Amióta 1985-ben a Nature folyóirat beszámolt az ózonpajzs katasztrofális elvékonyodásáról - és kiderült, hogy az ózon bizonyos időben és térben semmit sem ér a Napból érkező káros ultraibolya sugárzás ellen -, a napozószerek területén
forradalmi változások mentek végbe.Az UV-sugarakkal szemben a felnőtt emberi bőr is védekezik, hiszen a vágyott barnulás (pigmentáció) egyfajta védőmechanizmus, melynek során a bőrben lévő színezőanyag, a melanin megbarnul. A napfény hatására megdagad a bőr szarurétege, fokozódik az urokaninsav (az izzadságban található fényvédő anyag) termelése. A bőr biokémiai fényvédő faktora megnövekszik: a pigmentáció tízszeresére, a szaruréteg megvastagodása pedig négyszeresére növeli a bőr ellenálló képességét. Mindez azonban kevés, szükség van maszszív fényvédő anyaggal ellátott kozmetikumokra.
A káros napsugarak
hatásáról beszélve főleg a "leégésről" esik szó, pedig az csak egy aspektusa az esetleges negatív következményeknek. A pecsenyepírt a természetes napfényből származó 280-330 nm-es ultraviola-B-hullámok (UV-B) okozzák, amelyeket normális körülmények között elnyelne az ózonréteg. A napozószerek flakonjain található szám az UV-B-vel szembeni védelmet jelzi. (Lásd De faktor című keretes írásunkat.) Ritkábban esik szó a látható fényhez legközelebb eső ultraviola-A-sugárzásról (UV-A), amely mélyebben hatol a bőrbe, fellazítja a kötőszövet rugalmas rostjait, hozzájárul a bőr öregedéséhez, és felelős a legtöbb allergiás reakcióért. A napozók komplett defenzívát ígérnek az UV-A és az UV-B ellen is. Az UV-sugarak fényvédelem nélkül bőrgyulladást okozhatnak, ilyenkor a hajszálerek kitágulnak, és élénkül a vérkeringés. Maradandó értágulatok, pigmentfoltok alakulhatnak ki, a bőr krónikusan vízhiányossá válhat, csökken a feszességét adó kollagén és a rugalmasságot kölcsönző elasztin mennyisége, elkezdődik a ráncképződés. Létrejönnek az ún. szabad gyökök, olyan oxigénmolekulák, amelyek napfény hatására keletkeznek, és visszafordíthatatlanul károsítják az emberi sejteket. Extrém esetben a bőr elrákosodhat. A szabad gyökök semlegesítésére a napozókban antioxidánsok találhatók; az E-vitamin is az. A nap ugyanúgy szárítja a bőrt, mint a szél és a sós víz, a bőr nedvességtartalmának pótlására ezért a napkozmetikumokba "intenzív hidratáló szereket" tettek ("hidrolipid"). A különböző szerek előszeretettel minősítik magukat víztaszítónak vagy vízállónak, az ilyesmit csak annyira szabad elhinni, hogy a minőségi követelmények szerint ki kell bírni kétszer húszperces pancsolást a felkent krém felének eróziója nélkül. A legjobb tehát minden fürdőzés után újrakenni magunkat.
De mivel?
A naptej és a zselé mellett divatba jött a spray, és noha valamivel drágább, vízrezisztenciája a szakemberek szerint mégis roszszabb kicsit, mint a naptejeké. Az árak magas fokú (11-15 fényvédő faktorú) védelem esetében hat-hétszáz forinttól terjednek hét-nyolcezer forintig, pedig valamennyi ugyanarra hivatott. (Lásd az Árak című keretes írást.) Érdekes, hogy a legdrágább importtermékek magyar nyelvű felhasználói javaslata a legszűkszavúbb: a gyártó helyett inkább a termék ára szól a minőségről. Igaz, a jelölési anomáliákat az is indokolja, hogy a termékcsoportra vonatkozó 7/1994. (IV. 20.) rendelet más követelményeket támaszt a hazai és az importáruk felirataival szemben.
Dr. Nagy Mária bőrgyógyászhoz tavasszal és a nyár elején sokan fordulnak akut napégéssel és a köznyelvben napallergiának nevezett panasszal. Az előbbit a népi gyógyászat kamillás borogatással, hideg tejföl- vagy joghurttakaróval szokta ápolni. Az orvosnő szerint jobb a jéghideg víz, és az Irix néven futó magyar találmány, hiszen a leégést is úgy kell kezelni,
mint az első fokú égési sérülést
A napallergia tünete lehet viszkető pattanás, pörsenés, hólyagosodás. Az UV-fény okozza, amint reakcióba lép a bőrön található legkülönfélébb összetételű anyaggal (kozmetikummal, átizzadt ruhadarab "lenyomatával"). Megelőzés céljából a béta-karotin vagy a kalcium jelentőségét hangsúlyozzák, de a doktornő szerint a szakember által kiválasztott néhány forintos patikai kenőcs pár napon belül elmulasztja a panaszokat.
A gyógyszertári olcsó megoldás fényében az after sun ("napozás utáni") termékeknek nem volna értelmük, ami persze túlzás. A napozás utáni szerek zsírtartalma alacsonyabb, és bőrnyugtató hatásuk sem kétséges. "Hűti a bőrt, és mérsékli a leégés okozta kellemetlen érzést" - hirdetik, noha a hűsítő érzés az alkohol gyors elpárolgása miatt pillanatok alatt eltűnik, és a vöröslő bőrpír felülete sem csökken. A napozás utáni bőrápolók elsődleges haszna inkább az, hogy sikeresen pótolják a bőr folyadékveszteségét, és megóvják a bőrfelületet a kiszáradástól.
