Dr. Rihmer Zoltán, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet osztályvezető főorvosa a Magyar Narancsnak elmondta, hogy a lakosságnak körülbelül egy százaléka szenved téli depresszióban. A betegség elsősorban a 20 és 30 év közöttieket érinti, a betegek négyötöde nő. A téli depresszió megállapításához az szükséges, hogy a panaszok legalább két egymást követő év téli hónapjaiban fellépjenek, majd a tavaszi hónapokban spontán megszűnjenek. A téli depresszió orvosi ellátást nem igénylő, enyhébb formája a lakosság 6-7 százalékánál fordul elő. A télen fáradékonyabb emberek állapotát magatartás-kutatók az állatvilágban is tapasztalható
téli álom csökevényes formájának
tartják. Elterjedtsége függ egy-egy ország földrajzi elhelyezkedésétől is: bár az Egyenlítő tájékán sem ismeretlen ez a betegség, a legtöbb téli depressziós mégis az északi országokban él. A finnek nyolc, a dánok öt százaléka szenved a téli mélabúban.
A téli depressziósnak azonban nem elég, ha napi fél órát eltölt egy szoláriumban. A fényterápiához ugyanis speciális lámpák szükségesek, melyek kiszűrik a napbarnító gépekből áramló UV-sugarakat. Egy átlagosan megvilágított szobában ötszáz lux intenzitású fény van, de a sikeres fényterápiához legalább 2500 lux fényintenzitásra van szükség, mára pedig a 10 000 luxos lámpák váltak a legelterjedtebbekké. A betegeknek napi egy-két órát kell a készülék előtt tölteniük, de közben olvashatnak, dolgozhatnak, elég, ha percenként egyszer-kétszer pillantanak a lámpába. A fényterápia hatásai már néhány nap után jelentkeznek, és a téli depresszió tünetei egy-két héten belül megszűnnek. A betegek négyötödénél elegendő az ilyen rövid kezelés, de néhány súlyosabb esetben a tél végéig kell folytatni a terápiát. Ennek szerencsére csak a legritkább esetben van mellékhatása: fejfájás vagy szemirritáció csupán a kezeltek öt százalékánál fordul elő.
Az országban azonban olyan ritka a fényterápiás készülék, mint a fehér holló, így az előbb felvázolt kezelési technikát csak elméletben ismerik az orvosok. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben például egyáltalán nem működik ilyen gép, a betegeket jobb híján arra kérik, hogy otthon egy fehér lepedőre négy darab 100 wattos körtével működő lámpával világítsanak, és emellett a bonyolultnak nem igazán nevezhető szerkezet mellett töltsék el a javuláshoz szükséges időt. Miközben a legtöbb nyugati országban a társadalombiztosítás megtéríti a speciális lámpák árát a kórházaknak, Magyarországon még csak hozzá sem lehet jutni ezekhez a készülékekhez. A Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikáján viszont már évek óta működik egy Amerikából beszerzett fényterápiás készülék. Dr. Szabó Zoltán, az intézmény pszichiátere elmondta, hogy a kórházak jobb híján egy amerikai cég katalógusából rendelhetik meg a kiválasztott készüléket, ám a több száz dolláros díjat
nem téríti meg
a társadalombiztosítás
Pedig a készülék évente 50-60 ember állapotát javítja, olyanokét is, akik szezonális bulimiában vagy alvászavarban szenvednek. De a fényterápia hatásos lehet az "időzóna-betegség", azaz a "jet-lag" tünetei ellen is, bár Szegeden ilyen betegségben szenvedő még nem fordult meg. A fényterápia alkalmazói közben tovább kutatják annak a lehetőségét, hogy ez a módszer a menstruációs zavarok, a Parkinson-, valamint az Alzheimer-kór kezelésére is alkalmas lehet. "A fényterápia csak látszólag kerül sokba. Igaz, hogy a készülék ára borsos, de utána nem viszi a pénzt, legfeljebb az áramköltséggel kell számolni" - mondta Szabó doktor. A szegedi készüléket egyébként egy-egy kivételes esetben ki is kölcsönzik azoknak a betegeknek, akik nem tudnak bejárni a kórházba. A fényterápiás kezelés legnagyobb hátránya ugyanis az, hogy a betegeknek hetente 3-5 alkalommal be kell menniük kezelésre, és erre csak a krónikus szabadidő-túltengésben szenvedőknek van idejük. "A legtöbb téli depressziós a gyógyszeres kezelést választja, hiszen egyszerűbb naponta bekapni egy-két pirulát, mint kezelésre járni. Igaz, hogy a depresszió elleni szerek is hatásosak lehetnek a tünetek enyhítésére, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyugati országokban a páciensek a gyógyszerszedés helyett a fénykúrát választják" - teszi hozzá Szabó doktor. Pedig ha nálunk is elterjedne a fényterápia, az mindannyiunk számára olcsóbb lenne: a téli depressziósok gyógyszeres kezelésére költött állami pénz - legalább részben - megmaradna.
Csurdi Gábor
