rés a présen

„Európai fesztivál lettünk”

Balázs Attila színházigazgató, temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház

  • rés a présen
  • 2018. június 10.

Színház

rés a présen: Az elmúlt évtized során mivé fejlődött a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó (TESZT)?

Balázs Attila: A TESZT nevében az Eurorégió szó kezdetben kimondottan a Duna–Körös–Maros–Tisza régió országaira vonatkozott. Mára kitolódtak a határok, és európai fesztivál lettünk. Célunk, hogy a régió és Európa színházi törekvéseinek egyfajta keresztmetszetét tudjuk megmutatni. Ez vonatkozik a társművészetekre is. Fontos, hogy a fesztivál elsősorban találkozóhely, és a találkozásokból sikeres koprodukciós előadások, együttműködések, szakmai barátságok születnek.

rap: Mi volt a fő irány a 11. TESZT szervezésekor?

BA: Az idén először nyílt felhívást tettünk közzé, amire több száz társulat nevezett, majdnem 300 előadással. Ezekből állt össze a program egy része, a másik része pedig „hagyományos” válogatás útján, az eddigi szempontokat betartva, inkább a régió színházaira koncentrálva. Ahogy az szokott lenni, már a tavalyi fesztivál utolsó napján elkezdődött a szervezés. Ekkorra általában már világosan látni, hogy mik azok az irányok, amelyek beváltak. A válogatás fő szempontja az idén is elsősorban a produkciók színvonala volt, de az is, hogy minél szélesebb közönség találja meg a kedvére valót.

rap: Mik az újdonságok?

BA: Az idei TESZT május 20. és 27. között zajlik majd, a programba pedig 21+4 előadás került be. Azért a felosztás, mert idén először a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa Egyesülettel szerveztük a program egy részét Fo(u)r Public Spaces néven. Ez azt jelenti, hogy négy szabadtéri, ingyenesen megtekinthető előadás is lesz, mint OFF program. A hagyományossá vált előadások utáni beszélgetések házigazdái idén a Revizor munkatársai – Csáki Judit, Proics Lilla és Puskás Panna – lesznek. Folytatjuk a fiatal dramaturgok és színházi kritikusok részére meghirdetett műhelymunkát is, ennek keretében marosvásárhelyi és kolozsvári főiskolai hallgatók szerkesztik a fesztivál blogját, és update-elik a mára már szintén külön fogalommá vált Falat a színház előcsarnokában. Az idei találkozó egy mozgáswork­shopnak is helyet ad, amelyet a németországi cie. toula limnaios társulat alkotói irányítanak.

rap: Az európai kulturális főváros projekt kapcsán mi történik Temesváron? S hogyan hat az a Csiky Gergely Színházra?

BA: A Temesvár Európa Kulturális Fővárosa Egyesület nagyon aktívan dolgozik, legutóbb épp egy közös trénerképzést szerveztünk, ahol elsősorban a fesztiválon részt vevő, a szervezőcsapat mindennapi munkáját segítő önkéntesek képzésével foglalkoztunk. Évek óta szoros együttműködésben dolgozunk az egyesület munkatársaival, és kölcsönösen igyekszünk hozzákapcsolódni egymás programjaihoz, hosszú távú terveihez és irányaihoz.

rap: Hova viszed a vendégeidet legszívesebben?

BA: A Dóm tértől az Opera térig mindenkivel sétálok egyet, hiszen ezen a pár kilométernyi szakaszon lehet lemérni a város pulzusát. Ezenkívül szívesen mesélek bárkinek, ha érdekli, de szeretem hagyni, hogy a vendégeim maguk fedezzék fel a várost, hogy elkészítsék a saját Temesvár-térképüket.

rap: Színész is vagy, igazgató is vagy. Milyen darabokban láthatunk?

BA: Nemcsak az alapképzésem, de az alapbeállításom is színész. Mindent ezen a szemüvegen keresztül nézek. Az igazgatást, a fesztiválszervezést, a mindennapi életet. Jelenleg több műsoron lévő előadásban is játszom, ezek közül a legfrissebb a Táncos a sötétben című musical, amely Lars von Trier filmje nyomán készült, ebben Bill szerepét alakítom. Ezenkívül látható vagyok a Schilling Árpád rendezte EXIT-ben, mely a tavalyi találkozó nyitóelőadása volt, valamint a számos hazai és nemzetközi elismeréssel kitüntetett Shakespeare, Sonnet 66 című előadásban, amelyet Kokan Mladenović rendezett.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.