Cserhalmi: Vidnyánszky órája rossz irányba ketyeg

  • narancs.hu
  • 2024. május 11.

Színház

Reagált a színész arra, hogy a Nemzeti Színház igazgatója nem hívta fel Kulka Jánost. 

„Mennyi indulatot vált ki a hatalmasokból, ha valaki ott van, ahova egyébként is való: a Nemzet Színészei között. Aki pedig irigyli tőlünk azt a pici szabadságot is, hogy tizenegyen dönthetünk a tizenkettedikről, annak az órája rossz irányba ketyeg. Már ameddig ketyeg” – reagált a Színház Online-nak elküldött véleményében Cserhalmi György. 

Vidnyánszky Attila fia ballagására sietett, ezért nem volt ideje felhívni Kulka Jánost múlt pénteken, amikor a Nemzet Színészének választották Tordy Géza helyére. Így tudja Molnár Piroska is, azonban a Kossuth-díjas színésznő szerint nem csak szokásjog, de a grémium szabályzatában is az szerepel, hogy a Nemzeti Színház mindenkori igazgatójának feladata értesíteni az új Nemzet Színészét.

A Nemzet Színésze címet 2000-ben alapították, még az első Orbán-kormány idején. A címet egyszerre 12 színművész viselheti, ha közülük valaki meghal, a többieknek közösen kell dönteniük az új tag személyéről. Így választották meg a testület legújabb tagját, Kulka Jánost is, aki úgy nyilatkozott, hogy először a szintén Nemzet Színésze címet viselő Molnár Piroska értesítette a hírről telefonon.

Pedig mindez a hagyomány szerint a Nemzeti Színház mindenkori vezérigazgatója, azaz Vidnyánszky Attila feladata lett volna. Többen értetlenül állnak az előtt, miért nem hívta fel Vidnyánszky Kulkát. Jordán Tamás az RTL-nek azt nyilatkozta, ő úgy tudja, Vidnyánszky nem akarta értesíteni Kulkát, így ezt a feladatot lepasszolta Molnár Piroskának

A történtekről szeretett volna kérdéseket feltenni az RTL stábja a Nemzeti Színház bejáratához igyekvő igazgatónak, aki kissé kiakadt azon, hogy merik őt kérdezni, mondván, „az RTL-nek nincs joga kérdezni”. Mert Vidnyánszky szerint „olyan szinten pusztítják a magyar ember lelkét”, hogy „maguknak arra sem válaszolnék, nappal vagy este van”.

Cserhalmi Györggyel 2022 szeptemberében készített interjút a Magyar Narancs. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.