Tánc

Bozsik Yvette Társulat: Préda

  • Sisso
  • 2013. október 26.

Színház

A hálószoba felől közelítünk a történethez, préda benne minden nő és vadász minden férfi. A prédák ügyesek, letáncolják egymást, különös tekintettel Valencia James afrobalettszólójára, amely a darab kiemelkedő teljesítménye.

A férfiak közül a színészi játék és a jelenlét miatt Vati Tamás a szerető és pusztító férfi képében fészkeli be magát a nézői fantáziába. Halott táncosnőt élesztget tánccal egy hosszú és ütős jelenetben, és ekkor eszünkbe jut a pusztítás és az építkezés, a kultúraféltés, a harmónia, a béke utáni vágy. Mitikus történetek emlékképei merülnek fel, a halálra táncoltatott lány balladájától kezdve Kőműves Kelemenné történetén és uralkodónők nagy tragédiáin át a Tibeti halottaskönyvig. A díszletként szolgáló, belülről megvilágított téglalapok pedig rendre megkönnyítik a gondolkodást. Franciaágy, ravatal, városfal, gumiszoba, mentális gát, dominó, kártyavár - élő díszlet épül belőlük, amelyet a táncosok mozgatnak.

Jean-Philippe Heritier svájci zeneszerző nem először szerzett Bozsik Yvette-nek zenét. Jól érzékelhető, hogy a koreográfia és a zene szinte együtt alakult véglegessé. Juristovszky Sosa jelmezei vadak és viharvertek, ám vannak annyira szerények, hogy szépségüket a viselőik teszik teljessé. A megbékélés, a visszatérés koreográfiája ez, tehát semmi korszakalkotó. Horváth Juditnak a színház kerengőjében látható fekete-fehér fotói viszont egészen plasztikusan megmutatják a húszéves társulat és a koreográfus mögött lévő munka kemény és szép, igazán emberi arcait.

Nemzeti Táncszínház, szeptember 18.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.