Cserhalmi: Vidnyánszky órája rossz irányba ketyeg

  • narancs.hu
  • 2024. május 11.

Színház

Reagált a színész arra, hogy a Nemzeti Színház igazgatója nem hívta fel Kulka Jánost. 

„Mennyi indulatot vált ki a hatalmasokból, ha valaki ott van, ahova egyébként is való: a Nemzet Színészei között. Aki pedig irigyli tőlünk azt a pici szabadságot is, hogy tizenegyen dönthetünk a tizenkettedikről, annak az órája rossz irányba ketyeg. Már ameddig ketyeg” – reagált a Színház Online-nak elküldött véleményében Cserhalmi György. 

Vidnyánszky Attila fia ballagására sietett, ezért nem volt ideje felhívni Kulka Jánost múlt pénteken, amikor a Nemzet Színészének választották Tordy Géza helyére. Így tudja Molnár Piroska is, azonban a Kossuth-díjas színésznő szerint nem csak szokásjog, de a grémium szabályzatában is az szerepel, hogy a Nemzeti Színház mindenkori igazgatójának feladata értesíteni az új Nemzet Színészét.

A Nemzet Színésze címet 2000-ben alapították, még az első Orbán-kormány idején. A címet egyszerre 12 színművész viselheti, ha közülük valaki meghal, a többieknek közösen kell dönteniük az új tag személyéről. Így választották meg a testület legújabb tagját, Kulka Jánost is, aki úgy nyilatkozott, hogy először a szintén Nemzet Színésze címet viselő Molnár Piroska értesítette a hírről telefonon.

Pedig mindez a hagyomány szerint a Nemzeti Színház mindenkori vezérigazgatója, azaz Vidnyánszky Attila feladata lett volna. Többen értetlenül állnak az előtt, miért nem hívta fel Vidnyánszky Kulkát. Jordán Tamás az RTL-nek azt nyilatkozta, ő úgy tudja, Vidnyánszky nem akarta értesíteni Kulkát, így ezt a feladatot lepasszolta Molnár Piroskának

A történtekről szeretett volna kérdéseket feltenni az RTL stábja a Nemzeti Színház bejáratához igyekvő igazgatónak, aki kissé kiakadt azon, hogy merik őt kérdezni, mondván, „az RTL-nek nincs joga kérdezni”. Mert Vidnyánszky szerint „olyan szinten pusztítják a magyar ember lelkét”, hogy „maguknak arra sem válaszolnék, nappal vagy este van”.

Cserhalmi Györggyel 2022 szeptemberében készített interjút a Magyar Narancs. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.