„Mi nem vagyunk államilag támogatott színház, habár nagyon szeretnénk azzá válni”

Színház

Pintér Tibor operett-, rockopera- és musicalelemeket vegyítő lovas színháza uniós fejlesztési, illetve állami kulturális forrásokból is igyekszik felébreszteni a magyarságba kódolt lovas ösztönöket. Csakúgy, mint a kormány lovas programja.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. február 18-i számában jelent meg.  Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

A magyar lovas színház és a trendet meglovagló színész-celeb-lószínházi szakelem, Pintér Tibor történetét a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) háza táján kezdjük: a miniszteri keretből kiemelkedő lókulturális támogatást kapott ugyanis decemberben Izsák városa és az ott bemutatandó Szent László, a táltoskirály című lovas történelmi rockopera. A Nemzeti Lovas Színház és Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője közös decemberi sajtótájékoztatóján azonban már nem táltos, hanem lovagkirályról, nem történelmi, hanem népi rockoperáról, nem NKA-pénzről, hanem kimondottan az Emmi és a Magyarságkutató Intézet (MKI) támogatásáról volt szó. Kásler elmondta: „Szent László hitelesítette Szent István művét, a kereszténységet benne ismerte meg a magyarság, mert ő testesítette meg a magyarság ősi hagyományait, a vitézséget, a nemességet, a szakralitást, amelyet nagy fejedelem­ősei képviseltek itt a földön.” A miniszter szerint a mű feladata „ezt a spiritualitást, ezt az életet, ezt az életfelfogást” bemutatni. Álláspontjával nincs egyedül, hisz’ Pintér szerint is Szent László testesíti meg „azt az értékrendet, amit a mai generációknak is meg kell ismerniük”.

A sajtótájékoztatón a Nemzeti Lovas Színház állandó partnere, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, Horváth-Lugossy Gábor is részt vett, kifejtve, hogy az MKI felel a darab „történelmi hitelességéért”. Emlékeztetőül: Horváth-Lugossyt – aki ügyvédként régi fideszes háttérember, az irredenta alternatív történelem és Raffay Ernő rajongójaként pedig Szakács Árpád harcostársa és kollégája –

Kásler a Központi Statisztikai Hivatal műszaki és üzemeltetési osztályáról emelte ki és tette meg tavaly az egymilliárd forintot meghaladó éves állami juttatásból gazdálkodó MKI főigazgatójának.

(Az MKI működéséről lásd múlt heti remek cikkünket: Tonuzóba sírja, 2021. február 11. – a szerk.) Pintérék eredetileg júniusi ősbemutatót ígértek Izsákon, de a város honlapján erről egyelőre nincs tájékoztatás. A Nemzeti Lovas Színház áprilisi, a Kincsem Parkban tartandó „előpremierjére” viszont már kaphatók a jegyek…

Miért Izsák?

A mintegy hatezres Izsák a december 31-én váratlanul elhunyt Mondok József birodalma volt, aki egy év kihagyással 1998 óta vezette a települést a Fidesz által támogatott polgármesterként, emellett a családja benzinkutat, trafikot üzemeltetett, és földjeik is voltak a környéken. Mondok lószeretete a rendszerváltás idejére nyúlik vissza, akkoriban az elsők között alapított lipicai magánménest. A 2010-es években a CBA-s Lázár Vilmos közeli barátja, s a Lázár elnökölte Magyar Lovas Szövetség alelnöke volt. De vadászni is szeretett, ő volt a Hubertus Vadásztársaság vadászmestere. A 168 Óra egy 2017-es cikke szerint ügyesen happolta el egy kecskeméti lovarda elől az államilag támogatott lovas oktatási programot. A polgármester 2017-ben azzal került a hírekbe, hogy egy vadászházra elköltött 35 milliós uniós forrást a Miniszterelnökség szerint vissza kell fizetnie, mert a családja magáncélra használta a házat. A 444.hu riportja szerint a helyiek erre úgy hivatkoznak, hogy „Mondok minisztereket vadásztatott”. A januári nem jogerős ítélet szerint Mondokék nem követtek el szabálytalanságot, az ügyészség fellebbezett.

