Életének 80. évében elhunyt Sólyom-Nagy Sándor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja és Mesterművésze – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Sólyom-Nagy Sándort az Emmi és a Magyar Állami Operaház is saját halottjának tekinti.
A művész 1941-ben született Siklóson. A Zeneakadémia ének-opera szakán 1966-ban szerzett diplomát, majd az Operaház magánénekese lett, ahol Scarpia szerepében debütált Puccini Tosca című operájában. A dalszínházban főként a romantikus és verista operairodalom – Wagner, Donizetti, Verdi, Puccini, Leoncavallo és Erkel – bariton szerepeiben aratott sikereket, de fellépett Monteverdi, Mozart, valamint 20. századi zeneszerzők – R. Strauss, Gershwin, Kodály, Szokolay, Balassa - műveiben is, emellett elismert oratórium– és dalénekes volt. Több mint 80 szerep eléneklése után 2009-ben vett búcsút a színpadtól.
Szerepelt Münchenben, Grazban, Bécsben, Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban és Olaszországban. 1981-től több mint két évtizeden át volt a Bayreuthi Ünnepi Játékok állandó közreműködője és mintegy 250 előadásban vett részt. Művészetét számos rádió- és több mint 30 lemezfelvétel is őrzi.
1986-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanáraként is dolgozott. Sólyom-Nagy Sándor munkásságát 1972-ben Liszt Ferenc-díjjal ismerték el, 1977-ben érdemes művész, 1988-ban kiváló művész kitüntetésben, 1998-ban Kossuth-díjban részesült. A Magyar Állami Operaház 2007-ben választotta örökös tagjai és mesterművészei közé.
