Az erőemelő szövetség élére is aspirál egy fideszes politikus

Sport

Rendhagyó, de magyar vonatkozású eset történt a nemzetközi erőemelő életben. Mások mellett a Nemzetközi Erőemelő Szövetség elnöke, alelnöke és főtitkára állt ki Fekete Miklós Európa-bajnok elnöki kandidációja mellett. A szövetség elnöki poszjára rajta kívül még ketten pályáznak, egyikük Berke Loránd fideszes politikus, Kövér László patronáltja.

Ha hivatalosan nem is teszik szóvá, érezhetően nagy a félelem a Magyar Erőemelő Szövetséghez (MERSZ) tartozó egyesületek jelentős részében. Sok edző és versenyző attól tart, hogy sok más honi szakági szövetséghez hasonlóan itt is a Fidesz adhat elnököt a jövőben. Aggodalmuk nem egészen alaptalan. Néhány nappal ezelőtt a Népszava úgy fogalmazott a kérdésről, hogy a Fidesz letarolta a sportvezetést. Fideszes politikus irányítja a teniszszövetséget (Lázár János), a korcsolyázókét (Kósa Lajos), a kézilabdásokét (Kocsis Máté), a birkózókét (Németh Szilárd), az ökölvívókét (Bajkai István), a kosárlabdásokét (Szalay Ferenc), hogy csak a legismertebbeket említsük. Ám a morális mélypontot az jelentette, amikor nemrégiben a Magyar Triatlon Szövetség élére azt a Szabó Zsolt fideszes országgyűlési képviselőt választották meg, aki ellen nyomozás folyik. Azt próbálják meg kideríteni a hatóságok a Heves megyei Fidesz-politikusról, hogyan kerül 1,2 milliárd forint a hozzá köthető offshore cég számlájára. Lapunk is foglalkozott azzal, hogy zajlottak Szabó Zsolt körzetében a közbeszerzések.

                     

Visszakanyarodva az erőemelőkhöz: a Narancs.hu is megírta január elején, hogy 71 éves korában meghalt Rónaszéki András, aki a hazai erőemelés egyik meghatározó alakja volt, egyben évtizedeken keresztül irányította a MERSZ-t. Halála után a hazai szövetség a pandémiás helyzet miatt online elnökválasztási közgyűlést hívott össze, amely február 11-e és 26-a között, 15 napon át zajlik. A megmérettetésen a honi tagszervezetek három jelöltre adhatják le voksukat. Elsőként Berke Loránd ismert erőemelő, a MERSZ korábbi elnökségi tagja jelezte részvételét, őt követte Fekete Miklós és Tábori György.

Lapunk információi szerint Fekete indulása éppen azzal függ össze, hogy ne Berke legyen a jövőben a Magyar Erőemelő Szövetség első embere.

Berke erőemelős múltja és a szövetségben végzett munkája alapján nem lenne ejtőernyős sok más fideszes politikussal szemben, de tény, ő is a Fideszben politizál.

Berke Loránd a 2019-es őszi önkormányzati választáson a Fidesz színeiben került be az észak-békési kisváros, Vésztő képviselő-testületébe. Mellette és a posztját végül elvesztő Molnár Sándor polgármester mellett Kövér László, az Országgyűlés, illetve a Fidesz országos választmányának elnöke kampányolt, akivel Berke jóban van. Bár a honi és a nemzetközi szövetségben sem a kampányban, sem a most zajló online elnökválasztás során senki nem mondta ki, de egyértelműnek tűnik: nem szeretnék, ha Berke személyében fideszes elnöke lenne a MERSZ-nek. Mégis, a Fekete Miklós melletti támogatás, és az érte történő hazai és nemzetközi kiállás, ennek tudható be. 

 
Kövér László házelnök egy vésztői kampányeseményen. A felső sorban jobbról a második Berke Loránd
Fotó: @PeterZentai / Békés Megyei Fidesz Facebook 

A beol.hu-nak nyilatkozó Berke, aki a sportágat versenyzőként 25 éve, mastersszövetségi kapitányként több mint tíz éve szolgálja, elmondta: „egy percig sem volt számára kérdés, hogy az előző elnök, Rónaszéki András januári tragikus halála után minden lehetséges módon segítse a szövetség munkáját.” Elnöki programjában pedig azt írta: „A szövetség elnöki szerepe nemes szolgálat lenne számomra és nem hatalom.”

A Nemzetközi Erőemelő Szövetség teljes vezérkara azonban felsorakozott Fekete Mikós többszörös Európa-bajnok mögött, aki az utóbbi években tevékenyen részt vett a honi és a nemzetközi szövetség munkájában is. A sportági vezetésben jól csengő nevek, Gaston Parage, a Nemzetközi Erőemelő Szövetség (IPF) elnöke, Robert Keller, a Nemzetközi Erőemelő Szövetség főtitkára, Sigúrjon Petursson, a Nemzetközi Erőemelő Szövetség alelnöke, valamint Arnulf Wahlstrøm, az Európai Erőemelő Szövetség elnöke is támogatásáról biztosította Feketét. Mindez azt jelzi, hogy a nemzetközi erőemelő sport is szeretné, ha a magyar szövetséget úgy, mint eddig, sikerülne távol tartani a (párt)politikától. Feketét támogatja mások mellett Gruber Vilmos, a sportág hazai alapítója és több világbajnok, sőt, még a világbajnoki bronzérmes Baji Balázs gátfutó is. Ajánlásaik Fekete elnökjelöltségre létrehozott Facebook-oldalon nézhetők meg. 

Berke Loránd és Fekete Miklós mellett az esélytelenek nyugalmával jelöltette magát az elnöki posztra Tábori György is. Az online voksolás február 26-án zárul le, rá három napra hirdetnek eredményt. A szavazás akkor érvényes, ha a tagszervezetek több mint 50 százaléka megküldi a szavazatát. A szavazás pedig akkor, ha valamelyik jelölt megkapja a leadott szavazatok 50 százalék+1fő szavazatát. Ha ezt egyik aspiráns sem éri el, akkor második forduló következik.

Kis magyar erőemelés-történelem

A magyar erőemelés története 1968-ig nyúlik vissza; akkor rendezték az első versenyt, Budapesten, a Jégszínházban. Az egykori alapítók közül egyedül már csak Gruber Vilmos él. A kommunista rendszerben a sportágat éppen csak megtűrték, mivel Nyugatról kerül be hazánkba. Az erőemelők szövetséget nem hozhattak létre, a versenyek nem minősültek hivatalos magyar bajnokságnak. A hazai versenyzők nem indulhattak nemzetközi versenyeken a három fogásból: guggolásból, fekvenyomásból és felhúzásból álló sportágban. A változást a rendszerváltás hozta meg, amikor 1990-ben a testépítőkkel közösen létrehozták a Magyar Testépítő és Erőemelő Szövetséget az azóta már szintén elhunyt Szabó Péter elnökletével. Innentől kezdve a magyar erőemelők világ- és Európa-bajnoki érmek sokaságát hozták el a nemzetközi versenyekről. 1996-ban az erőemelők különváltak az egyébként is teljesen más jellegű testépítéstől, és  Rónaszéki András elnökletével megalakították az önálló Magyar Erőemelő Szövetséget. Ennek vezetését egészen 2021 januárjáig látta el Rónaszéki.

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól Csató Kata lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.