Januári temetésén Lázár Vilmos mellett a térség fideszes országgyűlési képviselője és régi támogatója, Lezsák Sándor beszélt. Lezsák volt a 2010-es évek elején a kormányzati lovas program kezdeményezője, lovas klubot is alapított az Országgyűlésben, Lázár vezetésével. Lezsák már akkor azt mondta, lovas reneszánsz van születőben Magyarországon. Népfőiskoláján, Lakitelken többféle lovas program kapott helyet az elmúlt években, de képeztek itt lovas polgárőröket is. Egyébként Lezsák fia, Lezsák Levente lovas kaszkadőr és idomár visszatérő munkatárs Pintér lovas színházában.

 

Árpád, Dózsa, Jimmy

A 47 éves Pintér Tibor egy Blikk-interjú tanúsága szerint már gyerekkorában sok „nagy művészt, sztárt, kortárs költőt” ismerhetett meg személyesen, a Bakony Műveknél népművelő anyja és a Veszprémi Művelődési Ház kulturális osztályát vezető apja gyakran küldte színjátszó és versmondó táborokba. A szülei alapvetően hegedűművésznek szánták, lószeretete mégis a pápai állategészségügyi technikumba vezette. Ezekben az években „a magányos lovas és az extrovertált művész” viaskodott benne. Később a Színház- és Filmművészeti Egyetem operett-musical szakán Szinetár Miklós osztályában aztán „elfogadták egomániáját”, mert „tudták, hogy a könnyen zavarba eső vidéki kissrácot” kompenzálja.

Az egyetem után a veszprémi színházban kapott szerepeket, de játszott egyebek közt a Budapesti Operettszínházban és a Miskolci Nemzeti Színházban is. A kétezres években a budapesti Moulin Rouge házigazdájaként revüelőadásokat is konferált, 2006 és 2012 között a komáromi Magyar Lovas Színház színésze-rendezője, majd művészeti vezetője volt. A Sziget Színházat 2002-ben alapította meg Szigetszentmiklóson, az utazó színháznak jelenleg is igazgatója, de a társulatot és kreatív energiáit mostanra teljesen felszívta a 2013-ban általa alapított saját lovas színháza. Ahogy egy 2017-es igazgatói blogbejegyzésben jelezte: a Sziget Színház lényegében feloldódott a Nemzeti Lovas Színházban.

Pintért saját bevallása szerint nem zavarja, ha ripacsnak tartják: „Ha érdekelt volna, akkor most egy színház alkalmazottja vagyok, nem a tulajdonosa.” A Celeb vagyok, ments ki innen! című műsorban elvállalt szerepéről így nyilatkozott a Blikknek: „Míg nem vagyok egy hivatalos, állami közeggel megtámogatott és megválasztott színház-igazgatócska, addig kénytelen vagyok magamnak megteremteni a forrásokat.

A Nemzeti Lovas Színházat nekem kell eladni, az én arcom és lényem a marketingünk.”

A jelenleg több mint egy tucat lóból és több tucat színészből álló társulat a Színház folyóirat cikke szerint megalakulása óta tudatosan vállalja a népszínház szerepét, és hamar el is találta a nemzeti identitás szívcsakráját: meghatározó darabjuk a 2011-es, Pintér rendezésében bemutatott Honfoglalás, amelyben „a legerősebb motívum természetesen a lovas nemzet öntudatának erősítése”. A lap szakírója szerint ezért „a jelként, szimbólumként használt” állatok „mozgó lószobroknak, mobil lóreprezentációknak” hatnak.

