Menteni a menthetőt – Szex hosszú távon

Szex

Minden második házasság válással végződik, de a hosszú párkapcsolatokban is általános probléma az elhidegülés. Valóban így kell ennek lennie?

„Mióta összeházasodtunk, könyörögnöm kell a feleségemnek a szexért, pedig azelőtt ő is rendszeresen igényelte” – panaszolta egy barátom, és nem ő az egyetlen, aki ilyen gonddal küzd. A kutatók szerint van rá tudományos magyarázat: a szerelem hormonaktiváló hatású, és a dopamin-túltermelés következtében mániákusan egyetlen személyre fókuszálunk. Csakhogy pár év múltán ez az agyban tomboló érzet elmúlik, s a kötődésért felelős vazopresszin és oxi­tocin hormonok kerekednek felül. Az érzelmeink átalakulnak, társunkat reálisabban látjuk – ekkor vagy a szakítás, vagy a tartós elköteleződés ideje jön el.

Monogámia: emberi vonás

Ma úgy tűnik, hogy a „holtodiglan-holtomiglan” típusú tartós kapcsolat tündérmesébe illő – mintha lehetetlen lenne egyetlen kapcsolaton belül megvalósítani az intimitás és jó szex kombiná­cióját. Senki nem úgy vág bele egy házasságba, hogy az csak egy rövid időre szól, ennek ellenére már-már törvényszerű, hogy a párok az összeköltözést vagy a gyermek megszületését követően ritkábban és kevésbé szenvedélyes módon szeretik egymást az ágyban. „A két ember egymás számára megszűnik szexuális inger lenni, ami ünnep volt addig, hétköznapi rutinná válhat” – mondja dr. Gerevich József pszichiáter, ám ő és a szakemberek többsége ennek ellenére is egybehangzóan állítja: nem törvényszerű, hogy a szex eltűnjön a kapcsolatokból. „Egy tartós, elkötelezett párkapcsolat több életciklusra osztható, mint például az udvarlás, majd az elköteleződés időszaka – jegyzi meg dr. Hevesi Krisztina szexuál­pszichológus. – Vannak olyan hetek, hónapok, amikor normatív, természetes krízisként jelenhet meg a szexualitás felfüggesztése. Ilyen például a baba érkezése körüli időszak. Ennek ellenére az lenne az ideális, hogy a párkapcsolat minden életciklusát intimitás, szexualitás kísérje” – teszi hozzá.

Néha érdemes furcsa dolgokkal is próbálkozni

Néha érdemes furcsa dolgokkal is próbálkozni

 

 

„A vágy kérdésében nemcsak az intenzív szex fennmaradásáról van szó” – állítja Gerevich, aki szerint kétféle szerelem van. A kamaszszerelem, amelynek magas az amplitúdója, de nem tart so­káig, és a felnőttszerelem, amely „kisebb amplitúdóval indul, és a megismerés ütemében kúszik egyre feljebb”. Míg a kamaszszerelemnél a gyors felfutást a gyors visszaesés követi érzelmekben és szexben egyaránt, addig a felnőttszerelem hőfoka „a lassú felmenetel után, a csúcsot elérve so­káig ott marad”. A pszichiáter szerint a kapcsolatok döntő többsége a kamaszszerelem dinamikája szerint alakul, és a hűség is ebben az összefüggésben válik áttekinthetővé: a felnőttszerelem résztvevői azonban sokkal kevésbé igénylik a kalandokat, a párhuzamos kapcsolatokat, mint a „kamaszok”, akik – szenvedélyük kihűlését észlelve – „az újabb tűz fellobbanására vágynak”.

