olvasópróba

Furcsálmányoskodnak

A színházi évad végére elapadnak a máskor követhetetlen bőséggel áradó bemutatók, ez a darabtemetések időszaka.

Ilyenkor inkább azon kell igyekeznünk, hogy ne maradjunk le a megnézni tervezett, de valószínűleg utoljára játszott előadásokról. Kivételek azért akadnak, a Trafóban például előbemutatót tartanak Kárpáti Péter új darabjából. A szerző a Térkép a túlvilágról című, tavaly megjelent regényének egy fejezetét írta át színpadra. A tizenhat éven át írt könyv egyszerre napló, esszé, regény és színdarab, a drámaíró saját története, családregény és történelmi utazás híres személyiségek nyomában. Az előadásba kerülő fejezet egyik főszereplője Jászai Mari, és megjelenik benne a szerző dédapja is. „Lőw Immanuel, szegedi főrabbi megmutatja Jászai Marinak az ő kis édenkertjét, az üvegházat, a Szentföldről hozott virá­gokkal. Sétálnak, beszélgetnek, és nem sejtik, hogy valaki elbújt az óriáskaktusz mögött. Ott ül és leskelődik, a lélegzetét is visszafojtja…” – szól a beharangozó, de biztosak lehetünk benne, hogy a történelmi szál mellett a jelen és Kárpáti Péter is megjelenik az előadásban, hiszen nem csak rendezi, de szerepel is benne. Játszótársai Tóth Ildikó, Zsótér Sándor, Hevesi László és Jenővári Miklós lesznek (Trafó, május 18., 8 óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.