Színházi melléklet - rés a présen

A 190. évad

Kiss Csaba, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója

  • rés a présen
  • 2013. október 20.

Színház

rés a présen: Hogyan vetted át tavaly a színházat, mik voltak a fő rövid távú terveid, és mi az, ami megvalósult?

Kiss Csaba: Az artisták halálugrásnak nevezik ezt a mutatványt. Az igazgatóválasztás zaklatott, fűtött légkörében nem is gondoltam bele, hogy egy háromtagozatos, több mint 300 alkalmazottal dolgozó, több mint 1 milliárd forintos költségvetésű intézmény vezetése nem hasonlítható korábbi színházi tapasztalataimhoz. A kijózanodás utáni első és legfontosabb tervünk - a művészeti tanácscsal együtt - az új társulat felépítése, erős, karakteres repertoár kialakítása és a közönség bizalmának megnyerése volt.

rap: Van-e olyan darab, ami az előző érából repertoáron van még, és sikeres?

KCS: Gyakorlatilag nulláról indultunk, hiszen egyeztetési, illetve anyagi nehézségek miatt egyetlen darabot sem tudtam műsoron tartani az előző korszak produkciói közül. Három nyári előbemutatóval indultunk, és fél év alatt igen feszített tempóban, az új társulat minden tagját megmozgató próbafolyamattal december elsejéig tíz premiert tartottunk. A nézők örömmel fogadták a sokkal nyitottabb, dinamikusabb, gazdagabb színházi szemléletet, jegy- és bérleteladásaink jelentősen emelkedtek. A tavalyi évadot több mint 129 ezres fizető nézőszámmal zártuk. Ezzel továbbra is a Miskolci Nemzeti Színház az ország leglátogatottabb vidéki színháza.

rap: Mivel kezdi az évadot a színház? Milyen bemutatók lesznek ebben a félévben?

KCS: A most induló a 190. évad a színház történetében, ugyanis a Miskolci Nemzeti Színház a mai Magyarország első magyar nyelvű kőszínháza. Az idei műsortervünkben 19 új bemutató szerepel, és 7 tavalyi előadásunkat továbbra is műsoron tartjuk. Az évad drámája Weöres Sándor Holdbeli csónakosa lesz, Márkos Albert új zenéjével, Keszég László rendezésében. Az évad kortárs szerzője Tasnádi István lesz. Különösen fontos számunkra az erős zenés repertoár, ezért a Lili bárónő fiatalokat is vonzó, új szellemű előadása mellett a My Fair Ladyt, valamint A négyszögletű kerek erdőből készült új gyerekmusicalt is bemutatjuk. A Nabucco tavalyi sikerén felbuzdulva az idén két operabemutatót tervezünk, a Don Giovannit Szabó Máté rendezésében mutatjuk be, és utána műsorra tűzzük Vajda János új művét, a Don Cristobal/Don Perlimplint. A frissen alakult Miskolci Balett három új bemutatóval jelentkezik. Folytatódik az európai színiakadémiák vizsgaelőadásaira épülő Miskolci SZEM Fesztivál, illetve a három határon túli magyar város, Komárom, Nagyvárad és Beregszász kultúráját bemutató Határtalan Napok Fesztivál. A Játékszínben improvizációkra, a társulat tagjainak ötleteire, kreativitására épülő program lesz, gyakorlatilag úgy fog működni, mint egy kis alternatív stúdiószínház a nagy kőszínházon belül. Ezt előző "életemből", győri padlásszínházas koromból hoztam.

rap: Mik a hosszabb távú tervek?

KCS: A hat állandó rendezővel dolgozó színházvezetési modell szépen működik. A művészeti tanács - Béres Attila, Keszég László, Rusznyák Gábor, Szabó Máté, Szőcs Artur és jómagam - jövőre történelmi évadot tervez, melyben a mai kor konfliktusaira, kérdéseire a magyar történelem előző időszakaiban keressük a választ. A társulat hét új taggal bővült, Miskolcra szerződött Nádasy Erika, Györgyi Anna, Märcz Fruzsina, Simkó Katalin, Gyuriska János, Dénes Viktor és Pásztor Pál.

rap: Emellett mivel tudsz még foglalkozni?

KCS: Semmivel. Legnagyobb fájdalmam, hogy nem marad időm az írásra. Két félkész drámám hever a fiókban. Viszont a családom is Miskolcra költözött, és ez a tavalyi "agglegényélet" után nagy megkönnyebbülés.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.