Teljesen felesleges a forró teremben izzadni: a bikram nem hatásosabb a sima jógánál

  • narancs.hu
  • 2018. január 22.

Sport

Nincs sok értelme 40 fokban szenvedni, állítják amerikai kutatók.

A világszerte népszerű bikram jóga gyakorlói 40 Celsius fokra felfűtött, 40 százalékos páratartalmú teremben hajtanak végre 26 jógapozíciót. Ám közkedveltsége ellenére keveset lehetett tudni arról, hogyan hat az egészségre, még kevesebbet arról, hogy a forróság fokozza-e a jótékony hatást.

Az Experimental Physiology című szaklapban közölt kutatás az első, amely megvizsgálta a hőség szerepét a bikram jógában, és azt állapították meg, hogy

a felfűtött teremnek nincs köze a vérkeringés javulásához.

A Texasi Állami Egyetem és az austini Texasi Egyetem kutatói kimutatták, hogy a bikram jóga javíthatja az érfalak minőségét, ami a szívbetegségek megelőzésében játszik szerepet. Azt is megállapították, hogy lassíthatja az érelmeszesedést, amely szívrohamhoz vagy agyvérzéshez is vezethet. Azonban az is kiderült a tanulmányból, hogy

ezek a hatások normális szobahőmérsékleten is elérhetők.

Hot or not? Bikram no more beneficial than any other yoga, says vascular study

While the popularity of practising yoga in sweltering rooms is booming around the world, researchers say benefits to blood vessels are the same whether the moves are performed in the heat or not. Bikram yoga was founded by controversial instructor Bikram Choudhury and involves 26 poses and two breathing exercises, performed in a room heated to just over 40C (104F).

A vizsgálatban 80 felnőtt vett részt, az egészségi szűrések után véletlenszerűen három csoportba osztották őket: egy csoport bikramra, a másik szobahőmérsékleten végzett ugyanolyan jógára járt, a harmadik volt a kontrollcsoport, ők nem jógáztak. A résztvevők 12 héten át jártak heti három, 90 perces jógaórára.

„A vizsgálat azt az új eredményt hozta, a jógázásnak a keringésre gyakorolt hatásában nem játszik szerepet, hogy milyen hőmérsékleten gyakorolják” – összegezte Stacy D. Hunter, a szerzők egyike.

(via MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.