rés a présen

„Az üres tértől az üres térig”

Goda Gábor rendező

  • rés a présen
  • 2021. március 24.

Színház

Az Artus Stúdió alapítójával beszélgettünk

rés a présen: Mikor született a Kérész Művek című előadás-sorozat ötlete?

Goda Gábor: 2010-ben az Artus Stúdióban is meg volt hirdetve a Színházak Éjszakája. Nem volt időnk felkészülni az alkalomra, de az utolsó pillanatban arra jutottunk, hogy a kiállítótérben fogadjuk a látogatókat, ahol kötetlenül tudunk velük beszélgetni, borozni és majd közben performance-okkal lepjük meg őket váratlanul. Egy napunk volt az egészet kitalálni. Így régebbi előadásokból kimentett képekkel és az éppen folyó próbákból merített akciókkal készültünk, de aztán születtek friss jelenetek az utolsó pillanatban is. Az este végül annyira jól sikerült, hogy kipróbáltuk később is, hogy mi születik így, egynapos intenzív alkotófolyamat során. Ebben az évben készültünk az Ulysses nappalija című előadásunkra, amelyben Leopold Blum egy nap alatt bejárja Dublint, és ezzel egy időben volt a Pilisben az a 24 órás forgásom is, amiből az Egy nap fordulat született. Az kezdett foglalkoztatni, hogyan tehetünk egyetlen napot igazán tartalmassá, mintha csupán egynapnyi lenne az egész életünk, amennyi egy kérészé.

rap: Hogyan készül most egy Kérész-előadás? 

GG: A társulat tagjaival egy megadott témára egy nap alatt hozunk létre egy egyszeri performance-eseményt az üres tértől az üres térig. Nincs színpad, nincs nézőtér, kávéházi helyzetben vannak a nézők, és eközben történnek különböző akciók körülöttük, illetve bárhol a gyár területén. A néző mindenféle műfajú performance-okat lát az este során, de a Kérész Művek valójában az egész napos alkotófolyamatról szól. Amikor reggel találkozunk, üres a tér, napközben megalkotjuk a jeleneteket, és este a nézőkkel kel életre az egész folyamat. Előadás után beszélgetünk, majd elpakolunk, újra üres a tér, így ér véget a nap. Minden szereplő alkotó, és a meghatározott témára a saját nézőpontjából hozza létre a saját alkotását, és teszi hozzá az egészhez. Mint minden szertartásnak, színháznak, ennek is megvan a formája, ami egyre jobban tisztul.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”