Ha hivatalosan nem is teszik szóvá, érezhetően nagy a félelem a Magyar Erőemelő Szövetséghez (MERSZ) tartozó egyesületek jelentős részében. Sok edző és versenyző attól tart, hogy sok más honi szakági szövetséghez hasonlóan itt is a Fidesz adhat elnököt a jövőben. Aggodalmuk nem egészen alaptalan. Néhány nappal ezelőtt a Népszava úgy fogalmazott a kérdésről, hogy a Fidesz letarolta a sportvezetést. Fideszes politikus irányítja a teniszszövetséget (Lázár János), a korcsolyázókét (Kósa Lajos), a kézilabdásokét (Kocsis Máté), a birkózókét (Németh Szilárd), az ökölvívókét (Bajkai István), a kosárlabdásokét (Szalay Ferenc), hogy csak a legismertebbeket említsük. Ám a morális mélypontot az jelentette, amikor nemrégiben a Magyar Triatlon Szövetség élére azt a Szabó Zsolt fideszes országgyűlési képviselőt választották meg, aki ellen nyomozás folyik. Azt próbálják meg kideríteni a hatóságok a Heves megyei Fidesz-politikusról, hogyan kerül 1,2 milliárd forint a hozzá köthető offshore cég számlájára. Lapunk is foglalkozott azzal, hogy zajlottak Szabó Zsolt körzetében a közbeszerzések.
Visszakanyarodva az erőemelőkhöz: a Narancs.hu is megírta január elején, hogy 71 éves korában meghalt Rónaszéki András, aki a hazai erőemelés egyik meghatározó alakja volt, egyben évtizedeken keresztül irányította a MERSZ-t. Halála után a hazai szövetség a pandémiás helyzet miatt online elnökválasztási közgyűlést hívott össze, amely február 11-e és 26-a között, 15 napon át zajlik. A megmérettetésen a honi tagszervezetek három jelöltre adhatják le voksukat. Elsőként Berke Loránd ismert erőemelő, a MERSZ korábbi elnökségi tagja jelezte részvételét, őt követte Fekete Miklós és Tábori György.
Lapunk információi szerint Fekete indulása éppen azzal függ össze, hogy ne Berke legyen a jövőben a Magyar Erőemelő Szövetség első embere.
Berke erőemelős múltja és a szövetségben végzett munkája alapján nem lenne ejtőernyős sok más fideszes politikussal szemben, de tény, ő is a Fideszben politizál.
Berke Loránd a 2019-es őszi önkormányzati választáson a Fidesz színeiben került be az észak-békési kisváros, Vésztő képviselő-testületébe. Mellette és a posztját végül elvesztő Molnár Sándor polgármester mellett Kövér László, az Országgyűlés, illetve a Fidesz országos választmányának elnöke kampányolt, akivel Berke jóban van. Bár a honi és a nemzetközi szövetségben sem a kampányban, sem a most zajló online elnökválasztás során senki nem mondta ki, de egyértelműnek tűnik: nem szeretnék, ha Berke személyében fideszes elnöke lenne a MERSZ-nek. Mégis, a Fekete Miklós melletti támogatás, és az érte történő hazai és nemzetközi kiállás, ennek tudható be.
A beol.hu-nak nyilatkozó Berke, aki a sportágat versenyzőként 25 éve, mastersszövetségi kapitányként több mint tíz éve szolgálja, elmondta: „egy percig sem volt számára kérdés, hogy az előző elnök, Rónaszéki András januári tragikus halála után minden lehetséges módon segítse a szövetség munkáját.” Elnöki programjában pedig azt írta: „A szövetség elnöki szerepe nemes szolgálat lenne számomra és nem hatalom.”
A Nemzetközi Erőemelő Szövetség teljes vezérkara azonban felsorakozott Fekete Mikós többszörös Európa-bajnok mögött, aki az utóbbi években tevékenyen részt vett a honi és a nemzetközi szövetség munkájában is. A sportági vezetésben jól csengő nevek, Gaston Parage, a Nemzetközi Erőemelő Szövetség (IPF) elnöke, Robert Keller, a Nemzetközi Erőemelő Szövetség főtitkára, Sigúrjon Petursson, a Nemzetközi Erőemelő Szövetség alelnöke, valamint Arnulf Wahlstrøm, az Európai Erőemelő Szövetség elnöke is támogatásáról biztosította Feketét. Mindez azt jelzi, hogy a nemzetközi erőemelő sport is szeretné, ha a magyar szövetséget úgy, mint eddig, sikerülne távol tartani a (párt)politikától. Feketét támogatja mások mellett Gruber Vilmos, a sportág hazai alapítója és több világbajnok, sőt, még a világbajnoki bronzérmes Baji Balázs gátfutó is. Ajánlásaik Fekete elnökjelöltségre létrehozott Facebook-oldalon nézhetők meg.
Berke Loránd és Fekete Miklós mellett az esélytelenek nyugalmával jelöltette magát az elnöki posztra Tábori György is. Az online voksolás február 26-án zárul le, rá három napra hirdetnek eredményt. A szavazás akkor érvényes, ha a tagszervezetek több mint 50 százaléka megküldi a szavazatát. A szavazás pedig akkor, ha valamelyik jelölt megkapja a leadott szavazatok 50 százalék+1fő szavazatát. Ha ezt egyik aspiráns sem éri el, akkor második forduló következik.
Kis magyar erőemelés-történelem
A magyar erőemelés története 1968-ig nyúlik vissza; akkor rendezték az első versenyt, Budapesten, a Jégszínházban. Az egykori alapítók közül egyedül már csak Gruber Vilmos él. A kommunista rendszerben a sportágat éppen csak megtűrték, mivel Nyugatról kerül be hazánkba. Az erőemelők szövetséget nem hozhattak létre, a versenyek nem minősültek hivatalos magyar bajnokságnak. A hazai versenyzők nem indulhattak nemzetközi versenyeken a három fogásból: guggolásból, fekvenyomásból és felhúzásból álló sportágban. A változást a rendszerváltás hozta meg, amikor 1990-ben a testépítőkkel közösen létrehozták a Magyar Testépítő és Erőemelő Szövetséget az azóta már szintén elhunyt Szabó Péter elnökletével. Innentől kezdve a magyar erőemelők világ- és Európa-bajnoki érmek sokaságát hozták el a nemzetközi versenyekről. 1996-ban az erőemelők különváltak az egyébként is teljesen más jellegű testépítéstől, és Rónaszéki András elnökletével megalakították az önálló Magyar Erőemelő Szövetséget. Ennek vezetését egészen 2021 januárjáig látta el Rónaszéki.
