Színház

Majdnem hetven színházi szerep van a háta mögött; majdnem elsőként lett "igazi" sztár jó húsz éve a Sohase mondd című dallal. ` volt az első szabadúszó - úgy csinál, mintha a kezében lenne a sorsa. Hétről hétre okos a sokszor buta Heti hetesben - nem fogja otthagyni. Nagyszabású perre készül egy bulvárlap ellen, hogy visszaszerezze a magánélethez, a magántitokhoz, valamint az igazsághoz való jogát - nem csak magáért teszi. Miskolcon Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című darabjának címszerepét játssza - az előadás november 23-án Budapesten is látható. És ide akarom írni ezt is: Hernádi Judit nagyon jó színész.

Sokan kételkedtek benne, hogy a "nagy Madách" árnyékában lehetséges új, minőségi színházat csinálni a "kis Madáchból" egyetlen évad alatt. Sokan kárhoztatták Mácsai Pált, hogy ezért a kétes kimenetelű kísérletért tavaly a vállán vitte be Kerényi Imrét az igazgatói székbe. Nos, a Madách Kamara öles léptekkel, határozottan elindult a megújulás felé - az új előadások is pótszékes házakkal mennek. Közben - sokak számára tán nem is váratlanul - Kerényi is elindult egy úton öles léptekkel és határozottan, ez pedig - mondjuk így - pikáns árnyalatot ad a szakmai bravúrnak.

Nem akarnám már a bevezetőben lelőni, amit alább mondandó vagyok, csak az olvasni lustáknak üzenem vastag betűkkel: mentálhigiénés okokból - a puszta gyönyörről nem is beszélve - ajánlatos mielőbb beverekedni magunkat a Katona József Színház legújabb előadására, a Zsámbéki Gábor rendezte Szent Györgyre.

Ken Kesey interneten át árulja haveri köre nagy pszichedelikus buszozásának több mint 30 év után összevágott és videóra mentett filmfelvételeit. Stephen King megnyitotta új rémregénye kicsiny, elektronikus boltját. A világ Nr 1 könyvvására, az ezúttal lengyelekre fokuszáló Frankfurt különdíjat kreált az e-könyveknek. A most [*****]-nak nevezendő küzdőtéren végkifejletéhez közeledik az első magyar online regénypályázat, a döntőben Garaczi, Majoros és Smiles urak hajráznak. Korrekt szakmai portálja lett a honi filmes és színházi világnak (magyar.film.hu; szinhaz.hu ), hálóhelyre leltek papíron anyagiakkal küzdő kulturális folyóiratok (c3.hu; KonTextus.hu), és lehet keresgélni irodalmi, zenei vagy képzőművészeti vonalon is (bár például sok múzeumi honlap tanulhatna az Uhrin Benedek Fan Clubtól). A Stefanovits-Végh-Kálmánchelyi trió filmje, az uristen@menny.hu óta közhelyesnek hat minden valami@valahol.hu jellegű cím. Nem szeretnék a Gép + narancs rovat felségterületére tolakodni, de innen, a kultúrbunkerből sem lehet nem észlelni a hálózat térhódítását mindenféle művészetekben, lazán ideértve a reklámot is. Ez az @¨© lesz a végső, csa-ak összefogni hát, hajramagyarok@orszagimazs.hu.

Két oldalról is közelíthetünk felé: Susogó ligetek ünnepe is. b) Nemrég adta valamelyik tévé (valamelyik mindig adja) Gothár Péter immár legendásnak minősíthető filmjét, a Megáll az időt, melyben úgyszólván gyerekszínészként főszerepben tündökölt. Máig is Köves Dini figurája ugrik be róla először a kezdőknek. Az alapkérdés tehát adott. Van-e élet Köves után? És milyen az? Pláne nyáron.

A tánc és a has együtt maga az élet, ez vitathatatlan. Idahótól Stock-holmig most ezzel operálnak a testük gyökereit kereső, újranőiesedő, hedonista nők és a feminin férfikisebbség. A hastánc, közismert nevén belly dance, a legdrágább tánckurzusok közé tartozik, mégis hisztérikus a túljelentkezés, sőt újabb iskolákat alapítanak még így, a kimúlófélben lévő ezred hangulatában is. Talán a New Age eljövetele, a kulturális kiábrándulás, a csontkollekciók és a fogyókúra évszázados kínja fölötti diadal vagy az egyszemélyes örömszerzés lehetősége vezérli a megszállottakat. A dolog az elmúlt évben Magyarországon is hihetetlen népszerűségre tett szert.

