Új, versenyző nélküli egyesületek dönthetik el az erőemelő szövetség elnökválasztását

Sport

Elképesztő fordulatot vett a Magyar Erőemelő Szövetség politikai befolyásolási kísérlettől sem mentes online elnökválasztása. 

Szinte segélykiáltással, de legalábbis éles hangú figyelmeztetéssel ér fel az a Facebook-bejegyzés, amelyet még csütörtökön posztolt Fekete Miklós többszörös Európa-bajnok erőemelő, aki indul a Rónaszéki András halálával megüresedett elnöki posztért a Magyar Erőemelő Szövetségben (MERSZ).

Ahogy néhány nappal ezelőtt a Narancs.hu megírta, ugyancsak kandidált a posztra egy, az erőemelésben ismert sportoló, aki egyben fideszes politikus, és Kövér László, a Fidesz országos választmányának támogatottja, Berke Loránd. Berke indulása után jelentette be jelöltségét Fekete Miklós, a nemzetközi és európai szakszövetség minden vezetője őt támogatja. A MERSZ-en belül hivatalosan ugyan nem mondják ki, de sok szakági szövetséggel szemben nem kérnek a politikai befolyásból, meg akarják őrizni autonómiájukat.

A közösségi oldalra feltett posztjában Fekete azt írja, hogy

míg 2020 november elején a MERSZ-nek 50 tagegyesülete volt, az eltelt alig több mint három hónap alatt ez a szám több mint a duplája nőtt.

Összesen 60 új klub lett az országos szövetség tagja, amelynek létszáma így 110-re emelkedett.

A sporttörvény szerint azok az egyesület, amelyek az erőemelést feltüntetik profiljukban, és megfizetik az éves tagdíjat, az országos szövetség tagjai lesznek, és így az elnökválasztáson is voksolhatnak. Ráadásul ugyanúgy egy szavazata van a 30 sportolót magában foglaló nagy múltú egyesületnek, mint annak, amelynek nincs egy versenyzője sem, és két hónapja alakult. A koronavírus-járvány miatt pedig hosszú hónapok óta erőemelő-versenyeket sem lehet rendezni. 

 
 
Fekete Miklós és Rónaszéki András 
Facebook
 

A 2017-es alapszabály vitájában felmerült, hogy csak az az egyesület rendelkezzen szavazati joggal, amelynek versenyzői is vannak, ennek azonban később nem szereztek érvényt.

Így viszont elképzelhető, hogy a versenyezőkkel nem rendelkező egyesületek kerülnek többségbe a MERSZ-en belül,

kiszorítják a valódi sportolókat képviselő, Európa- és világbajnokokat felmutató klubokat és átveszik az irányítást. Mindez a jelen állás szerint még törvényes is.

Jól jelzi a kaotikus és elfajult helyzetet, hogy a fentiektől aligha függetlenül, pénteken lemondott az erőemelő szövetség alelnöke, Fehér Imre, aki Rónaszéki András január eleji halála óta ideiglenesen, ügyvezető jelleggel az elnöki teendőket is ellátta. Lemondásával így ma nincs vezetője a szövetségnek. 

Ahogy korábban beszámoltunk róla, a pandémiás helyzet miatt február 11-e és február 26-a között a MERSZ online rendezi meg az elnökválasztását, korábbi cikkünk megjelenése után pedig néhány egyesület tagja azt jelezte a Narancs.hu-nak, hogy a Fidesz-KDNP választókerületi elnökei - akik sok esetben egyben országgyűlési képviselők is - befolyásolni kívánták a voksolás menetét.

Ráadásul hiába tart már 15 napja az online választás, a kialakult káoszt csak tovább növeli, hogy szavazatát péntek éjfélig bárki visszavonhatja, amennyiben egy új, szabályosan kitöltött szavazólapot ad le, amelyen érvényteleníti előző szavazatát – hívta fel a figyelmet Fekete Miklós a posztjában. 

A januárban a koronavírus-járvány szövődményei miatt meghalt Rónaszéki hosszú ideje állt a MERSZ élén. Ő mindig távol tartotta a politikát a szakági munkától. 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.