olvasópróba

Furcsálmányoskodnak

A színházi évad végére elapadnak a máskor követhetetlen bőséggel áradó bemutatók, ez a darabtemetések időszaka.

Ilyenkor inkább azon kell igyekeznünk, hogy ne maradjunk le a megnézni tervezett, de valószínűleg utoljára játszott előadásokról. Kivételek azért akadnak, a Trafóban például előbemutatót tartanak Kárpáti Péter új darabjából. A szerző a Térkép a túlvilágról című, tavaly megjelent regényének egy fejezetét írta át színpadra. A tizenhat éven át írt könyv egyszerre napló, esszé, regény és színdarab, a drámaíró saját története, családregény és történelmi utazás híres személyiségek nyomában. Az előadásba kerülő fejezet egyik főszereplője Jászai Mari, és megjelenik benne a szerző dédapja is. „Lőw Immanuel, szegedi főrabbi megmutatja Jászai Marinak az ő kis édenkertjét, az üvegházat, a Szentföldről hozott virá­gokkal. Sétálnak, beszélgetnek, és nem sejtik, hogy valaki elbújt az óriáskaktusz mögött. Ott ül és leskelődik, a lélegzetét is visszafojtja…” – szól a beharangozó, de biztosak lehetünk benne, hogy a történelmi szál mellett a jelen és Kárpáti Péter is megjelenik az előadásban, hiszen nem csak rendezi, de szerepel is benne. Játszótársai Tóth Ildikó, Zsótér Sándor, Hevesi László és Jenővári Miklós lesznek (Trafó, május 18., 8 óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”