A monogámia kultúránk nagy kérdése. Justin R. Garcia, a Binghamton Egyetem evolúciós biológusa szerint az emlősfajok csupán 5–7 százaléka monogám, ám ezek között is a legtöbb csak „szociálisan”, vagyis az utód kedvéért. A magazinok szerint az emberek is így vannak programozva: a férfi érdeke, hogy minél több helyre „szétszórja a magot”, a nő pedig „jobb minőségű” örököst akar. Eszerint a sírig tartó szerelem (és ezzel együtt a remek szex) ideája hamis, és csak emberfeletti erő­feszítésekkel lehet fenntartani egy kapcsolatban. Gerevich József azonban más véleményen van: „Nagyon sokan monogámiára vannak berendezkedve, és ezt a jogukat ne akarják elvenni tőlük. Lássuk be, hogy a monogámia remek rendszer, hiszen a család zavartalan működését biztosítja, ezért az ideális éppen a sírig tartó monogám kapcsolat lenne.” Mások szerint ez idealista álom, még annak ellenére is, hogy tisztában vannak vele: a kapcsolatok cserélgetését nemcsak a párok, hanem a gyerekek is megsínylik. Hevesi Krisztina szerint e téren is „a fogyasztói szemlélet hat”, ma már nem akarjuk megjavítani a dol­gainkat, inkább újat vásárolunk – ez jellemzi a párkapcsolatokat is. „Sokszor azt hiányoljuk – a megismeréskor megélt lángolást –, aminek kötelezően tompulnia kell. Képzeljük csak el, ha akkorát dobbanna a szívünk, szorulna össze a torkunk, s »repkednének a pillangók a gyomrunkban«, amikor a másikat megpillantjuk, mint a kezdeti randevúk idején! Valószínűleg összeomlana az idegrendszerünk a több évtizedes együttélés során – állítja a szexuálpszichológus, ezért nem csoda, hogy az élethosszig tartó monogámia ma már elég ritka. – Ennek ellenére a párnak arra kell törekednie, hogy az esetleges vargabetűk után is visszatérjen az egymás iránti erotikus érdeklődés. Ha ez elmarad, s a kapcsolatot csupán a testvéri viszonnyá szelídült összetartozás jellemzi, akkor egy újabb érzelmi sugallat végképp elsodorhatja őket egymás mellől.”

Persze az sem mindegy, hogy a komoly kapcsolatunk előtt milyen volt a szerelmi életünk. Többeket az zavar össze, hogy úgy érzik, túl hamar elköteleződtek. „Ilyenkor a fiatalkori élmények hiánya miatt előbb-utóbb utolér a frusztráció, hogy valamit kifelejtettünk, elmulasztottunk” – mondja Hevesi, ám szerinte a másik véglet sem kecsegtet sok jóval. „A tartós kapcsolat előtt túlzásba vitt kalandozás automatikus működéssé válhat, hozzászokhatunk a megemelkedett ingerszinthez, amit a hódítás izgalma és az újdonság okoz. Így amikor a szerelem alábbhagy, hajlamossá válhatunk visszatérni a korábbi szokásainkhoz.” Ráadásul a tömegmédia sem a hűség oldalán áll. A Kaiser Family Foundation 2005-ös felmérése szerint a főidőben sugárzott műsorok 77 százaléka szexuális tartalmú, a Gallup 2011-es adatai alapján a Billboard topslágereinek 92 százaléka szexuális együttlétre felhívó üzenet volt. A szexuálpszichológus szerint azonban ma már a közösségi média hatása a legerőteljesebb. „A feltuningolt, retusált ­képek dömpingje mellett saját párkapcsolatunkat szürkének észleljük, ám az eszünkbe se jut, hogy ezek ugyanazok a fáradt arcok, akik mellett unottan elmegyünk az utcán” – állítja Hevesi, aki szerint a szerelem paradoxona, hogy gyakran felemészti önmagát. „A másikkal való teljes egybeolvadásra vágyunk, ám ahogy elérjük ezt a csúcsot – amikor szavak nélkül is tudjuk, mire gondol a másik –, megszűnik az izgalom, ami az erotika elengedhetetlen kelléke.” A szakember szerint, ha már csak a szeretet „tombol”, és nem az erotika, annak az egyik első biztos jele, hogy úgy kezdjük becézgetni a társunkat, mintha valami plüssállat lenne. További intő jel, amikor azt gondoljuk, hogy úgy ismerjük a másikat, mint önmagunkat. „Annyira unom már az együttléteket, hogy nemcsak a feleségem, hanem a magam helyébe is valaki mást képzelek” – fogalmazta meg a szexuálpszichológus egyik páciense. A szakember szerint ezt az érzést csak úgy lehet elkerülni, ha a közös célok mellett mindketten figyelnek arra is, hogy jól artikulálható egyéni céljaik legyenek, hogy folyamatosan fejlődjenek, ezáltal izgalmasak és különlegesek maradjanak egymás számára.

És jött a szerető

Sokszor a párválasztásban is ott a későbbi eltávolodás magva, hiszen sokan eleve „egyéb” szempontok alapján döntenek – kompromisszumot kötnek, például az anyagi biztonságért cserébe, azt gondolva, nem baj, ha a szex nem olyan jó. Ám hosszú távon ez nem megy. Jönnek a szeretők, a botrányok, a lelepleződések, a bűntudat. A szerető sokszor az első gyerek születése idején lép a színre. Ilyenkor az apa elhanyagoltnak, frusztráltnak érzi magát. „Úgy viselkedik, mintha ő lenne az idősebb testvér, aki féltékeny az öccse vagy húga megszületésére – mondja Gerevich –, és ahhoz, hogy újra visszaszerezze a fele­sége figyelmét, »rosszalkodni« kezd. Az asszony pedig ahelyett, hogy határozottan »lerendezné« a helyzetet, elkezd harcolni, hogy visszaszerezze a férjét.”