Repertoáron a Honfoglalással, a Dózsa György, a nép fiával vagy Az igazságos Mátyással, Pintér színháza az Élet és Irodalom színi­kritikusa szerint „egy magát lovas nemzeti múlttal meghatározó nép esetében minden szórakoztató jellegével együtt is politikus vállalkozás”. A Pintér írta és a főszereplésével színre vitt Jimmy – a király legenda című, kivételesen ló nélküli musicalt 2018-ban György Péter is a hiteles és igaz populáris kultúra megtestesítőjeként méltatta, hozzátéve, hogy az előadás „félreérthetetlenül” boldoggá tette közönségét. Mindenesetre a Nemzeti Lovas Színházban jelenleg repertoáron van a Honfoglalás – csúcspontján a lóháton énekelt Kell még egy szóval –, a Szilaj című vadnyugati családi musical, illetve a Kerényi Miklós Gábor rendezte, magáról a lovas színház műfajáról szóló Demjén-musical, A szabadság vándorai, amelynek bajai bemutatójába 8 millió forinttal szállt be az Emmi tavaly. De turnéztatják a Marica grófnőt és a Rózsa Sándort, míg korábban a Csárdáskirálynőt, a Zorrót és a Hungalórum című show-műsort is sikerrel játszották. Saját állításuk szerint az ország 30 legnépszerűbb színháza között vannak. A színház egyik szpotja szerint előadásaikban „a szabad idomítás misztikuma, a trükklovaglás hátborzongatása, a díjlovaglás kecsessége és a díjugratás magasiskolája keveredik”, de máshol Pintér egyszerűbben fogalmaz: az általuk képviselt show-lovaglás a cirkuszművészet és a színházművészet között képez különleges hidat.

Színház - Honfoglalás

 
A táltos szerepében (Honfoglalás, RAM Colosseum, 2012) Fotó: MTI/Kovács Attila
 

Egyébként a lovak cirkuszi és színházi show-elemeket vegyítő jelenlétének megvan az előzménye: a 18. század második felétől a 19. század végéig nyugati nagyvárosokban hódító tömegszórakoztatási forma, a „hippodráma”. A kortárs cirkuszos-színházas világban is van egy-két lovas színházi produkció. Ahogy arra Rosner Krisztina is felhívta a figyelmet a Színházban: a francia Bartabas által alapított Zingaro például a cirkuszi elemeket a költői színház formanyelvével ötvözi, éppen azért, hogy lebontsa a lovakhoz kapcsolódó hagyományos „retorikus” sztereotípiákat – vagyis éppen a hatalmi pozíciót, alá-fölérendelt viszonyokat, az emberi hősiesség nemes és drámai alakzatait felerősítő lóhasználatot, ami Pintér lovas színházának sajátja. Nála a drámai csúcspontokon az énekessel a hátukon szinte vágtató, felágaskodó vagy éppen elfekvő ló kötelező elem, a hátas a hőst megemelő biodíszlet. Pintér szerint komoly drámai potenciál rejlik a lovakban és saját színészi képességeiben is, erről árulkodik a Nemzeti Lovas Színház YouTube-videója, amelyben a színész Kosztolányi Akarsz-e játszani című versét szavalja el egy lónak.

Magyar gyerek alá magyar lovat

A színész-producer már a kezdetekkor leszögezte: „Mi nem vagyunk államilag támogatott színház, habár nagyon szeretnénk azzá válni.” Szerinte a társulatuk

„érdemes arra, hogy regisztrált színház lehessen, hiszen, amit képviselünk, az egy fantasztikus üzenet, és lovas nemzetként itt Európa szívében bizony van ereje és mondanivalója”,

a „produkcióink minősége és üzenete” azt mutatja fel, hogy „ez a kis ország méltán lehet híres”.

