütni egymást, de meg kell hallgatniuk a himnuszokat. A dél-afrikai himnusz meglepően magyaros, de Erkelbe a Waterloo Bridge zenéjéből kevertek egy kicsit. A végtelennek tűnő zenehallgatás alatt az is megfigyelhető, hogy Bernardo nem azért kopasz, hogy úgy nézzen ki, mint egy pénzbehajtó, hanem mert kopaszodik, és inkább vállalja.
A tét a WBF világbajnoki öve: a szervezetet ugyanolyan könnyű megenni, mint a kínai piacon kapható Reobek és Adibas sportmárkákat, mert hasonlít az igaziakra, de valójában a legkisebbek közül való. Bernardo viszont nem rossz, próbálkozhatna más szervezeteknél is, bár ott világbajnok aligha lenne belőle. A negyedik menetben a cseh háromszor nagyon eltalálja Bernardo fejét, de mintha egy pótkocsis Ifát verne: meg se rezzen. Jerling bátor ember, hogy akkor is folytatja, amikor nyilvánvaló: nincs birtokában olyan eszköznek, amivel győzhetne. Több leütés után is felkel és jár, de a hetedikben a személyzet (ténylegesen) bedobja a törülközőt.
Kalocsai Zoltán az első magyar, aki világbajnoki címért bokszolhatott, 29 meccséből csak háromszor kapott ki, mindhárom címért ment, nagy nevek ellen. A mára tervezett olasz Athos Mengola elleni WBO kisvilágbajnoki címmeccs a már részletezett négyszáz csapás miatt nem jött össze, de hogy
Kacsa
(bennfentes szekszárdiaknak Kacsinzon) legalább bokszolhasson, hoztak neki egy ukránt hat menetre. Az elsőben nem történik semmi, most látom Kalocsait először, többet várnék. A második menetre derül ki, hogy Kalocsai az elsőben csak Vinyevszkij mozgását tanulta meg kívülről, mint egy számítógépes játékban; most már folyamatosan üti, végül az ukrán nem is áll fel tízre.
Az est fénypontja a francia Bruno Wartelle és a dél-afrikai Homeboy Makwelo WBC interkontinentális bajnoki meccse. Wartelle, akárcsak a nehézsúlyú keresztény - Don King. Elég nagy lehet az istálló, Rácz Félix, az Unió menedzsere szerint Kingnek van vagy ötven bokszolója, Wartelle, aki elég nagy név, most az Eurosporton védhet bajnoki címet, és azzal Don King jól jár. Bruno The Rebel Wartelle ellen nem lennék kihívó, rengeteget üt, főleg felütést, bizonyos százalékát öv alá, de nem szándékosan - az csak a selejt. Homeboy néha panaszosan néz a bíróra, de az nem szól a Lázadóra, aki amúgy is egyre nagyobb fölényben van. Az ötödik menetre a kihívó annyit kap, hogy alig lát ki a fejéből. Technikai K. O.
Ez egy kicsit vigasztalan volt, magyar címmeccs és telt ház nélkül, de Rácz Félix nincs letörve, a hülye helyzetből még a ballagással együtt is sikerült kihozni a maximumot. A TV 2 nem indokolta meg, miért nem kell nekik mégsem Kalocsai kisvilágbajnoki címmeccse. Azt mondja a Félix, ez van, a lényeg, hogy folyamatosan legyenek magyar bokszgálák, egy kis szívás mindig belefér.
- winkler -