A pszichiáter szerint a szerető konspirálásra, folyamatos rejtőzködésre, hazugságra késztet, de a nyitott házasság se gyógyír a problémákra. „Én életemben egyszer találkoztam olyan nyitott házassággal, amelyben egyik fél sem sérült bele a külső kapcso­latokba. Ám ez nem azt jelenti, hogy egy kapcsolatnak birtoklónak kell lennie – teszi hozzá. – Ha az egyik félrelép, akkor a birtokló attitűddel rendelkezők hajlamosak azonnal véget vetni a kapcsolatnak. Ez természetesen nem helyénvaló, hiszen a kapcsolat egy-egy félrelépés ellenére is tele lehet olyan értékekkel, amelyek feladása badarság lenne. A hűtlenség jelzés mindkét fél számára, hogy valami nem működik jól, és dolgozni kell a hibák, diszfunkciók megjavításán. Az sem jó, ha a megcsalt személy egyfajta szerelmi függőség miatt bármire képes csak azért, hogy egyben tartsa a kapcsolatot, akár emberi méltósága feladása révén is. Ugyanakkor vannak bizonyos élethelyzetek, amelyekben szinte törvényszerű a kapcsolat kinyitása, sőt adott esetben akár életmentő is lehet. Ilyenek az úgynevezett zárt kapcsolatok, amelyeket a szakma interperszonális addikciónak hív. Ilyen volt például Frida Kahlo és Diego Rivera kapcsolata, amelyben a félrelépés komoly pszichodinamikai funkcióval bírt – csökkentette a belső feszültségeket.”

A szakemberek szerint három olyan alapvető életfunkciónk van, melynek hiánya vagy megvonása súlyos pszichopatológiai állapot kialakulásához vezethet: az evés, az alvás és a szexualitás. Hevesi rögtön hozzá is teszi: „A szexuális kapcsolat minőségét az egyén a saját és a másik szexuális elégedettsége alapján határozza meg.” Persze a szexuális elégedettség nem egyenlő a „nem elégedetlenséggel”, ahogy egy szexuális funkciózavar kezelése sem feltétlenül eredményez még kielégítő és boldog szexuális életet.

A pszichológusok szexmentes kapcsolatnak mondják az évi tíz szexuális aktusnál kevesebb együttlétet. Ez a becslések szerint a házasságok közel 20, a nem házas kapcsolatoknak pedig 40 százalékát jellemzi legalább kétéves időtartamban. „Ezt már a mentális egészségproblémák forrásaként nevesítik, mivel a szexualitás elfojtása, a saját vágyak megtagadása öndestruktív folyamat” – mondja Hevesi, hozzátéve, hogy a szexualitás elnyomása az egészséges szexualitás más aspektu­sainak (érintés, vágy, vonzalom) a megtagadását is jelenti. A szexuális örömök elutasítása egybecseng azzal, amit számos klinikus „szexuális anorexiaként” definiál, dr. Patrik Carnes 1997-es elnevezése után.

Amikor egy jó barátom majd tíz­éves kapcsolata a lassan három éve tartó szexhiány miatt a tönk szélére jutott, először szexjátékokat javasoltam nekik – épp akkor találtam a neten egy csodás lójelmezt. Barátom elképedve nézett rám: „Nem gondolod, hogy felkantározom a Hajnit? Ha röhejesen nézne ki, szerinted jobban megkívánnám?” Ekkor a párterápiát javasoltam, azt megpróbálták, de már az sem segített. „A legtöbben túl későn jutnak el odáig, hogy szakemberhez forduljanak – mondja erre Hevesi. – Én úgy térképezem fel, hogy a kapcsolat menthető-e, hogy felmérem, jó-e egymáshoz bújniuk legalább egy ölelésre, s megtudakolom, vonzónak látják-e még a másikat. A leggyilkosabb, ha már kialakult egyfajta averzió – például undor a szagokkal kapcsolatosan –, mert a kapcsolatot akkor már nem lehet megmenteni. A fehérnemű, a játékszerek és egyéb szexkellékek is inkább prevencióként, megelőzésként szolgálnak, egy megromlott viszonyt önmagukban nem képesek visszahozni, megmenteni. Ilyenkor a feleknek arra kell törekedniük, hogy az elválásuk minél kevesebb fájdalommal, sérüléssel járjon.”

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?