Úgy tűnik, kérései meghallgatásra találtak. Noha 2015-ben az akkor még Pintér képviselte Szigetszentmiklósi Sziget Színház Művészeti Egyesületet mindösszesen 200 ezer forinttal támogatta meg saját keretéből a polgármester, 2019-re az egyesület – Bencze Sándor Lajos, Pintér egyik régi színésze képviseletében – már egy közel százmilliós uniós pályázatot húzott be a Széchenyi 2020-programon keresztül: két év alatt 99,6 millió forintot költhettek el „színházi fejlesztések a kultúraterjesztés szolgálatában” címszó alatt. Az egyesület pénzügyi beszámolója szerint az összegből munkabéreket, díszletvásárlást, óriásplakát-kampányt fedeztek, és bár ezt egyértelműen nem mondják ki, de az egyesület tevékenysége minden jel szerint a Nemzeti Lovas Színházhoz kötődik. A támogatásról a színház be is számol a honlapján.

Az egyesület beszámolója szerint még két cégtől érkeztek támogató milliók: 2019-ben az Operettisima Nonprofit Közhasznú Kft. 20 millióval szállt be az egyesület költségeibe – a kft. ügyvezetője az a Vadász Dániel, aki a Virtuózok című közmédiás tehetségkutató producereként ismert a szakmában, de ő hozta tető alá a Fidesz-közeli humoristaként számon tartott Nacsa Olivérrel a Budavári Palotakoncerteket is. Az Equus Produkció Nonprofit Közhasznú Kft. pedig 8,2 millióval támogatta az egyesületet, pontosabban a Kincsem-előadást – a bizalom nem meglepő, hiszen az Equus ügyvezetője Pintér Tibor. A 12 fős Equus cég a nettó árbevételét 2017 és 2019 között 5 millió forintról 159 millióra tornázta fel. 2019-ben 6 milliós adózott eredménye mellett egyébként fel-feltűnik az Emmi előadó-művészeti szervezeteknek adott többlettámogatási listáin is: 2020 szeptemberében 7 milliót, májusban 30 millió forintot ítélt meg számára a kulturális államtitkár. Ugyanakkor nem Pintér az egyetlen lovas színházas producer, aki sikerrel pályázik állami forrásokra: különböző lovas show-kra és lovas színházakra az Emmi összesen úgy 300 millió forintot osztott szét hat szervezet között 2020 májusában: a zenés-táncos show-kat és lovasbemutatókat gyártó Auditórium Hungaricum Elő̋adó́-mű̋vé́szeti Közhasznú́ Nonprofit Kft. 50 millió, a Pintérék állandó játszóhelyeként működő mórahalmi Patkó Lovas és Szabadtéri Színházhoz kapcsolódó Móranet Mórahalmi Szolgá́ltató Nonprofit Kö̈zhasznú Kft. 40 millió, az orfűi székhelyű Moravetz Produkció́ Kö̈zhasznú́ Nonprofit Bt. 10 millió forintot kapott „lovas színházak működésének támogatása” címszó alatt, de 150 milliót húzott be a Lovas Show Kft. is a Nemzeti Vágtára. A minisztérium egy másik döntésével 50 millió forinttal támogatta meg a Felvidéki Nemzeti Lovassport Egyesületet, hogy létrehozza a Felvidéki Lovas Színházat a dunatőkési Czajlik Ranchen, amelynek megnyitójára a Pintér-társulat vitte el az Egy vérből valók vagyunk című darabját a Trianon-emlék­év alkalmából.

Pintér tehát már kormányzati támogatás mellett dolgozhat célján, vagyis azon, hogy a „legújabb generációkban” feltámassza „a lovas öntudatot”, ami „a magyarságban mélyen kódolva még ma is létezik”. A színész-producer hitvallása egyben kiemelt kormányzati program is: a 2012-re visszanyúló, de még mindig futó Kincsem Nemzeti Lovas Program miniszteri biztosa, Dallos Gyula ugyanezen munkálkodik, munkájának gyümölcse a többi közt az évi mintegy ezer lovas rendezvény az országban. Ahogy egy friss interjúban fogalmazott: „legyen a lovarda a vidék tornaterme: Ausztriában minden gyerek síel. A magyar gyerekek meg lovagoljanak! (…) Szerencsére a magyar kormány az utóbbi tíz esztendőben komolyan elkötelezett a lovas élet mellett, így remélhetjük, hogy a lovaglás széles körű iskolai elterjedésének sem lesz akadálya. Nekünk, magyaroknak sorsközösségünk van a lóval, ne felejtsük el, hogy eddigi egyetlen osztatlan sikertörténetünket, a honfoglalást is lóháton tettük meg.”

