"A sakk segíteni akar a való világnak" - ezzel a mottóval indítja útjára a magyar és a német sakkszövetség üzenet- és reklámhordozó találmányát, a terachesst. Az interaktív sakkösszecsapásban eltérő harcmodorú klasszisokból álló csapatok internet-összeköttetéssel és más technikai eszközök segítségével a tévénézők és a netezők szeme láttára döntik el a lépéseket.Egy profi sakkmérkőzést bárki izgalmasnak találhat, ha a játék élethalálharc jellegét kitapinthatja, de a sakkozók a mérkőzés közepette ebben még támpontot sem nyújthatnak: egy remek lépésnél nem ujjonghatnak, mint egy zsákoló kosaras, és nem csapkodhatják a homlokukat, ha valamit eltoltak. Ha azonban az ellenfelek nem látják egymást, és az aggodalmat, a reményt, a gyászt, dilemmát vagy mámort van kivel és muszáj is megosztani, a nagy teljesítményű agyak dulakodása rögtön nézhető szpartakiáddá válhat. Ekkor átélhetővé válik, hogy a bábukat látszólag egykedvűen tologató játékos milyen belső izgalommal elemez, mérlegel és kutat az agyában, így a sakk esszenciájáról, legfontosabb kulisszatitkáról,
a döntéshozás folyamatáról is
megtudhatunk valamit. Ez pedig a pókerarcúnak ismert zsenik emberi megnyilvánulásaival együtt még azokat is érdekelheti, akik épphogy tudják a lépéseket.
A magyar és német sakkszövetség december 6-8. között szeretné Budapesten az első, egyelőre nemzetek közötti terachess oda-vissza vágót bemutatni, ahol a háromtagú német válogatott az Országház egyik dolgozószobájában, a Lékó Péter, Polgár Judit (és még valaki) összeállítású hazai csapat pedig a német nagykövetség egy tágas termében rendezkedne be. A csapatok internet-összeköttetés révén egy próba- és két éles sakkütközetet vívnak úgy, hogy a húzások között nemcsak a csapattársak agykapacitását, hanem minden lehetséges technikai eszközt is igénybe vehetnek. A főhadiszálláson lesz fax, mobiltelefon, internet, mindenféle sakkszoftver és adatbázis, ezért adjutánsként mindkét fél mellett egy informatikus is szolgálatot teljesít. A lépések előtt lehet a számítógéppel konzultálni, telefonon valamely ismerős nagymester vagy akár egy moszkvai klub segítségét kérni, sőt a szereplők akár egy videokonferenciát is összehozhatnak, vagy éppen szüretelhetnek a küzdelmet az interneten követő sakkbarátok javaslataiból. (Ha egy javaslatot meglépnek, a javasoló jutalmat kap.) A technikai háttér bevonásának célja egyrészt a reklámfelület kialakítása, másrészt a rendezők szerint izgalmas lesz látni, milyen mértékben képes az eddig saját magára utalt játékos a különféle lehetőségeket haszálni, mennyire követik majd a sakkozók intuícióikat, ha a gigabájtok mást javasolnak. Az egymás közti döntéshozás módját a csapatok választják - és már ez is tanulságos lehet, mert nem tudni, hogy krízishelyzetekben a demokratikus, szavazásos elhatározás stratégiája vagy az egyszemélyes végső döntés módszere a kifizetődőbb.
A szobában elhelyezett kamerák segtségével kivetítőkön követhetjük, amint Polgár Judit Lékó Péter kezére csapna, ha beáldozna egy szorult helyzetbe került parasztot, vagy éppen azon ámulhatunk, milyen fegyelmezetten dühöng az időhiány miatt a német csapat rangidős tisztje.
"A nézőnek a káosz lesz az ideális"
- fogalmazott Lékó Péter, aki szerint mégis a németek esélyesebbek, mert míg Polgárt és őt jelentősen különböző harcmodor jellemzi, addig az ellenlábas csapat tagjairól tudni, hogy magas tudásszint mellett is kooperatív jellemek.
Az interneten élőben követhető mérkőzésekről Németországban a ZDF televízió 3 x 40 perces összefoglalót sugároz, pszichológusok és informatikusok bevonásával pedig dokumentumfilm készül a stressz alatti gondolkodásról, és arról, hogy az ember krízishelyzetben hogyan képes élni a technikával.
"A sakk ilyen módon üzenhet a való világnak" - állítja Kállai Gábor nemzetközi nagymester, a Magyar Sakkszövetség szakmai igazgatója, a terachessprogram egyik ötletgazdája, aki szerint Magyarországon különösen hiányzik a probléma- és válsághelyzetek csapatmunkában történő kezelése.
Ha a terachess a közönség és a szponzorok körében sikert arat, a szervezők világbajnokságot indítanának útjára. Várakozásaik szerint egy Forma-1-hez hasonló felépítésű rendszer jöhetne létre, amelyben az "istállók" tulajdonosai nemcsak nemzeti sakkszövetségek lehetnének, hanem nagy technológiai cégek is.
- linder -