Szumó Magyarországon: Testtel, lélekkel

  • Zubor Tamás
  • 2002. március 7.

Sport

A fővárosi szumóélet központja nem véletlenül a Vasas Fáy utcai birkózócsarnoka: szerda este a szumósoknál bíróvizsga zajlik, míg a birkózóknál edzés után Deák Bárdos Mihály legutóbbi vébédöntős vereségéről folyik a szó. "Misi pont egy szumófogással kapott ki - jegyzi meg Bódi Jenő szumófőtitkár, aki egyben Deák Bárdos edzője is. - El is küldöm a nagydarabok edzésére."

A fővárosi szumóélet központja nem véletlenül a Vasas Fáy utcai birkózócsarnoka: szerda este a szumósoknál bíróvizsga zajlik, míg a birkózóknál edzés után Deák Bárdos Mihály legutóbbi vébédöntős vereségéről folyik a szó. "Misi pont egy szumófogással kapott ki - jegyzi meg Bódi Jenő szumófőtitkár, aki egyben Deák Bárdos edzője is. - El is küldöm a nagydarabok edzésére."AMagyar Szumószövetség 1998-ban látta meg a napvilágot, születésénél négy klub bábáskodott, mára pedig lassan felnő: tizenegy klubbal hivatalos sportági szakszövetség lesz. A legtöbb kis sportághoz hasonlóan hiányzik a bizonyos körökben sokszor átkozott Budapest központúság. Szumóznak itt mindenfelé: Vácott, Debrecenben, a Vasasban és Soroksáron, Esztergomban, Nagykállón, Kisújszálláson, Dabason, Szolnokon, Érden és Leányfalun - összesen alig több mint százan.

A magyar bulvármédia hamar felkapta a sportágat - hercigeskedtett Ábel "Julcsi" Anitával az RTL-en, kora reggel, éhgyomorra és hasonlók -, ám a sportág mostoha körülményein mindez nem javított. A szövetség ügyeit megszállottak végzik szabadidejükben, a szerény szponzorok a barátok közül kerülnek ki, akik legfeljebb természetbeni segítséggel tudnak beszállni. Felszerelést néha a japánoktól kapnak. Legutóbb küzdőtér (mobil dodzsó) érkezett, és ígérik, hogy küldenek még anyagot a speciális versenyzőövekhez (mavasi) is. Ez nagy segítség lenne, mert egy profi darab hetvenezer forintból jön ki, bár a hazai menőknek (műkedvelőknek) talán jó lenne a harmincezres.

Persze a sportolás iránti szenvedély náluk is feledtetheti a nehézségeket. Mondhatjuk, hogy a szumó az a kiöregedett küzdősportosoknak (leginkább birkózóknak), ami az utcai futóverseny Monspart Sarolta tájfutó-világbajnoknak. "A szumóhoz kevesebb edzés is elég, egy-egy küzdelem nem tart tovább néhány másodpercnél, így nem kell hozzá akkora állóképesség, mint a többi küzdősporthoz" - avat be a sportág rejtelmeibe Bódi Jenő, aki maga is birkózó Európa-bajnok és olimpiai negyedik helyezett. "Jó sportolási lehetőség a sok magyar elhízott gyereknek, de felnőttként is el lehet kezdeni. Vonzó lehet az is, hogy a bíráskodás korrektebb, mint más küzdősportokban, mivel öt bíró figyel egy meccset" - utal saját elvesztett szöuli elődöntőjére is, amelynek vezetőbíróját a mérkőzés után eltiltották.

A profi és tradicionális szumóban nő nem léphet dodzsóra. A nemzetközi amatőr szövetség azonban nyilván figyelembe veszi a nemek egyenjogúságát, annál is inkább, mivel nem titkolt céljuk az olimpiai felvétel. A 2008-as játékokra ez össze is jöhetett volna - ha Peking helyett Oszaka kapja meg a rendezési jogot. "Hiába a sok purparlé, e sport - gyalázat - nem kell az újkori olimpiának" - szól a témához indulatosan P. Papp Zoltán Szumóbirkózás című versében. (A teljes költeményt lásd www.szumo.hu - a szerk.)

Az amatőr világkupa egyik állomása a fesztivál jellegű leányfalui magyar nagydíj, melyen nem kevés sör fogy, de itt sem tolonganak a szponzorok, pedig legutóbb is közel kétezren szórakoztak a nagydarabok meccsein. A világversenyeket a németek és az amatőr japánok uralják, de a magyarok is elcsípnek egy-egy helyezést. Libor Dezső tavalyelőtt a legnehezebbek, míg Kismóni János tavaly a legkönnyebbek (van még egy súlycsoport a középkövéreknek) között fért fel a dobogóra.

Bognár Péter

Zubor Tamás

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.