Zizu nélkül - NBII - Nyugati csoport. Budakalász-Felcsút 0-1

  • Löhr János
  • 2005. november 24.

Sport

Hideg, ám napsütéses idő fogadta a szezonzáró közönségét a kalászi oroszlánbarlangban, ahol - a feljutás szempontjából is perdöntő jelentőségű meccsen - a csoport második és negyedik helyén álló alakulat mérte össze a tudását, szokatlanul nagy érdeklődés mellett.

Hideg, ám napsütéses idő fogadta a szezonzáró közönségét a kalászi oroszlánbarlangban, ahol - a feljutás szempontjából is perdöntő jelentőségű meccsen - a csoport második és negyedik helyén álló alakulat mérte össze a tudását, szokatlanul nagy érdeklődés mellett.

A kétségkívül megnövekedett figyelem (tömegoszlatáshoz szokott szemünk úgy hat-nyolcszáz körülire becsülte az emberek számát - magunk se járunk gyakran a Budakalász meccseire, így csupán egy a gyakorlatban csak óriási nehézségek árán ellenőrizhető forrás közlésére hagyatkozunk: egyik utóbbi mérkőzésükön száz alatti volt a nézőszám, pedig Harcsa Lajos polgármester végezte a kezdőrúgást) szól-hatott a magas tétnek, a szezonzárás tényének (3 hónapig nem lesz tétmeccs Kalászon) vagy a napsütéses időnek, de valószínűleg mégis inkább annak, hogy a hét közben megjelent hírek szerint a Felcsút menesztette edzőjét (az Újpesti Dózsa egykori játékosát, Nagy Lászlót), és az utolsó fordulón a csapatot irányító szakmai stábba dr. Orbán Viktort jelölték másodedzőnek.

Már a pálya felé menet elcsípett beszélgetésfoszlányok legtöbbje is e körül forgott:

jön-e Viktor?

Bár a hír második felét az összes érintett (a Felcsút SE és Orbán) úgyszólván postafordultával cáfolta, magunk is kíváncsiak lettünk a legmagasabb osztály felé diadalmasan menetelő felcsútiak produkciójára, végtére a sok mindenre képes honi fociban is ritka az olyan, hogy egy csapat megszakítás nélkül masírozzon a megyei osztályból a legmagasabbikba (arról nem is beszélve, hogy igazolt játékosként egy volt - mellesleg 42 éves - miniszterelnököt felvonultató egyesületről sem hallottunk, de lehet, hogy ez a mi hibánk).

Az első ember, akit a bejáratnál felfedezünk, Nagy László. Most akkor mi van? A csodákra máskor is képes (például egy időszakban a Dózsa cserejátékosaként is válogatott volt) sportember azonban a nézőtéren foglal helyet (pont az egyik tizenhatos magasságában - ez később ékesen bizonyítja szakértelmét), tehát a hír első fele mindenképp igaz. A második találkozásunk Orbánnal esett, persze csak a hírével. Kérdésünkre az egyik kalászi sportvezető készségesen eligazít: "el kellett mennie" (nyilván máshová - otthonról; mert a közlés után azt is feltételezhetnénk, hogy itt volt egy darabig, pedig dehogy). Utánanéztünk: a sportférfiú aznap a csepeli munkásokhoz beszélt, kimosta a kulimászból hazánkat Barroso mester előtt, s még a Bazilikába is beugrott egy évfordulós megemlékezésre - sűrű, kalandos élet, nyilván a rosszmájúság mondatja velünk, hogy vajon hány jobbhalfnak fogadnák ezt el igazolt hiányzásként a nemzeti bajnokságban? (A legjobbak közt erre majd jobban kell ügyelni, Orbán sporttárs!)

A mérkőzés tétjét csak növeli szemünkben a pálya szélén felszedett újabb információ, miszerint az MLSZ elnapolta ugyan a döntést pénteken, de szinte biztos, hogy nem vonnak le három pontot a Felcsúttól besárgult játékosuk jogtalan lellei szereplése miatt, mert kiderült, hogy a Balaton-partiak késve nyújtották be az óvást. Hát persze. (Ahogy mondani szokták, így legyen ötösünk, idevágó múlt heti szerkesztőségi cikkünket - Ember a holdon - megint egy vátesz fogalamazta; a fiktív szót mindenesetre kihúzhattuk volna belőle.)

Ám további elmélkedésre már nincs idő, a csapatok kifutnak a pályáraÉ És ami innen következik, az már

egy másik mese

is lehetne - alacsonyabb osztályú futballfieszta Magyarországon, príma hétvégi mulatság: jó levegő, jó dumák, szórakoztató kutyaütészet, kisközösségi élményÉ Noha mindezek teljességgel adottak, a látvány mégis határozottan az eddig említettekből fakad: nem örömfoci, nem lelkes műkedvelők hétvégi csatája, professzionalizmus van itt, ha nem is a javából; ordít a befektetett pénz, az eredmény a fontos, nem a részvétel, az egészet körülvevő szaktudás távolról sem lelkes amatőrökre méretezett. Ne szépítsük, egy exminiszterelnök csapatát látjuk focizni. Már a kivonuláskor szembeötlő a felcsútiak fizikai, edzettségi, felszerelésbéli fölénye, amit aztán a játék képe is igazol. A vendégcsapat jóval szervezettebb, átgondoltabb játékot játszik, bár produkciójukra így is az "alacsonyabb osztályú" fordulat érvényes - viszont ez manapság minden honi formációról (legyen az NB I-es élcsapat, nemzeti válogatott) elmondható. Az túlzás, hogy felborulna a pálya, de a kezdetben meddőnek tapasztalható mezőnyfölényt a félidő közepe táján sikerül gólra váltaniuk a vendégeknek. Domján a jobb szélen ügyes cselsorozattal elhúz, a védelem romokban, pontos beadását Kovacsics csak elrontani bírná, de ez alkalommal nem teszi - ilyen gólt írtak a nagykönyvbe. (Nagy László kiválóan helyezkedett, az orra előtt esett a diadal.) Ebben a játékrészben még tart a felcsútiak lendülete, ám a második félidőre két megújult gárda érkezik. Ki-támad a Kalász, sívó oroszlánként küzdenek az egyenlítésért, s az első öt percben egy-két veszélyesnek látszó támadást is vezetnek, ám a befejezésre nincs elég erejük. Az eredmény tartására berendezkedő Felcsútról úgyszólván lepattannak a hazai próbálkozások, aztán elfárad mindenki, s menthetetlen unalomba fullad a mérkőzés.

A mérkőzés, amely szót sem érdemelt volna, ha nem egy olyan országban élnénk, ahol a közelgő törvényhozási választások egyik miniszterelnök-jelöltjének az az egyik legfőbb gondja, hogy szűkebb pátriájának nyilvánvalóan helyi érdekű (ha tetszik, járási szintű) focicsapatát így-úgy a nemzeti bajnokság legmagasabb osztályába vezesseÉ S hogy ki az a Zizu, aki annyira hiányzott erről a meccsről, azt találják ki! (Gyengébbeknek segít a Felcsút SE honlapja.)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.