Többek szerint egyre inkább rendező-színész: Németh Ákos Müller táncosai, Parti Nagy Lajos Mauzóleum, Garaczi László Prédales, Jeles András Szenvedéstörténet című művei után újabb kortárs drámát rendez. Lőrinczy Attila Balta a fejbe című drámája - melyet december 20-án mutatnak be a Kamrában - lényegében a III. Richárd magyar változata. Máté Gáborral többek között a mai magyar kortárs drámairodalomról, a kísérletezés nehézségeiről és a "színészet felesleges voltáról" beszélgettünk.

Bori Erzsébet

A londoni Festival Welfare Service hatvannégy fesztivál szolgáltatásait - program, ellátás, higiénia és egyebek - méricskélte tavalyelőtt, s a mi Szigetünket hozta ki az első helyre. Ezt jó már az elején tisztázni, nem árt a felvezetésben egy kis nemzeti öntudat, büszkeség. (Idén még jobbak leszünk, a program ismeretében ez ugye nem vitás; arccal a kétszázezer látogató felé.) Akadt persze, aki próbálta kicsinálni, továbbá Pepsi lett a neve; Gerendai Károly mindjárt elmondja, miért. Annak, hogy Müller Péterrel kiötölték a dolgot, már három éve, azóta is ő az ügyvezető igazgató.

Óbuda, Hajógyári sziget, augusztus 14-20. Nyolcszáz program, ebből háromszáz zenekar, a többi csendesebb: film, színház, performance, tánc, szabadoskola, báb, sport, gyermek. Azért ugye főleg a zene, s a színpadok neve alapján igen széles körből, még a hazai világsztároknak és a világ világsztároknak épített rockos Nagyszínpadra is ráfér délután a folk, a blues, a dzsessz. Avantgárd, underground a Bahia-színpadon, komoly- és tűzoltózene + dzsemelés a Pesti Est-színpadon, Blues-színpad, Kelta-ír-színpad, Afrika Fesztivál, Lovebarikád technóilag, nem sorolom. Sorolás a MaNcs előző számában, ki se fér, egyfelől. Másfelől meg: mintha már jóval több volna ez a Sziget a fellépőinél. Ebben az évben úgy kelt el nyolcezer hetijegy, hogy még nem volt program. A Sziget a nyár, a hét, mégiscsak, mennyivel patetikusabban hangzik így. És közben meg lehet hallgatni/nézni ezt-azt. Sőt. A sztárzenekarok a költségvetés harminc százalékát viszik haza, ez ötvenmillió forint. Akárhonnan nézzük, nem akárkik. Gyerünk.

Nemzetközi kiállítást, vásárt és konferenciát rendeztek az ifjúsági turizmus itáliai lehetőségeiről Arezzóban. A rendezvényre idegenforgalmi szakemberek mellett a Magyar Narancs is meghívást kapott, egyedüliként a honi "ifjúsági" és "felnőtt" sajtó képviselői közül. Tapasztalatainkat két részben közöljük, a múlt heti volt az első.

Nemzetközi kiállítást, vásárt és konferenciát rendeztek az ifjúsági turizmus itáliai lehetőségeiről Arezzóban. A rendezvényre idegenforgalmi szakemberek mellett a Magyar Narancs is meghívást kapott, egyedüliként a honi "ifjúsági" és "felnőtt" sajtó képviselői közül. Tapasztalatainkat két részben közöljük.

Miért olyan az emberi természet, amilyen? Miért vagyunk letargikus passzivitásunk rabjai? Miért hagyjuk tétlenül, hogy lassan elemeire hulljon körülöttünk a világ? Miért a ha szócska élettörténetünk meghatározója? Miért elválaszthatatlan létezésünk tragikus oldala a komikustól? Egyáltalán: ura-e az ember saját élettörténetének s felelős-e a szabadság lehetőségének elpackázásáért?