Minden hülyeség miatt nem szoktam 200 kilométert utazni, de Várnai Péter neve garanciát jelentett számomra, hogy ez a rendezvény jól szervezett, magas színvonalú hülyeség lesz, ami miatt érdemes átkelni a Mecseken. ´ szervezte egyébként a pécsi vízihoki-bajnokságot is, amiről szintén beszámoltunk, pedig az egész rendezvény a víz alatt zajlott, és csak annyit lehetett látni, hogy néha csapzott emberek jönnek a felszínre levegőt venni. A vízikosárlabda legalább a vízfelszín fölött zajlik, legalábbis részben.Amikor belépek a pécsi Hullámfürdő épületébe, éppen két mackóforma ötéves ütögeti egymás hátát a medence szélén, az egyik sarokban pedig Vujity Tvrtko üldögél olyan arccal, mintha a szerbek Orfű lerohanására készülődnének a Havasi Tihamér utcai borozóban.
Annyian vannak, mint egy Centrum párti tömeggyűlésen. Úgy tűnik nekem, hogy a pécsieket képtelenség vasárnap délelőtt becsalogatni az uszodába, maximum akkor lennének hajlandóak benézni, ha a szervezők garantálnák legalább egy híres ember vízbe fulladását, és/vagy Rátgéber László elénekelné az Ennek a szép barna lánynak lejárt a társadalombiztosítása kezdetű népies műdalt.
A vízikosárlabdára éppen annyian kíváncsiak, ahányan beneveztek, plusz a rokonok és én. Nem lenne ez baj, ha Várnai Péter szándéka nem az lenne, hogy ezekkel az extrém programokkal becsalogassa az embereket a Hullámfürdőbe. Így azonban már csak a TV 2-ben bízhat (lassan egyedüliként), hogy ha csapatot küldtek, akkor be is mutatják valamelyik izgalmas és informatív éjszakai műsorukban a rendezvényt.
Ennek esélyét radikálisan csökkenti az a teljesítmény, amit a medencében nyújtanak. Aki szembe úszik, simán ronggyá veri őket, sorban kikapnak a szinkronúszóktól, a színészektől, a Dunántúli Naplótól és a sportolóktól. A Lábatlani Papírgyár Minőségellenőrzési Osztályáról Nyugdíjba Ment Asszonyokkal csak azért érnek el döntetlent, mert ők nem indultak, és hiába szeretném azt látni, hogy csupán mókából hagyják magukat, a valóság az, hogy egyszerűen képtelenek a felszínen maradni és még valamit csinálni a kezükkel. Szerintem azért vállalták be a vízilabda- mérkőzések közvetítését, hogy abból tanuljanak meg úszni, de ennek még nincs értékelhető eredménye.
A meccsek szünetében
a szinkronúszó lányok tartanak bemutatót, és a két mackóforma ötéves veri egymás fejét ököllel. Ahhoz, hogy a víz alatt is hallható legyen a zene, olyan hangerővel kell szólnia, amit egyszerűen nem bír az erősítőrendszer, ezért a parton mindenki frászt kap a rettenetesen torz hangoktól, a szinkronúszók pedig nem értik, hogy az a három ember, aki addig bent volt, miért menekül az első taktusokra. Én eddig egyébként azt hittem, hogy a szinkronúszás szóban rejtező szinkron kifejezés arra utal, hogy az úszók egyszerre úsznak, de úgy látszik, nem, mert a hölgyek néha kifejezetten zavarták egymást az életben maradásban a haknira vett prezentáción. Emellett azonban megerősödött bennem az a meggyőződés, hogy a rendszeres vízi tevékenység pozitívan hat az alakra.
A vízikosárlabdához felálló szinkronúszó csapatban egyébként megfigyeltem egy középkorú, bajuszos embert, aki a bemutatókra sohasem jelent meg. Mint megtudtam, ő Pécs egykori polgármestere, és helyesen feltételeztem, hogy semmi köze a fentebb említett sporthoz, hacsak nem annyiban, hogy most éppen tiszteletbeli konzulként úszik az árral.
Komoly erőt csak a színészek és a sportolók csapata képviselt, előbbi Bubik Istvánnal és Trokán Péterrel az élen, akik láthatólag győzni jöttek ide. Sikerült is, ráadásul nagyszerű fehér ingeket kaptak a szponzoroktól.
Tulajdonképpen szerencsés helyzet, hogy Várnai Péternek ennyire igyekeznie kell az embervadászatban, mert reménykedni lehet, hogy legközelebb valami még elképesztőbb marhasággal áll elő a közösség megmozgatására. Javasolhatnám például a víz alatti Kispál és a Borz-koncert megszervezését, de hál´ istennek nem szorul rá.
(Amikor a két mackóforma ötéves egymás arcát kezdte rugdosni, apukájuk határozottan szétválasztotta őket.)
Para-Kovács Imre
Szabályok
A gyűrűk két úszógumira vannak erősítve, és körbeúszhatók, azaz hátulról is lehet pontot elérni.
Szabálytalan a fröcskölés, akadályozás, ráúszás, kézre ütés.
A büntetőt félpályáról dobják.
Két félidő van, egyenkét hétpercesek.
A sima kosár két pontot ér, a büntető egyet.
Előnye, hogy gyakorlatilag bárhol játszható, mert csak a két gyűrűre van szükség, ami előállítható egyszerű úszógumiból is, ha egy spárga és egy kő segítségével rögzítjük őket a fenéken.
A sportnak tudomásom szerint jelenleg nincs bajnoksága vagy szervezett formája hazánkban, pedig sokkal egyszerűbb, mint a vízihoki, nem beszélve arról, hogy anyagszükséglete is jelentősen olcsóbb.