A rendszerváltás után a multik teljes választéka megjelent a piacon, kutatás-fejlesztésben, marketingben
a magyar cégek
többsége nem tudott versenyképes lenni, a Caola csillaga leáldozott, az Anacondát elnyelte egy holland, a Fabulont pedig egy német vállalat. A private labelek, egy-egy nagy forgalmazó (Metro, dm, Rossmann, Auchan) saját néven futó termékeinek bérgyártásában esetleg részt vállalhatnak a hazaiak, de minőségi problémák miatt ez sem jellemző. A piacon megkapaszkodó magyar cégek alacsony áron kínálják kozmetikumaikat, esetenként még a vélt alapanyag beszerzési árához képest is gyanúsan jutányosak. "Egy tisztességes napozó, amibe a szükséges védőanyagot beletették, kiskereskedelmi áron 10-15 euróba kerül" - mondja Benkó Sándor zenész, a Sun Fleur Kozmetikai Kft. ügyvezető igazgatója. A vállalkozás kiemelkedik a magyar tulajdonosi körből, az ISO-minősítésű budakeszi gyárban modern technológiával dolgoznak, európai színvonalon. A Sun Fleur Sunny a hazai termékeknél drágább, az importnál viszont valamivel olcsóbb. "A nagy multiknál praktikusan két fejlesztő team dolgozik. Az egyik kikísérletezi a terméket olyannak, amitől a legjobb, a másik rájön, hogyan tudja úgy legyengíteni, hogy még épp eladható legyen. Noha a szerek öszszetételénél nem jelzik, mekkora mondjuk a drágán beszerezhető jojoba aránya, a reklámból tűnhet úgy, mintha nem pár ezrelék, hanem fél százalék lenne egyes termékekben. Mivel csak kevés alapanyaggyártó létezik a világon - például a BASF vagy a Hoechst - és a gépsorok is ugyanazok, a költségek adottak, így egy bizonyos szinttől a kozmetikai iparban is a márkát kell megfizetni. Olykor két-háromszoros áron."
Bogár Zsolt
De faktor
A fényvédő faktor segít eldönteni, meddig lehet a napon tartózkodni leégés nélkül. Ha pőrén napfürdőzve negyedórát bír ki a bőr, akkor elvben egy nyolcas faktorú napozószerrel nyolcszor több időt lehet biztonságban a napon lenni. Bőrgyógyászok szerint azonban nem szabad a kapott érték kétharmadánál több időt megkockáztatni. Mivel a bőr természetes védelme csak a pubertáskori hormonális változásokkal alakul ki, csecsemőket és gyerekeket fokozottan kell óvni a napsütéstől (sapka, kising, műanyag napszemüveg). Ugyanez vonatkozik a feltűnően világos bőrű emberekre, valamint azokra, akiknek a bőrén sok anyajegy található. A napozásról ilyenkor célszerű kikérni a bőrgyógyász véleményét, hiszen bizonyos anyajegyek erős napfénynek kitéve elrákosodhatnak (melanoma). Aki a zimankó elől déli tengerekre vágyik, vagy a hegyekbe, nyilván magas faktorszámú szert visz magával: az Egyenlítő felé haladva és a tengerszinttől elemelkedve egyre nagyobb védelemre van szükség. Hazai vizeken mindenkinek magának kell eldöntenie, mennyire bírja a napsütést, ebben segítenek azok a kereskedelemben kapható fényérzékelő wunderbaumok, amik szagtalanok, de jelzik, milyen faktorú napozót kellene használni. Előnyaralást követően vagy alacsony UV-sugárzáskor elő lehet venni a krémeket, hiszen azok legalább barnító sugarakat is átengednek magukon.
Műbarna
A szolárium lényegében ugyanúgy hat, mint a napfürdő, csak a hatás könnyen kontrollálható. A fénycsövek által kibocsátott mesterséges fénykeverékben túlnyomórészt UV-A sugarak vannak, így főleg a kötőszövetek károsodására, a bőr elöregedésére kell tekintettel lenni. Az UV-A ugyanakkor kis mennyiségben segíti a D-vitamin termelődését, szerepe a csontképzésben régóta ismert. Eredményes lehet idegi alapú bőrgyulladás és pikkelysömör kezelésénél. Viszont ha valaki rászokik a szoláriumra, egy idő után kénytelen egyre gyakrabban élni vele, hogy eltakarja a károsodott bőr petyhüdtségét, ráncosságát. És ki tudja, hogy fog kinézni az első szoláriumgeneráció öregen.
Az önbarnító szerek az egészségre kevésbé ártalmasak, hiszen a bőrt nem éri káros fénysugárzás, az alapanyagként szolgáló, kémiai úton előállított dihydroxyaceton (DHA) az emberi anyagcserében is előfordul. A DHA a szarurétegben lévő fehérjével lép reakcióba, azt színezi barnára. A gyakorlatban azért vannak problémák: a szín nehezen stabilizálódik, az elhaló hámsejtek miatt a kenegetést gyakran ismételni kell. Az önbarnító nem véd a napsütés káros hatásaitól, hiszen nem a bőr mélyrétegeiben lévő pigmentekkel reagál, ezért napozás előtt nem szabad megfeledkezni a fényvédelemről.
Árak
Egy-egy magas fokú fényszűrővel ellátott naptej esetén márkanévtől függően áldozhatunk a bőrvédelemre. Sun Save, Anaconda és más no-name magyar gyártmányok 700 és 1200 forint, Johnson, Sundance (dm), Sun Ozon (Rossmann) valamint Hawaian Tropic napozók 1450 és 1800 forint, Nivea Sun 2500 és 2800 forint, Ambre Solaire 2800 és 3200 forint, Clinique 4000 és 4500 forint, Shiseido, Lancester termékek 5500 és 7700 forint közötti áron kaphatók.
