„Bízom a folytatásban” – Kerényi Miklós Gábor az Operettszínház jövőjéről

Színház

Januártól állami kézbe kerül a Budapesti Operettszínház. Az igazgatói megbízásra a közelmúltban kiírtak egy pályázatot, amit viszont eredménytelenné nyilvánítottak. Kerényi szerint minden a legnagyobb rendben van így.

magyarnarancs.hu: Január 31-től állami fenntartású lesz a Budapesti Operettszínház. Miben látja ennek az okát?

Kerényi Miklós Gábor: Körülbelül 8-10 éve dolgozunk azon, hogy a Budapesti Operettszínház városiból állami fenntartású intézmény legyen. A váltásnak tulajdonképpen az az oka, hogy ez egy nagyon nagy színház. Az Állami Operaház után ez a második legnagyobb létszámú színház az országban, önálló nagy szimfonikus zenekarral, nagy énekkarral, balettkarral, musicalegyüttessel és sok-sok szólistával. Olyan műfajstruktúrában játszunk, amelyben az a feladatunk, hogy elsősorban klasszikus magyar operetteket, másrészt pedig új magyar zenés darabokat mutassunk be. Ezen kívül számos irodalmi alapú musicalt is játszunk, mint például a Rómeó és Júlia vagy az Elfújta a szél. Azt gondolom, hogy mindezzel kiemelkedő magyar kulturális értéket képviselünk, amely most már olyan típusú támogatást igényel, amely közelebb áll az államhoz.

magyarnarancs.hu: Azt mondja, hogy már hosszú évek óta szeretnék elérni, hogy az intézmény állami kezelésbe kerüljön. Most mi változott?

KMG: Az új előadó-művészeti törvény keretén belül a Budapesti Operettszínház nemzeti kategóriába került. Innentől kezdve egyértelmű volt, hogy az intézmény munkáját az állam kiemelt feladatként kezelje. Az elmúlt hétvégén öt előadást játszottunk Zürichben egy 1200 fős teremben, a Szépség és a szörnyeteg című musicalből, német nyelven. Ugyanígy öt előadást teljesítettünk azon a hétvégén, az 1600 fős tel-avivi operaházban, a Csárdáskirálynővel. Mindezek mellett Budapesten szintén öt előadást tartottunk 900 néző előtt Az elfújta a szélből. Azt mondhatjuk, hogy az elmúlt két hétben hatvanezer néző előtt játszottunk. Ez nagyon nagy siker Magyarországnak is. Ezekkel a számokkal a hátunk mögött nem kérdés, hogy a munkánk már túlnőtt a városi fenntartáson.

false

 

Fotó: Simonyi Balázs


magyarnarancs.hu: Az Operettszínház igazgatására kiírt pályázaton önnel együtt négyen indultak. A pályázatot azonban eredménytelenné nyilvánította a Fővárosi Közgyűlés, pedig a szakmai bizottság szavazatai alapján ön nyert volna. Tud valamit a döntés hátteréről?

KMG: Igazából nehéz erre választ adni. Úgy érzi magát az ember, mint aki elindult egy versenyen, amit meg is nyert, de aztán közlik vele, hogy ezt a versenyt nem most kellett volna megtartani.

magyarnarancs.hu: Ezt hogy érti?

KMG: A pályázatba ugyan beleírták, hogy tekintettel az új helyzetre, vagyis az állami átvételre, a miniszternek nagyobb beleszólási joga lesz a kinevezéssel kapcsolatban, hiszen több delegáltat küldhet. Ennek ellenére a minisztérium, illetve a főváros mégis úgy érezte, hogy nem lenne helyes, ha az intézmény élére valakit kineveznének, hiszen fenn kell tartani a lehetőséget az átvétel után az új fenntartónak, hogy átgondolja azt, hogy mit akar kezdeni a színházzal.

magyarnarancs.hu: De akkor miért hirdettek pályázatot?

KMG: Az előadó-művészeti törvény miatt kellett meghirdetni ezt a pályázatot.

magyarnaracs.hu: Érte szakmai bírálat a pályázatát?

KMG: Nem. Azt gondolom, hogy egy teljesen értékelhető ötéves tervet nyújtottam be. Az általam eddig vezetett színház egy nagyon komoly külföldi és belföldi sikersorozaton van túl, minden szempontból felszálló ágban van, művészileg-gazdaságilag nagyon jól működik, nem beszélve arról, hogy a magyar operett a színházi műfajok közül egyedüliként „hungarikum” minősítést kapott, amiben valószínűleg szintén döntő szerepet játszottunk, és nagyon jól működik. Úgy érzem, hogy egy megítélhető pályázatot adtam be, de a döntéshozók nem így gondolták.

magyarnarancs.hu: Mi lesz január 31-e után? Van tudomása arról, hogy ki lesz az utóda?

KMG: Nagyon remélem, hogy én leszek az intézmény igazgatója ezután is. Úgy hiszem, hogy a Budapesti Operettszínház fenntartói szempontból jó kezekbe került, és az utóbbi napok tárgyalásai meg is nyugtattak efelől. Komoly felelősséget érzek a társulatért, a műfajért, és az eddig elért sikerekért. Részleteket nem tudok, de elképzelhető, hogy meghosszabbítják a vezetői megbízásomat, de természetesen indulni fogok egy új pályázaton is. A sikerek mellett annyi kötelezettség, gond és probléma merül fel egy ilyen színháznál, hogy nem hiszem, hogy valaki a jelenlegi helyzetben szerencsés döntésnek gondolná az igazgatóváltást. Bízom a folytatásban.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.