Színházi melléklet - rés a présen

A 190. évad

Kiss Csaba, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója

  • rés a présen
  • 2013. október 20.

Színház

rés a présen: Hogyan vetted át tavaly a színházat, mik voltak a fő rövid távú terveid, és mi az, ami megvalósult?

Kiss Csaba: Az artisták halálugrásnak nevezik ezt a mutatványt. Az igazgatóválasztás zaklatott, fűtött légkörében nem is gondoltam bele, hogy egy háromtagozatos, több mint 300 alkalmazottal dolgozó, több mint 1 milliárd forintos költségvetésű intézmény vezetése nem hasonlítható korábbi színházi tapasztalataimhoz. A kijózanodás utáni első és legfontosabb tervünk - a művészeti tanácscsal együtt - az új társulat felépítése, erős, karakteres repertoár kialakítása és a közönség bizalmának megnyerése volt.

rap: Van-e olyan darab, ami az előző érából repertoáron van még, és sikeres?

KCS: Gyakorlatilag nulláról indultunk, hiszen egyeztetési, illetve anyagi nehézségek miatt egyetlen darabot sem tudtam műsoron tartani az előző korszak produkciói közül. Három nyári előbemutatóval indultunk, és fél év alatt igen feszített tempóban, az új társulat minden tagját megmozgató próbafolyamattal december elsejéig tíz premiert tartottunk. A nézők örömmel fogadták a sokkal nyitottabb, dinamikusabb, gazdagabb színházi szemléletet, jegy- és bérleteladásaink jelentősen emelkedtek. A tavalyi évadot több mint 129 ezres fizető nézőszámmal zártuk. Ezzel továbbra is a Miskolci Nemzeti Színház az ország leglátogatottabb vidéki színháza.

rap: Mivel kezdi az évadot a színház? Milyen bemutatók lesznek ebben a félévben?

KCS: A most induló a 190. évad a színház történetében, ugyanis a Miskolci Nemzeti Színház a mai Magyarország első magyar nyelvű kőszínháza. Az idei műsortervünkben 19 új bemutató szerepel, és 7 tavalyi előadásunkat továbbra is műsoron tartjuk. Az évad drámája Weöres Sándor Holdbeli csónakosa lesz, Márkos Albert új zenéjével, Keszég László rendezésében. Az évad kortárs szerzője Tasnádi István lesz. Különösen fontos számunkra az erős zenés repertoár, ezért a Lili bárónő fiatalokat is vonzó, új szellemű előadása mellett a My Fair Ladyt, valamint A négyszögletű kerek erdőből készült új gyerekmusicalt is bemutatjuk. A Nabucco tavalyi sikerén felbuzdulva az idén két operabemutatót tervezünk, a Don Giovannit Szabó Máté rendezésében mutatjuk be, és utána műsorra tűzzük Vajda János új művét, a Don Cristobal/Don Perlimplint. A frissen alakult Miskolci Balett három új bemutatóval jelentkezik. Folytatódik az európai színiakadémiák vizsgaelőadásaira épülő Miskolci SZEM Fesztivál, illetve a három határon túli magyar város, Komárom, Nagyvárad és Beregszász kultúráját bemutató Határtalan Napok Fesztivál. A Játékszínben improvizációkra, a társulat tagjainak ötleteire, kreativitására épülő program lesz, gyakorlatilag úgy fog működni, mint egy kis alternatív stúdiószínház a nagy kőszínházon belül. Ezt előző "életemből", győri padlásszínházas koromból hoztam.

rap: Mik a hosszabb távú tervek?

KCS: A hat állandó rendezővel dolgozó színházvezetési modell szépen működik. A művészeti tanács - Béres Attila, Keszég László, Rusznyák Gábor, Szabó Máté, Szőcs Artur és jómagam - jövőre történelmi évadot tervez, melyben a mai kor konfliktusaira, kérdéseire a magyar történelem előző időszakaiban keressük a választ. A társulat hét új taggal bővült, Miskolcra szerződött Nádasy Erika, Györgyi Anna, Märcz Fruzsina, Simkó Katalin, Gyuriska János, Dénes Viktor és Pásztor Pál.

rap: Emellett mivel tudsz még foglalkozni?

KCS: Semmivel. Legnagyobb fájdalmam, hogy nem marad időm az írásra. Két félkész drámám hever a fiókban. Viszont a családom is Miskolcra költözött, és ez a tavalyi "agglegényélet" után nagy megkönnyebbülés.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.