A Szabadság vándorai című musical próbája a Kincsem Parkban

 
Próba közben (A Szabadság vándorai, Kincsem Park, 2019) Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
 

 

Fényhozó, ló

A mostanra a Magyar Művészeti Akadémiával összeboronált és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) alá betolt NKA hosszú évek gyakorlatát követve biztosítja, hogy a mindenkori elnök, vagyis a kulturális miniszter az NKA költségvetésének jelentős része felett diszponálhat miniszteri támogatás formájában. Így esett, hogy Kásler Miklós 2020 decemberében 54 millió forint támogatás kiutalásáról döntött Izsák város önkormányzatának a „Szent László, a táltoskirály történelmi rockopera megvalósítására”. A bő 50 tételes listán ez a támogatás a második legnagyobb összeg, de mielőtt rátérünk a részletekre, szemezgessünk a miniszter decemberi támogatottjai közül. Nagykanizsa korábbi fideszes polgármestere, Törőcsik Pál például 12 millió forintért dolgozhatja ki a „magyar ethnofitness edzésformát”, amely a magyar néptánc és a fitnesz mozgásformáit vegyíti, hogy az ötletgazda reményei szerint a későbbiekben azt alternatív tananyagként az iskolákba, óvodákba is bevigyék. Toót-Holló Tamás író és Magyar Nemzet-főszerkesztő korábban 12, most plusz 22 millió forintot kapott az Aranyhajú hármasok elnevezésű, nemzeti identitást erősítő mítoszrekonstrukciós projektjére, egy népmesetöredékekre épülő zenés színpadi műre. A szerző a 24.hu-nak adott nyilatkozatában azt mondja, hogy a művel a „ránk maradt ősi magyar mítoszt, a magyarság számára a Fényt elhozó és árnyékos időkben mindig visszahozó aranyhajú” gyermekek „egyfajta magyar evangéliumnak is beillő üdvtörténetét” alkotja meg. A támogatásból a mítoszrekonstrukció népszerűsítésére és kommunikációjára, valamint A szellemi honvédelem aranykori fényben című tanulmánykötet újrakiadására is jut pénz.

És ha már magyar történelem: a Magyarságkutató Intézettel (MKI) közösen megvalósult, a pozsonyi csatát fel-, pontosabban átdolgozó animációjával híres-hírhedtté vált Hyperion Interaktív Oktatásfejlesztő Kft. 30 millióból készítheti el A honfoglalás kora című ismeretterjesztő filmsorozatát. Kásler decemberi keretéből mindezen felül még 64 millió forint ment a nemzeti lókultúrára: 10 millió forinttal támogatta például a Szilvásváradi Állami Ménesgazdaságot, hogy az a maga pompájában rendezhesse meg a „2021-es nemzetközi lovas történelmi gálát”; erről annyit lehet tudni, hogy a nagyszabású rendezvényt eredetileg tavaly nyárra tervezték, de elmaradt a koronavírus miatt. A mint­egy 1600 fős településen működő ménesgazdaságnak egyébként azért is jönnek jól a kulturális célú állami források, mert az ingyenesen látogatható fogathajtó versenyek és egyéb lovas események mellett meg kell tölteniük programokkal a Mészáros & Mészáros Kft. által az eredetileg tervezett költségek többszöröséért, 6,8 milliárd forintért felhúzott Lipicai Lovasközpont 6500 férőhelyes arénáját, ráadásul az Átlátszó által kikért adatok szerint a ménesgazdaság 31 millió forint veszteséggel zárta a 2019-es évet. A portál szerint a lovarda megnyitása óta a 29 színházi előadásra és lovasbemutatóra összesen 2500-an vettek jegyet – ez 86 néző előadásonként.

Neked ajánljuk