7 kérdés - Vajdai Vilmos

Színház

Ha januárban elhajítunk Pesten egy összegyűrt színházjegyet, akkor komoly sansz van rá, hogy a TÁP Színház vezérét, a Katona József Színház tagját fogjuk eltalálni vele. Egyszer a színész (Dilettánsok), máskor a rendező (Cserenadrág) vagy épp a zenei bedolgozó (A kétfejű fenevad) Vajdait. Az viszont csak nálunk derül ki róla, hogy mit is talál annyira vonzónak a Lego figurákban és a kötelező olvasmányokban.


Fotó: Sióréti Gábor

1. Kitől kérnél autogramot?

Philippe Jarousskytól kértem.

2. Mi a luxuskiadásod?

A gyerekeim kapcsán én is teljesen belebolondultam a Legóba, a minifigurákat szeretem a legjobban, és azokból a legjobbakat megveszem magamnak. Legutoljára egy mexikói zenészfigurát vettem két csörgővel. De van Frankenstein fia figurám is. A minimalizmust nagyon szeretem. De ez azért mégsem luxuskiadás, mert végül a figurákat a gyerekeimnek adom. Luxuskiadás az is, hogy egy-egy TÁP Színház előadás előtt szétküldök kábé háromszáz smst. Luxuskiadás, mert  azt írom, hogy ne jöjjenek, és általában e nélkül is megtelik a ház. De mégsem luxuskiadás, mert ha ebből a háromszázból tízen eljönnek, már behozta az árát. Talán inkább csak luxus-energiakiadás, mert ezeknek az elküldése sok órát vesz igénybe.

3. Harry Potter vagy Háború és béke?

Harry Pottert filmen láttam, bírom. Biztosan el fogom olvasni, amikor a gyerekem oda jut, hogy Pottert olvasson.  A Háború és békére még készülök.  Egy ideje rájöttem, milyen jók is a kötelező olvasmányok, amiket azért nem olvastam el anno, mert kötelezőek voltak. Most olvastam a Feltámadást Tolsztojtól, és egészen lepadlóztam. Úgyhogy magamtól előbb inkább a Béke.

4. Melyik kitalált figuránál érezted leginkább, hogy mintha rólad mintázták volna?

George Clooney. Ő kitalált, nem?

5. Mit tennél, ha nő lehetnél egy napra?

Ha nő lennék egy napra, akkor sokat dugnék, hogy megtudjam – mint Teiresziász –, hogy kinek okoz nagyobb élvezetet a szex, a férfinak vagy a nőnek. És megpróbálnám megfigyelni, hogyan is gondolkodom, hátha sikerül megérteni valamit belőle...

6. Mit töltöttél le utoljára?

Azt nem tudom, de leginkább a mostani kormányt tölteném le a lefolyón az egész politikai elittel együtt, aztán bedugaszolnám, nehogy valahogy visszamásszanak.

7. Kultúrafogyasztóként miről gondoltad legutóbb, hogy ez a legjobb dolog a világon?
Roy Anderson Te, aki élsz című filmjéről. Meg aztán a Watchmen képregénynél éreztem régóta először, hogy ez valami új, ez valami más, valami rendkívüli. Meg Dörner György kinevezéséről. Ja, arról nem.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.