Kevesen vannak, akik nem elégszenek meg azzal, hogy pusztán fölveszik az előadásaikat, hanem megpróbálják újraértelmezni, mit jelenthet a mostani körülmények között a „színházba járás”. A Fröccs azért duplán érdekes, mert bár sok minden hiányzik belőle, ami a színház alapvető komponense (rendezés, dramaturgia, jelmez), mégis fokozottan érvényesül benne a színház színházságának azon kitétele, mely szerint annak közösségi élménynek kell lennie.
A Momentán Társulat 2003 óta tart improvizációs esteket. A közel harminc főből álló összeszokott csapat már mintegy 2400 előadást tudhat maga mögött, 2010 óta Impró névre hallgató, saját színházukban játszanak, az Ó utcában. Több előadásuk fut jelenleg is az online térre szabva, a honlapjukon található kvízjátékot kitöltve azt is megtudhatjuk, hogy nekünk melyik való a leginkább. A január 21-i Fröccs című előadás célkitűzése a koronavírus (vagy bármely más, tetszőleges krízishelyzet) elleni érzelmi vakcina közös kifejlesztése volt. Hogy valóban közös legyen az élmény, kapunk egy linket, ahol nemcsak arra van lehetőségünk, hogy megnézzük az előadást, de az aktív résztvevőivé is válhatunk, hiszen a megtekintőablak mellett ott a chatfunkció, így bárki leírhatja, ami a lelkét nyomja. Ezek a szösszenetek szolgálnak aztán kiindulópontként a társulatnak, az aznapi közönségre szabott forgatókönyvhöz.
A közönség közösségélménye tehát teljesen újszerűen jön létre. Egy időben és egy (online) térben nézzük az előadást (a valóságban persze az ország különböző pontjain ülünk a kanapénkon), miközben a képernyőn egy másik kanapén négy színész a mi problémáinkkal foglalkozik, minket próbál megérteni, a mi történeteinket dolgozza fel. Miáltal a Fröccs inkább hasonlít pszichodráma-foglalkozásra, mint előadásra.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
