Téli depresszió: Több fényt!

hangulatromlást, fáradékonyságot, teljesítménycsökkenést okoz. ők téli depresszióban szenvednek. Míg a milliomos betegek egy karib-tengeri szigeten pótolhatják a fényveszteséget, a többiek fényterápiás kezelésre szorulnak. Az országban azonban olyan kevés fényterápiás készülék működik, hogy a páciensek inkább a kevesebb macerával járó gyógyszeres kezelést választják.Zsuzsa telente a reggel felhörpintett négy-öt kávé után is fáradtan indult el munkahelyére. A 38 éves üzletasszony már jó pár éve észrevette, hogy főleg decemberben és januárban nagyon fáradékony, és az egyébként megszokott hét-nyolc órás alvás után sem ébredt kipihenten. Hétvégéken 13-14 órát aludt, de még ezek után is fáradtnak, kedvetlennek érezte magát. Az amúgy társaságkedvelő, beszédes asszony visszahúzódóvá vált, kerülte a barátait, és szexuális érdeklődése is csökkent. Áprilisban azonban panaszai egy csapásra elmúltak. A tünetmentes időszak ősszel ért véget, amikor Zsuzsa ismét téli depressziós lett. Észrevette, hogy állandóan nassolna, csokoládét és lekvárt kívánt egész nap. A tél elteltével nyolc kilót hízott, és ezt már férje sem vette jó néven. Végül - miután megállapították nála a téli depressziót - intenzív fényterápián vett részt: tünetei kevesebb mint két hét alatt megszűntek. Azóta minden télen több hónapos fénykúrát kap, ezért panaszai az utóbbi öt évben egyáltalán nem jelentkeztek újra.

Dr. Rihmer Zoltán, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet osztályvezető főorvosa a Magyar Narancsnak elmondta, hogy a lakosságnak körülbelül egy százaléka szenved téli depresszióban. A betegség elsősorban a 20 és 30 év közöttieket érinti, a betegek négyötöde nő. A téli depresszió megállapításához az szükséges, hogy a panaszok legalább két egymást követő év téli hónapjaiban fellépjenek, majd a tavaszi hónapokban spontán megszűnjenek. A téli depresszió orvosi ellátást nem igénylő, enyhébb formája a lakosság 6-7 százalékánál fordul elő. A télen fáradékonyabb emberek állapotát magatartás-kutatók az állatvilágban is tapasztalható

téli álom csökevényes formájának

tartják. Elterjedtsége függ egy-egy ország földrajzi elhelyezkedésétől is: bár az Egyenlítő tájékán sem ismeretlen ez a betegség, a legtöbb téli depressziós mégis az északi országokban él. A finnek nyolc, a dánok öt százaléka szenved a téli mélabúban.

A téli depressziósnak azonban nem elég, ha napi fél órát eltölt egy szoláriumban. A fényterápiához ugyanis speciális lámpák szükségesek, melyek kiszűrik a napbarnító gépekből áramló UV-sugarakat. Egy átlagosan megvilágított szobában ötszáz lux intenzitású fény van, de a sikeres fényterápiához legalább 2500 lux fényintenzitásra van szükség, mára pedig a 10 000 luxos lámpák váltak a legelterjedtebbekké. A betegeknek napi egy-két órát kell a készülék előtt tölteniük, de közben olvashatnak, dolgozhatnak, elég, ha percenként egyszer-kétszer pillantanak a lámpába. A fényterápia hatásai már néhány nap után jelentkeznek, és a téli depresszió tünetei egy-két héten belül megszűnnek. A betegek négyötödénél elegendő az ilyen rövid kezelés, de néhány súlyosabb esetben a tél végéig kell folytatni a terápiát. Ennek szerencsére csak a legritkább esetben van mellékhatása: fejfájás vagy szemirritáció csupán a kezeltek öt százalékánál fordul elő.

Az országban azonban olyan ritka a fényterápiás készülék, mint a fehér holló, így az előbb felvázolt kezelési technikát csak elméletben ismerik az orvosok. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben például egyáltalán nem működik ilyen gép, a betegeket jobb híján arra kérik, hogy otthon egy fehér lepedőre négy darab 100 wattos körtével működő lámpával világítsanak, és emellett a bonyolultnak nem igazán nevezhető szerkezet mellett töltsék el a javuláshoz szükséges időt. Miközben a legtöbb nyugati országban a társadalombiztosítás megtéríti a speciális lámpák árát a kórházaknak, Magyarországon még csak hozzá sem lehet jutni ezekhez a készülékekhez. A Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikáján viszont már évek óta működik egy Amerikából beszerzett fényterápiás készülék. Dr. Szabó Zoltán, az intézmény pszichiátere elmondta, hogy a kórházak jobb híján egy amerikai cég katalógusából rendelhetik meg a kiválasztott készüléket, ám a több száz dolláros díjat

nem téríti meg

a társadalombiztosítás

Pedig a készülék évente 50-60 ember állapotát javítja, olyanokét is, akik szezonális bulimiában vagy alvászavarban szenvednek. De a fényterápia hatásos lehet az "időzóna-betegség", azaz a "jet-lag" tünetei ellen is, bár Szegeden ilyen betegségben szenvedő még nem fordult meg. A fényterápia alkalmazói közben tovább kutatják annak a lehetőségét, hogy ez a módszer a menstruációs zavarok, a Parkinson-, valamint az Alzheimer-kór kezelésére is alkalmas lehet. "A fényterápia csak látszólag kerül sokba. Igaz, hogy a készülék ára borsos, de utána nem viszi a pénzt, legfeljebb az áramköltséggel kell számolni" - mondta Szabó doktor. A szegedi készüléket egyébként egy-egy kivételes esetben ki is kölcsönzik azoknak a betegeknek, akik nem tudnak bejárni a kórházba. A fényterápiás kezelés legnagyobb hátránya ugyanis az, hogy a betegeknek hetente 3-5 alkalommal be kell menniük kezelésre, és erre csak a krónikus szabadidő-túltengésben szenvedőknek van idejük. "A legtöbb téli depressziós a gyógyszeres kezelést választja, hiszen egyszerűbb naponta bekapni egy-két pirulát, mint kezelésre járni. Igaz, hogy a depresszió elleni szerek is hatásosak lehetnek a tünetek enyhítésére, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyugati országokban a páciensek a gyógyszerszedés helyett a fénykúrát választják" - teszi hozzá Szabó doktor. Pedig ha nálunk is elterjedne a fényterápia, az mindannyiunk számára olcsóbb lenne: a téli depressziósok gyógyszeres kezelésére költött állami pénz - legalább részben - megmaradna.

Csurdi Gábor