Színház

Mit tennél, ha ma meghalnék?

  • - sisso -
  • 2020. április 19.

Színház

A Nézőművészeti Kft. előadását Gergye Krisztián koreográfus rendezte, s mint hagyományosan a társulat történetében, ezúttal is Gyulay Eszter dramaturg járta körül a színpadon a lelki jelenséget, illetve viselkedészavart a Másik Oldal című, a társadalmi toleranciát erősíteni hivatott sorozat részeként.

A Nézőművészeti Kft. előadását Gergye Krisztián koreográfus rendezte, s mint hagyományosan a társulat történetében, ezúttal is Gyulay Eszter dramaturg járta körül a színpadon a lelki jelenséget, illetve viselkedészavart a Másik Oldal című, a társadalmi toleranciát erősíteni hivatott sorozat részeként. Ezúttal az ADHD (Attention Deficit Hyperactivity Disorder), avagy a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar témája került terítékre filmek, dokumentumfilmek és könyvek alapján, neurológus szakértők segítségével.

Sok független társulat dolgozik problémacentrikus produkciókkal jól, viszont a Nézőművészeti mindig innovatív módon tesz kísérletet a jelenségek megértésére, kontextusba helyezésére. Például úgy, hogy egy anamnézist bohóctréfának (a Kalapok című produkció), vagy úgy, mint most, mozdulatművészeti eseménynek öltöztet.

A kiskorában hiperaktívnak diagnosztizált, és édesapja halála után egyre kezelhetetlenebbé váló Eriket Varga Ádám játssza folyamatos turbó üzemmódban, de ügyelve rá, hogy ne tegyen kárt senkiben. Akrobatikus ügyességgel mászik a falra, közlekedik a tér közepén kialakított, két helyszín között hídként szolgáló kifutón. Az intézetből is elbocsátott gyerekével magára hagyott, kitaszított édesanyát Horváth Lili játssza. Figurája képlékeny és mégis szikár, hihetően hajszolja a kétségbeesésbe magát Béres Móni szélsőséges otthonkajelmezeiben. Az empatikus, ám mélyen traumatizált szomszédnőt Simkó Katalin hozza, neki ez már rutin. Katona László több szerepet játszik, de a rendszerszintű erőszakot testesíti meg mindegyiken keresztül. Az előadás az anya és a fiú különös kapcsolatáról szól, illetve arról, hogy milyen mértékben zavar minket egy másik ember puszta létezése is, ha az egy kis kellemetlenséget okoz. A tér nem mindig segít a nézőnek a tájékozódásban, de az előadás jól szerkesztett.

B32 Kultúrtér, február 14.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.