Színház

Knut Hamsun: Éhség

Színház

Gyakran merül fel bennem a kérdés még teljesen profi, jól megcsinált, egyébként élvezetes előadás esetén is, hogy egy rendező – főleg, ha nem kortárs szöveghez nyúl – vajon miért éppen a kiválasztott drámát rendezi meg.

Gyakran merül fel bennem a kérdés még teljesen profi, jól megcsinált, egyébként élvezetes előadás esetén is, hogy egy rendező – főleg, ha nem kortárs szöveghez nyúl – vajon miért éppen a kiválasztott drámát rendezi meg. A Trafó és a székesfehérvári Vörösmarty Színház koprodukciójában készült Éhséget nézve viszont egy pillanatig sem kétséges, hogy a rendező Nagy Péter István megszólítja a mai nézőt.

Wass Albert bekerült a Nemzeti alaptantervbe, a délszláv háborús bűnösöket mentegető, sok szempontból vitatható álláspontot képviselő Peter Handke tavaly Nobel-díjat kapott – a több mint száz éve íródott regény ott tükröződik ezekben az eseményekben. Az előadás meg is jeleníti az idős Knut Hamsunt (akit Galkó Balázs alakít, már ez is frappáns ötlet), amint felolvassa Hitlert dicsérő írását. Neki elvben nincs sok köze ahhoz a Knut Hamsunhoz, aki huszonévesen írta meg az alkotással küzdő, pályakezdő író delíriumos nyomorúságát, de persze mi, befogadók hajlamosak vagyunk a Hitlert dicsőítő írásai felől megközelíteni a norvég szerző teljes életművét. Ám Nagy Péter István rendezése azt mutatja meg, hogy minden értelmezés egyszerre érvényes és igaz. Erre semmilyen publicisztika nem képes, csak a művészet. Az előadás vizuálisan is nagyon izgalmas. A Trafó Klub kis színpadján egy multifunkcionális bódét mozgatnak, forgatnak, használnak ki a végletekig a színészek. Az élő filmes effekteknek, az egymásra vetülő képeknek, a kinagyított részleteknek köszönhetően megsokszorozódnak a perspektívák.

Domokos Zsolt ragyogóan oldja meg a főszerep adta nem kis feladatot, és a többiek alakítása harmóniában van a szürreálisan groteszk, a valóságba bele-belekapó játékstílussal. Minden szempontból üde, szellemes és nagy formátumú előadás, szinte szétrobbantja a szűkös stúdiószínházi teret.

Trafó Klub, március 5.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.