Bodolay Géza veszi át az SZFE Színházművészeti Intézetének vezetését

  • narancs.hu/HVG
  • 2020. november 26.

Színház

Az új intézetvezető elmondta, nem ő fogja pacifikálni az SZFE-n kialakult helyzetet.

A HVG írta meg csütörtök délután, hogy Bodolay Géza, a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója, Jászai Mari-díjas rendező lesz a Színház és Filmművészeti Egyetem Színházművészeti Intézetének új vezetője. A korábbi vezető, Bagossy László, akit 2018 januárjában neveztek ki, az SZFE alapítványi átalakulása és autonómiájának korlátozása elleni tiltakozásul 2020. augusztus 31-én lemondott.

Bagossy akkor úgy fogalmazott: „A hatalom emberei ma már házról házra járnak - bárkit, aki nem tetszik nekik, kirángathatják az intézményeiből, épületeiből, üzleteiből.”

A HVG értesülését mind az egyetem, mind Bodolay Géza megerősítette, és elmondták, hogy az új intézetvezető már alá is írta az egy évre szóló szerződést.

Bodolay Géza 1975 és 1981 között Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult magyar–összehasonlító irodalomtörténet–művészettörténet szakon, 1984-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán, 2003-ban színházművészetből művészdoktori fokozatot szerzett ugyancsak az SZFE-n.

A főiskola után 1984–1989 között a Szegedi Nemzeti Színház, 1989–1992 között a kecskeméti Katona József Színház, 1992–1998 között a Nemzeti Színház rendezője volt. 1998–2008 között a kecskeméti Katona József Színház igazgató-főrendezőjeként, ezt követően 2009-2018 között a Szegedi Nemzeti Színház főrendezőjeként dolgozott. Tanított a József Attila Tudományegyetemen, a Nemzeti Színiakadémián, és óraadóként dolgozott a Károli Gáspár Református Egyetemen, illetve kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen is.

A HVG megkeresésére kinevezése kapcsán úgy fogalmazott: „a helyzetet szerencsére nem nekem kell pacifikálni, hanem a békétleneknek egymással, az én feladatom ugyanaz lesz, mint kiváló elődeimé: az egykori színházi 'tanszak' – a bolognai rendszer óta: 'intézet' megszervezése és vezetése”.

A rendezővel 2013-ban, a Dörner György-féle Újszínházbeli rendezése után a Magyar Narancs is készített interjút.

Mit keres Bodolay Géza az Újszínházban? - Interjú a rendezővel

Bár neve szerepelt Dörner György botrányos pályázatában, akkor az igazgató nem kereste meg. Bodolay nyílt levélben tiltakozott, hogy nevét összemossák a pályázat szövegével, most mégis Móricz-rendezésével kezdik az évadot a Paulay Ede utcában. Több levélváltásban készült interjúnkban megpróbáltuk megtudni, hogy is van ez.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.