Tánc

Batarita: Lüktetésed

  • Sisso
  • 2020. november 1.

Színház

Az eredetileg Tokióban készült, butoh ihletésű táncdarab kétéves nemzetközi körút után – ezúttal Berlinből – ismét Budapestre érkezett (bár a butoh nálunk teljesen a perifériára szorult, s Bata is inkább a világot járja). Húsz éve, amikor a táncos-koreográfus a nyugati táncstílusokkal szembeforduló japán avantgárd irányzat tanulmányozásával kezdett el foglalkozni, első előadását egy nő megerőszakolásáról akarta elkészíteni. Akkor azt tanácsolták neki, ez túl sok, felejtse el. Ugyanilyen „túl sok” volt 2018-ban a mostani előadás eredeti címe is. A női szexualitást tematizáló szóló címe ugyanis Pulsing fluids, azaz Lüktető nedvek volt, de ezt sem akkor, se most nem fogadták el a hazai kortárs tánc templomában.

A Lüktetésed a test és a szellem állapotainak változásairól szól. Váltakozó ritmusú, folyamatos mozgással, átöltözésekkel, Xrc Kovács Balázs szürreális zenéivel és Hornyák Isty hasonló igényű jelmezei­vel érzékeltetve az átalakulásokat. A fejjel lefelé partra vetett, csillámló sellőtől a diszkóba vágyó háziasszonyon át a szerelemre sóvárgó, melléből piros pamacsokat lövellő virtuális babáig számos figura vonul fel a színen, s vedlik át egymásba a díszletet alkotó fényoszlopok és csillogó tárgyak között.

A látvány lebilincselő, de a nő test megnyilvánulásai mégsem lépik át a ma már elvárt kortárs határt, a ciklikus áramlások, a démonok árnyékba húzódása nem válik végzetesen drámaivá. Ennek ellenére van ereje a táncnak, hiszen – a butoh szabályai szerint – úgyis a végtelenben szublimálódnak az energiák.

Nemzeti Táncszínház, szeptember 22.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.