Színház

Apokalipszis, de mi végre?

Jobb félni – avagy Egység Kétség Háromság

Színház

A tavaly szeptemberi élő színházi bemutatón még lehet, hogy a darab egyértelmű tanulsága – ti. nem mindegy, hogy karantén idején kivel bútorozunk össze – még nem volt ennyire nyilvánvaló.

Akár úgy is tűnhetett, hogy Kovács Dániel Ambrus rendezése a Fészek Művészklub kupolatermében egyfajta jövendölés az egyre borzalmasabbá váló állapotokról és a fokozódó pánikhangulatról. De azt már akkor is nehéz lehetett meghatározni, hogy ez az alkotás mit is szeretne pontosan elmondani a stabilitásukat vesztett emberekről. Mára sem lett könnyebb.

Az előadás fiktív helyszíne is a Fészek Klub kupolaterme egy világjárvány kellős közepén: a 20. század elejéről ránk maradt épület elegánsan díszített termét biztonsági okokból, hatalmas nejlonleplek takarják. Így tünteti el a félelem a történelmünket és a kultúránkat, sugallja a díszlet, a kinti világról kizárólag az elgyötört, tépázott idegrendszerű szereplőktől értesülünk.

Az öt szereplő egyike, Martinkovics Máté alufóliaruhás rettegője az 5G magasabb frekvenciájú sugárzásának, és lelkes hívője-terjesztője számtalan összeesküvés-elméletnek. A másik egy takarítás- és fertőtlenítésmániás kényszerbeteg (Ballér Bianka), aki tökéletesen beleőrült a rettegésbe. A harmadik egy frissen elvált ötvenes férfi, aki nem mellesleg magyar őstörténeti konteóhívő (Vizi Dávid), és aki szabadidejében bitcoinnal kereskedik. A negyedik egy apakomplexusokkal küzdő pszichopata (Lestyán Attila). Csak egy furcsán normális alak van itt, aki folyton az érte természetesen soha el nem jövő pasijára vár (Messaoudi Emina). Ezt a várakozást is lehetne természetesen szerelmi őrületnek vagy párkapcsolat-függőségnek nevezni, mégis, a lány rögeszmés vágyakozása egy teljesen átlagos igénynek hat a vele együtt dekkoló félőrültek között.

 
Fotó: Dávid Attila

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.